2014. december 27., szombat

Díjazottak 2014

Az év döntéshozója

1. Jerry Jones (Dallas Cowboys)
Kicsit megleptem saját magamat is azzal, hogy végül sem John Schneider (SEA), sem Steve Keim (ARI) nem fért fel a dobogómra az idei évben, pedig 2014-ben is jó teljesítményt nyújtottak. A két kimaradónál is sokkolóbb azonban az első helyen szereplő döntéshozó neve. Őszintén megmondom, nem gondoltam volna, hogy valaha sor kerül arra, hogy akárhol, akármilyen körülmények között képes legyek pozitívumokat írni Jerry Jonesról, a döntéshozóról. Üzletemberi képességeit senki sem vitatja, de GM-ként eddig elképesztően gyenge munkássága (különösen Jimmy Johnson elküldése óta). 2014-ben azonban nem sok olyan dolog történt a Cowboys körül csapatépítés terén, amit nem lehetett volna elismerni. A cap helyzet remek rendezése, a Zach Martin pick (Stephen Jones segítségével), a Rolando McClain trade és az edzői stábbal kapcsolatos döntések is jónak bizonyultak. A gárda nem érezte meg a sapka áldozattá váló DeMarcus Ware elküldését sem. A Cowboys jelentős előrelépést produkált 2014-ben. 

2. John Elway (Denver Broncos)
Denverben Elway sokat tett azért, hogy tovább erősítse a Broncos keretét. A főleg védelem terén tett lépések bejöttek az alapszakaszban, a futójáték is hatékonyabb lett a korábbinál és a passzjátékhoz is sokat tett hozzá Emmanuel Sanders, aki az idény egyik legjobb igazolása volt. Mindezen lépések révén csökkent a csapat Peyton Manningnek való kitettsége.

3. Bill Belichick (New England Patriots)
A Patriots tovább folytatta diadalútját, a védelem jelentősen megerősödött Belichick igazolásai révén, végül a kezdetben sokat kritizált LaFell is egészen jó szezont zárt, és a kezdeti támadóoldali problémákat is sikerült orvosolni. Az RB sérülés krízis megoldására a csapat olyan játékosokból tudott kiváló teljesítményt kihozni, akiket máshol nem tartottak túl sokra.

Korábbi helyezettek:
2011: 1. Trent Baalke (SF), 2. Ted Thompson (GB), 3. Rick Smith (HOU)
2012: 1. Ryan Grigson (IND), 2. John Schneider (SEA), 3. John Elway (DEN)
2013: 1. Steve Keim (ARI), 2. John Schneider (SEA), 3. Howie Roseman (PHI)

A legjobb szabadügynök-piaci igazolás

1. Emmanuel Sanders (WR, Denver Broncos) 3 év, 15 millió dollár, 6 millió dollár garantált + 3 millió dollár teljesítményösztönző
Amikor 2013-ban a Patriots offer sheetet adott Emmanuel Sandersnek, mindenki csodálkozott, mert nem tartották annyira kiemelkedő játékosnak a WR-t, aki eltűnt a Steelersnél Mike Wallace és Antonio Brown mögött. Ma már senki sem csodálkozik. Sanders domináns szezont produkált a Broncos-szal 2014-ben, és ilyen árért kimagasló igazolásnak bizonyult.

2. Justin Forsett (RB, Baltimore Ravens) 1 év, 730.000 dollár, garantált tartalom nélkül
Vannak szerencsés emberek, és van Justin Forsett. Egyrészt mennyi az esély arra, hogy hetedik évedben, a negyedik csapatot megjárva robbansz be igazán, különösen RB poszton. Másrészt, mennyi esély van rá, hogy a csapatod elbocsátja az elsőszámú RB-t (Ray Rice), a második számúnál teljesítménybeli gondok és sérülések jelentkeznek (Bernard Pierce), az újonc futójátékos pedig még nem igazán élvezi a vezetőség teljes bizalmát (Lorenzo Taliaferro). Forsett negyedik számú RB-ből lett hirtelen nemhogy kezdő RB, de 1000 yardos futó. 29 éves kora ellene dolgozik, és az idény vége felé közeledve már jelentősen romlott teljesítménye is, de nem várt remek szezonja és az alacsony befektetett pénzmennyiség miatt mindenképpen a legjobb igazolások között a helye.

3. Golden Tate (WR, Detroit Lions) 5 év, 31,5 millió dollár, 13,25 millió garantált
A remek WR szerződtetésekben bővelkedő offseason egyik legjobb akvizíciója volt ez az igazolás. Tatetől azt láttuk 2014-ben, amit még senki sem tudott megoldani a Lionsnél, mióta a 81-es és Stafford a keret tagja. Soha senki nem tudta még helyettesíteni Calvin Johnsont. Golden Tatenek ez sikerült, mi több, statisztikailag jobb idényt zár, mint korunk legtehetségesebb elkapója. Nélküle nem lenne a playoffban a Lions.

4. Darrelle Revis (CB, New England Patriots) 2 év, 32 millió dollár, 12 millió garantált
Könnyű kiemelni egy olyan játékost, aki szupersztár és évek óta a legnagyobb tisztelet veszi körül liga szerte. Azonban Revis története az utóbbi két évben nem éppen az elitségről szólt. Sőt, Patriotsnál töltött első hónapja sem éppen a zseniális CB munkássága, tetszik-nem tetszik, emberként kezdte az ottani tevékenységét. Aztán a szezon előrehaladtával vissza-visszatért a Revis Island, és a domináns cornerback, akinek nincs párja az NFL-ben. A befektetés jelentős volt, a hatás viszont kimagasló a csapat teljesítményére, és arra, hogy a Patriots megszerezte az első helyet az AFC-ben. 

5. Willie Young (DE) 3 év, 9 millió dollár, 3,95 millió garantált + 1,85 millió dollár teljesítményösztönző
A Chicago Bears ebben az idényben önmegsemmisítő üzemmódba kapcsolat, aminek meglesznek a következményei az offseasonben. Számomra az egyik legpozitívabb teljesítmény a csapat körül Willie Youngé volt. Nem elég, hogy magasan produktívabb volt pass rushban, mint a posztján magasabb összegért megszerzett LaMarr Houston és Jared Allen, de futás ellen is elhomályosította a két nagyobb nevű társát. És mindezt egy meglehetősen alacsony összegű befektetés mellett. Azonban sajnos Youngot is utolérte a Bears idei átka, a 16. héten Achilles szakadást szenvedett, így 2015-ben várhatóan nem látjuk a pályán.

Korábbi győztesek:
2011: Evan Mathis (OG, PHI) 1 év, 735.000 dollár, nincs garantált tartalom
2012: Peyton Manning (QB, DEN) 5 év, 96 millió dollár, 18 millió garantált
2013: Karlos Dansby (LB, ARI) 1 év, 2,25 millió dollár, 1 millió garantált

A legrosszabb szabadügynök-piaci igazolás

1. Phil Costa (C, Indianapolis Colts) 2 év, 2,7 millió dollár, 450.000 dollár garantált
Amit Costa produkált a Colts-szal, az meglehetősen érdekes. Az Indy GM-je, Ryan Grigson úgy gondolta március 13-án, amikor Costa aláírt, hogy a Colts évek óta meglevő center gondjaira végre talált egy elég jó alternatívát a Cowboys volt, 26 éves feltörekvő, de sérülékeny centere személyében, akit egy időben hatalmas tehetségnek tartottak. Az élet azonban más forgatókönyvet írt. Costa április 21-én bejelentette a visszavonulását, anélkül, hogy valaha pályára lépett volna a csapat színeiben, vagy akár csak egy edzésen is részt vett volna. Az együttes cserbenhagyása csak azért nem volt teljesen elítélendő, mert Costa még a draft előtt közölte a szándékát, lehetőséget adva arra, hogy az Indy esetlegesen módosítsa terveit, illetve visszajuttatta az aláírási bónuszt a gárdának.

2. Ben Tate (RB, Cleveland Browns) 2 év, 6,2 millió dollár, 2,5 millió garantált + 1,5 millió dollár teljesítményösztönző
Furcsa volt már az is, hogy az Arian Foster cseréjeként még körülrajongott Tate alig kapott ajánlatokat az offseasonben, pedig szinte mindenki RB listájának ő volt az élén. Mire véget ért a preseason, azonban már érezhettük a jeleket, sokan sejtették már, hogy Tate nem a legjobb RB a Browns keretében, hanem az UDFA-ként érkező Isaiah Crowell az. Az RB teljesítménye fokozatosan romlott, aminek az lett a következménye, hogy egy hatmeccses sorozat után, amikor labdacipelésenként 2,15 yardot szerzett átlagosan, elbocsátották. A Vikings csapott le rá, de karácsony előtt ők is feladták a projektet. Tate arra sem volt elég jó idén, hogy az Adrian Petersont nélkülöző Vikings második RB szerepkörét ellássa.

3. Toby Gerhart (RB, Jacksonville Jaguars) 3 év, 10,5 millió dollár, 4,5 millió garantált
Tate mellett Gerhartot is kezdő RB-nek szerződtették. Azonban azzal nem számolt senki, hogy szinte nulla produkciót tudnak majd kisajtolni a Stanford egyetemen remekelő, és Adrian Peterson cseréjeként is elfogadható teljesítményt nyújtó játékosból. Hol ő volt gyenge, hol a fal játszott pocsékul, hol sérült volt, hol pedig ezek kombinációja érvényesült. A Jaguars szerencséje az volt, hogy megtalálták az idény végére lesérülő Denard Robinsont, aki akár hosszabb távon is megoldás lehet az RB gondokra. Gerhart jelen állás szerint még bizonyíthat, helyzete nem teljesen reménytelen, ez sorolja Costa és Tate mögé.

4. Anthony Collins (OT, Tampa Bay Buccaneers) 5 év, 30 millió dollár, 9 millió garantált
Anthony Collins volt az egyik legtöbbre taksált LT a piacon az idei offseasonben. Így nem meglepő, hogy a Tampa jelentős befektetésre kényszerült megszerzése érdekében. Azonban Collins, a Packerstől megszerzett centerrel, Evan Dietrich-Smith-szel egyetemben a liga talán legrosszabb falának tagja volt. Collinst decemberre a padra száműzték, majd már a keretbe sem nevezték egészségesen, ennél nagyobb kritika tényleg nem érhet egy vakoldali tacklet.

5. LaMarr Houston (DE, Chicago Bears) 5 év, 34,75 millió dollár, 14,9 millió garantált
A Bears legjobb DE szerzeményéről már írtam, most írok a legrosszabbról is. Jelentős anyagi áldozatokra volt szükség annak érdekében, hogy a piac első napján megszerezzék a futás ellen remek, QB siettetésben elfogadható kezdő teljesítményt nyújtó Houstont. Azonban, amikor egy ilyen összegért megszerzett, sokra tartott játékos a szezon feléhez érve éri el első sackjét, akkor már kérdőjelek merülnek fel. Pláne akkor, amikor 25 pontos hátrányban kerül sor a sackre és az ünneplés közben a DE elszakítja az ACL-jét... 

Korábbi győztesek:
2011: Stewart Bradley (LB, ARI) 5 év, 25 millió dollár, 10 millió garantált
2012: Matt Flynn (QB, SEA) 3 év, 19,5 millió dollár, 10 millió garantált
2013: Ed Reed (S, HOU) 3 év, 15 millió dollár, 5 millió garantált

A legtöbb elkötelezettséget vállaló csapat a szabadügynök-piacon

Tampa Bay Buccaneers 150.460.000 dollár (4. NFC South 2-14, playoff nélkül)
Mióta elkezdtem ezt a blogot írni, az offseason nagy pénzköltői meglehetősen gyengén szerepelnek. Azonban, szerintem, ha a tendencia folytatódik, akkor is jelentős időnek kell eltelnie addig, amíg valaki alul fogja múlni azt, amit ez az idei Bucs művel a szabadügynök-piac legnagyobb kötelezettség halmozójaként. Mindent megtettek annak érdekében, hogy az új stábnak megfelelő játékosokkal töltsék fel a keretet, de igazán egy játékos sem lett kimagasló azok közül, akikre a több mint 150 millió dollárt elköltötték. A Bucsnak sikerült mindezek mellett olyan rosszul szerepelnie, hogy övék lett a 2015-ös NFL draft első pickje...

Korábbi győztesek:
2011: Philadelphia Eagles 227.564.000 dollár (2. NFC East 8-8, playoff nélkül)
2012: Tampa Bay Buccaneers 165.905.555 dollár (4. NFC South 7-9, playoff nélkül)
2013: Miami Dolphins 193.980.000 dollár (3. AFC East 8-8, playoff nélkül)

Szezonnal kapcsolatos díjazottak

Legértékesebb játékos: JJ Watt (DE, Houston Texans)
Szinte minden lehetséges dolog Watt ellen dolgozik ebben a kategóriában, leszámítva a kimagaslóan domináns és egyedi teljesítményét védőoldalon, amit senki sem tud vitatni. Korunk messze legjobb védőjátékosáról beszélünk, aki domináns teljesítményt nyújt hétről hétre. 
Először is ellene szól az, hogy meglehetősen ritkán díjaznak védőjátékost, amikor az MVP címről van szó, másrészt amennyiben nem vezeti csapatát playoffba egy játékos, akkor szinte reménytelen a helyzete. Mégis mellette teszem le a voksomat, mert 2014-ben nem volt nála jobb játékos a profi futballpályákon.

Az év támadójátékosa: DeMarco Murray (RB, Dallas Cowboys)
Murray volt ennek az évnek a legdominánsabb futójátékosa. Volt sok remek QB és WR teljesítmény is mellette, de a Cowboys futója az, aki leginkább kimagasodik a tömegből. Fontos figyelembe vennünk azt is, hogy mennyire sokat köszönhet neki csapata. A Dallas Cowboys idén nem zárt volna ennyire remek évet nélküle. Sokat köszönhet a rekordokat ostromló és megdöntő Murray a támadófalnak, amely szintén nagyon jó évet zárt.

Az év védőjátékosa: JJ Watt (DE, Houston Texans)
Az MVP cím esetében még vitathatjuk Watt győzelmét, de nem hiszem, hogy akárki is megkérdőjelezné a győzelmét ezen a téren, kimagaslóan ő volt a legjobb védő idén.

Az év támadó újonca: Odell Beckham Jr. (WR, New York Giants)
A szezon elején sérüléssel bajlódó elkapó hamar berobbant a köztudatba. Gyorsasága, route futó képessége és kezeinek megbízhatósága azonnal a WR-ek elitjébe emelték a szezon második felében. Berobbanása következtében várhatóan növekszik a rá jutó figyelem a következő évtől, de megvannak a képességei arra, hogy ezzel is megküzdjön. Odell Beckham Jr. korszakos egyéniséggé válhat az NFL-ben,

Az év védő újonca: Aaron Donald (DT, St. Louis Rams)
Donald első évében bebizonyította, hogy nem hiába voltak tőle elájulva a tehetségkutatók, teljesítménye kimagasló volt a játék minden elemében. Gyorsasága, technikája miatt akár a következő 10 év legdominánsabb 4-3-as 3-technique DT-je válhat belőle.

Az év edzője: Bruce Arians (Arizona Cardinals)
A Cardinalsnak úgy tűnik, újabban mindig az a fő feladata, hogy a lehetetlennel küzdjön meg. Steve Keim remekül építi a csapatot az elmúlt két évben, de olyan mély keretet egyszerűen nem lehet építeni, ami a Cardinalst sújtó katasztrófákra elég. Ahhoz, hogy egy csapat playoff résztvevő tudjon lenni úgy, hogy a sztár CB-je a szezon felében kritikán alul teljesít, az irányítók, futók, elkapók egymás után sérülnek meg, elengedhetetlen egy kitűnő edző, aki képes rendet tenni a fejekben. A Cardinals lehet, hogy hamar búcsúzik a playoffban a küzdelmektől, hiszen sok sérültjük van kritikus posztokon, de hogy idáig eljutottak, abban nagyon fontos szerepe van az idén is remek teljesítményt nyújtó főedzőnek, Bruce Ariansnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése