2014. október 31., péntek

NFL stadion játszmák - az utolsó nagy bővítés

Az NFL jelenleg jelentős médiavisszhang mellett tervezi a Los Angelesbe való visszatérést és szóba került egy későbbre tervezett londoni csapat indítása is, amely az LA-i projekthez hasonlóan történhet létszámbővítéssel, vagy csapatok költözésével. Mennyire reálisak ezek a projektek? Valójában mennyire foglalkoznak ezekkel a stratégiai tervezés során? Lesz-e ebből valaha valami? Költözik-e a csapatom? Ezek a fő kérdések, amik a szurkolókat leginkább megmozgatják. Ahhoz, hogy kicsit jobban megértsük az NFL stadion játszmáit, érdemes visszatekinteni az utolsó nagy bővítési hullámra, ami az 1990-es években zajlott.

Az NFL kétcsapatos bővítést tervezett az évtized elején. Az utolsó hat város, amely versenyben volt egy-egy NFL franchise-ért Baltimore, Charlotte, Jacksonville, Memphis, Oakland és St. Louis voltak. Hiába veszített csapatot korábban Baltimore (Colts), Oakland (Raiders) és St. Louis (Cardinals), nem ők lettek a kedvezményezettek. Végül a két befutó Charlotte és Jacksonville lett, ezekben a városokban megszületett az 1995-ös szezontól két új csapat, a Carolina Panthers és a Jacksonville Jaguars. Nagyon sokan meglepődtek a dolgon, de már ekkor meg lehetett érteni, hogy nem szakmai, hanem gazdasági alapon hoz meg az NFL minden hasonló döntést. A Pantherst azért választották ki, mert a tervezett stadion modellje egyszerűen lehengerelte az NFL vezetését és a tulajdonosokat. 158 millió dollár PSL bevételével a stadion ekkor az NFL legmagasabb PSL bevételét hozta. 158 luxusrészleg mellett 11 300 kiemelt kategóriás ülőhelyet is biztosítottak a stadionban. Eközben a Jaguars nem tett mást, minthogy előre eladott 10 000 kiemelt kategóriás ülőhelyet és ezzel 75 millió dollárt halmozott fel. És a két csapat által egyenként kifizetett 140-140 millió dolláros expansion fee (5 millió dollár/csapat/belépő) sem volt jelentéktelen. Az NFL vezetését már ekkor is jobban érdekelte a dollárban mérhető elkötelezettség, mint a múlt, a tradíció, a hozzáértés, vagy éppen maga az igény. Természetesen utóbbival vitatkozni is lehet, hiszen ilyen esetben az előre eladott jegyek az igényt reprezentálják, de abban biztosak lehetünk, hogy a csapat nélküli tradicionális NFL városok szurkolóit ez nem hatotta meg. 

Eddig a játszma meglehetősen tiszta, a hat jelöltből az a kettő nyert, aki a legtöbbet letette az asztalra. A kimaradó négy város viszont azonnal minden NFL csapat céltáblája lett. Egyszerűen azért, mert az alulmaradt városok vezetései próbálták menteni a menthetőt, és betartani a választóknak tett ígéreteket... 

Los Angelesnek ekkor még két csapata volt, a Rams és a Raiders. Oaklandben természetesen nem lehetett más a cél, minthogy visszahozzák a Raiderst, és erre Al Davis is nyitott volt, annál inkább, minél jobb ígéretet kapott a várostól. Davis tárgyalt Oaklandben, tárgyalt Los Angelesben, aminek a vége az lett, hogy az ár egyre feljebb ment. Végül azzal állt az LA-i döntéshozók elé, hogy megkapta Oakland utolsó ajánlatát, akik az adófizetők pénzéből (100 %-os állami finanszírozás!) teljesen felújítják neki az Oakland Alameda County Coliseumot. Los Angeles nem volt hajlandó javítani a Raiders LA-i infrastruktúráján, pláne nem ilyen mértékű finanszírozással, így a Raiders elköltözött. Mi több, a 68 millió dollár értékű PSL csomagból, ami a város által létrehozott üzemeltetőhöz folyt be, a Raiders kapott 54 millió dollárnyi vissza nem térítendő kölcsönt és egy 10 millió dollár értékű edzőközpontot. A PSL-en a város keresett egész 4 millió dollárt, miközben 128 millió dollárt kifizetett a felújításért és 64 milliót a PSL-ekből. A Raidersnek végül nem kellett relocation feet fizetnie a ligának a Raiders-NFL pereskedés lezárása ürügyén.

Hogy LA dolga ne legyen könnyű, a létesítményeivel elégedetlen Los Angeles Rams is tárgyalásokba bocsátkozott más városokkal. St. Louis és Baltimore volt a leglelkesebb jelentkező. Ha a Raiders esetében egy felújítás kiharcolására sem volt jó az LA-i vezetés, akkor a már épülő (!) Edward Jones Dome tervére semmit nem léphettek. Erre még Baltimore sem tudott mit reagálni. Az alkudozás természetesen itt is végig zajlott, így lett végül az egész folyamatból az, hogy St. Louis eljutott addig, hogy 100 %-ban finanszírozza az adófizetők pénzéből a stadion felépítését, amely 299 millió dolláros költséget jelentett, és emellett még a 80 millió dolláros PSL csomag is a csapat kezében landolt. A 80 millióból kifizették a 29 millió dolláros relocation fee 20 milliós részletét, 28 milliót az anaheimi stadion bérleti szerződésének felmondására, 15 milliót edzőközpontra és a fennmaradó 17-et nem publikus célokra. Ergo 9 millió dolláros relocation fee költségért mindent megkaptak, amit lehet. Ma, amikor a PSL-t a stadionok finanszírozására használják, furcsa, hogy ezek a meglehetősen nagy összegek a csapatok zsebében landoltak. Az NFL csapatok többsége tiltakozott a Rams költözése ellen, mert ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy elveszítik az ország második legnagyobb piacát, és az NFL már akkor is komplexen vizsgálta a gazdálkodást, nem egyéni szinten. Paul Tagliabue végül, a tulajdonosokat csitítgatva, és a Rams által az NFL ellen indított per eredményeként csak jóváhagyta a csapat költözését.

Így veszítette el két csapatát Los Angeles 1994-ben, és lett ismét NFL gárda Oaklandben és St. Louisban, a csapatért versengő városok és adófizetőik kihasználásával. És a folyamat itt még nem állt meg. 

Baltimore nem hátrált meg azok után, hogy a Ramsnél sikertelenül járt. Látva azt, hogy Art Modell számára gazdaságilag már nem igazán működőképes a Browns Clevelandben tartása, felajánlottak neki egy új stadiont Baltimoreban. Modell kapott az alkalmon, az 1995-ös szezon közepén bejelentette, hogy 1996-ban a csapat már máshol játszik. Egy nappal a bejelentés után Cleveland városa pert indított Modell és a Browns ellen, mert 1998-ig szólt a bérleti szerződésük, illetve az NFL ellen, mert engedélyezte, hogy a clevelandi csapatot csak úgy elköltöztessék. Két nap múlva Cleveland városa elfogadott egy csomagot, amely ismét kellő profit szintet eredményezett volna Modellnek, de ekkor már késő volt. A tulajdonos már nem akart visszavonulót fújni. Ráadásul Baltimoretól kapott egy új stadiont, 87,3 %-os közpénz finanszírozással, 229 millió dollár értékben, valamint 67 millió dollárnyi PSL bevételt. A PSL bevételből 29 millió dollár lett a relocation fee, a fennmaradó 38 milliót pedig Cleveland kártalanítására költötték (22 millió a bérleti szerződés előzetes felmondásáért, 16 millió kártérítésként). 1996 tavaszán véget ért a per az NFL és Cleveland között. A liga ígéretet tett, hogy 1999-re valamilyen formában életre kelti a Brownst, vagy új csapat jön létre, vagy odaköltöztetnek egyet. Egyúttal a csapat neve és védett márkajelei a város tulajdonában maradtak, és Baltimoreban új franchise jön létre a Browns elhozott játékosaival Ravens néven. 

Tennessee állam sem volt rest, bár nem az eredetileg pályázó Memphis, hanem Nashville lett a befutó. Ők egy 80 %-ban közpénzből finanszírozott, 292 milliós stadion ötletével győzték meg Bud Adamst, a Houston Oilers tulajdonosát. Az Oilers 1997-re költözött el, de először nem Nashvillebe, hanem Memphisbe, amíg nem volt kész az új stadion. Ekkor Tennessee Oilers néven szerepeltek két évig. 1999-től Nashvilleben, az új, ami nevén LP Fielden játszhattak Tennessee Titans néven. A Titans PSL bevétele 71 millió dollár lett, amiből 29 millió volt a relocation fee, 42 millió dollárral pedig a Titans stadion önerejét csökkenthették.

1997-ben a San Diego Chargers úgy vívta ki a Qualcomm stadion felújításának 77 %-os állami átvállalását (78 millió dollárból 60 millió közpénz), hogy a Los Angelesbe, vagy Clevelandbe költözéssel fenyegetett. Mindkét várost remekül használta fel az alkupozíciója javításában a Buccaneers és a Bengals is, akik új stadiont építettek. A Tampa új stadionja 169 millió dollárból épült, amiből közpénz volt 154 millió dollár, tehát csak a projekt 9 %-a volt önerő. A Cincy pedig a 458 milliós összköltségből csak 44 milliót finanszírozott. Amint ebben a három projektben megtörtént a szerződéskötés, az NFL bejelentette, hogy a Browns lesz a liga 31. csapata, tehát új együttes jön létre. Az új csapat új stadiont is kapott 318 millió dollár értékben, aminek 75 %-át állták az adófizetők dollárjai, annak ellenére, hogy már nem volt több alkupozíció javító trükk, jogilag kötelezett lett az NFL a csapat létrehozására. Al Lerner, a csapat új tulajdonosa 530 millió dollárt fizetett a Brownsért, amiből 476 millió dollár az NFL tulajdonosainak zsebébe kúszott expansion fee címén, csapatonként 15,86 millió dollár bevételt hozva, 54 millió dollár pedig a liga számlájára vándorolt.

1999-ben újabb bővítésről döntöttek, a kérdés papíron az volt, hogy Los Angelesbe, vagy Houstonba térjen-e vissza az NFL. A kérdés valójában úgy szólt, hogy melyik pályázó hajlandó többet adni az NFL többi csapatának. Az LA-i kezdeményezések kidolgozatlansága, állandó egymás elleni sárdobálása és Bob McNair 700 milliós expansion feeje (22,58 millió dollár/csapat) meggyőzte a tulajdonosokat a Houston Texans felállításáról 2002-vel. Ez volt az utolsó alkalom, hogy Los Angelesben indított projektötletek gazdái valós tárgyalásokat folytattak az NFL-lel a 2012-2014-es időszakig.

1995 és 2002 között az NFL csapatok 3,34 milliárd dollár értékben végeztek stadionokkal kapcsolatos beruházásokat, amiből mindössze 890 millió dollárt finanszíroztak, a teljes összeg 73,5 %-át tehát az adófizetők dollárjai fedezték.

1999-től létrehozták a G-3 hitelprogramot, amit 2011-gyel a G-4 program váltott fel. De ezek a források sem szabtak határt az NFL csapatoknak, akik a városok közötti versenyt továbbra is rendszerint a közpénzből történő finanszírozás kizsarolására használták. Ezzel az eszközzel élt a New England Patriots, amikor Hartfordba költözéssel fenyegetett 1999-ben, 2002-re fel is épült az új stadionjuk a 412 millió dollárból 72 milliós "adózói támogatással". Los Angelest használta fel többek között a New Orleans Saints (2001, 186,5 millió dollár átcsoportosítása a stadion üzemeltetéstől a csapathoz 10 év alatt, beruházás nélkül...), az Arizona Cardinals (2006, 455 milliós stadion 308 milliós adófizetői résszel), az Indianapolis Colts (2006, 675 millió dollárból 575 millió adózóktól) és a Minnesota Vikings (2013, jelen állás szerint 1024 millió dollárból 498 milliós közpénz résszel). A G-3 program kezdete óta 9,56 milliárd dollárt költöttek NFL stadionokra, amelyeknek a csapatok 62,2 %-át fizették meg önerőként, vagy pedig biztosították maguk által felvett hitelből. Látható tehát egy kisebb fordulat, de a pár felsorolt példa azt mutatja, hogy még mindig ki lehet vívni azt, hogy a városok adóbevételeiket stadionépítésre szánják.

Los Angeles most valós opciókkal jelentkezik 1999 óta először, az bizonyos. Kidolgozott projektek versenyeznek egymással az NFL kegyeiért. Azonban az is garantált, hogy a szezon után akár költözni képes Raiders, Rams, Chargers trió mindent meg fog tenni azért, hogy a lehető legjobb alkupozíciót kialakítva, a lehető legjobb szerződést kösse. Arra, hogy adott esetben otthon maradhassanak, csak jóval jobb feltételekkel, az adófizetők pénzét felhasználva, tökéletes fegyver LA fenyegetése. A londoni csapatindítás viszont egyelőre valóban csak egy tömör ígéretalapon nyugvó légvárat testesít meg.

2014. október 8., szerda

Az NFL és a nonprofit státusz

Évről évre hatalmas viták merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy miért is lehet egy olyan szervezet nonprofit státuszú, amelynek 10 milliárd dollár bevétele van éves szinten és gyakorlatilag egy egész ágazatot foglal magában. Ez a vád éri ugyanis sokszor az NFL-t, és különböző sajtóorgánumok újra és újra felkapják a hírt arról, hogy az NFL nonprofit és nem kötelezett az adók megfizetésére. 

Kétségtelen tény, hogy az NFL-t 1966-ban nonprofit státuszúnak nyilvánították. Ez a döntés az IRS-nél 501(c) 6 szakasz szerinti státuszt adományozott a League Officenak, az NFL működésének irányításával megbízott, és Roger Goodell komisszár által vezetett részlegnek. Az 501(c) 6 státusz azt jelenti, hogy az NFL League Officet trade associationnek sorolták be, vagyis olyan szervezetnek, mint például az amerikai kereskedelmi kamara (US Chamber of Commerce). 
Mi az NFL League Office főtevékenysége? Eljár az NFL és csapatainak nevében a különböző tárgyalásokon, segíti a csapatok profitszerzését azáltal, hogy egységesen lép fel érdekükben. Tehát lényegében hozzájárul ahhoz, hogy az NFL-t promótálja, és hatása van az egyes csapatok gazdálkodására és év végi eredményére is. 
Az NFL League Office működésének elsődleges forrását az NFL csapatok hozzájárulásai jelentik, amelyet a csapatok évről évre tagdíj címen utalnak a New Yorkban található szervezet számlájára. Ennek felhasználásával a League Office elsősorban fenntartja a működéshez szükséges alkalmazotti létszámot, bérli a szükséges irodát, eszközöket szerez be a mindennapi munkához. Egyéb területeken is végez a League Office kisebb tevékenységet, de mindössze egy dolog kiemelendő még, hogy itt tartják nyilván a korábbi G3 stadionépítési programban felvett hiteleket is. A hiteleket az NFL League Office vette fel, azok törlesztése a csapatoktól ide fut be, és innen áramlik az egyes bankokhoz. 

Amikor szóba kerül a League Office és az adómentesség, akkor mindenkinek az jut eszébe, hogy Roger Goodellnek is ők utalják a bért. A komisszár 2006-os kinevezése óta összesen 114.123.135 dollárt kapott a tulajdonosoktól munkavégzéséért. Ez a szám, és különösen a 2012.04.01. és 2013.03.31 között számára kifizetett 44.107.000 dolláros fizetés fűti leginkább az indulatokat, amikor felmerül a nonprofit státusz.


Összességében a League Office éves szinten körülbelül 200-350 millió dollár bevétellel zár, de szinte minden esetben jelentősen több költsége keletkezik. 2012 volt ilyen szempontból érdekes év, hiszen akkor a League Office közel 9 millió dolláros plusszal zárt, és státusza miatt nem kellett ezután adóznia. 


Láthatjuk azt, hogy ez a bevétel csak elenyésző részét teszi ki az NFL-nek tulajdonított éves 10 milliárd dolláros bevételnek. Sokkal inkább betudhatóak azok az NFL forprofit kezdeményezéseinek (pl. NFL Ventures, NFL Properties, NFL Productions, NFL Enterprises, stb.), amelyek mindegyike adózik. Amikor az NFL éves 6 milliárd dollárt meghaladó értékű országos TV-s megállapodásairól, vagy éppen szponzorációkról, merchandisingról, stb. beszélünk, akkor fontos tudnunk, hogy azon bevételek mindegyike a csapatokhoz kerül egyenlőre arányban (tehát minden csapat kap 1/32-et). És bizony az NFL csapatok mindegyike adózik. Így beláthatjuk, messze nem arról van szó, hogy egy évi 10 milliárd dollár értékkel rendelkező "iparág" egésze kerülné el az adózási kötelezettséget és lenne nonprofitnak elkönyvelve, ahogy azt néha a híradások tálalják.

Szintén nonprofitnak minősül jelenleg az NHL League Office, és nonprofit volt, a 2007-es státuszról való lemondásig az MLB is. Az NBA sohasem volt nonprofit státuszú. 
Az NFL Management Council, a tulajdonosok tömörülése szintén 501(c) 6 nonprofit, míg az NFL-hez kapcsolódó alapítványok, jótékonysági szervezetek 501(c) 3, a különböző önkéntes alapok pedig 501(c) 9 státuszt viselnek.

2014. október 4., szombat

Fizetési sapka trendek, a DirecTV szerződés és az injury settlement

Érdekes változásokat hozott a fizetési sapkával kapcsolatban az idei év. A 2011-es kollektív szerződés érvénybe lépése óta először emelkedett a sapka összege jelentősebben, sőt, még a 2009-es, 129 milliós értéket is felülmúlta. A 123 millióról 133 millióra történt emelkedés kapcsán új trendeket figyelhetünk meg az NFL-ben az idei évben.


Először is érdemes figyelmet szentelni az átvitt sapka helyeknek. 2011 és 2012 között tapasztalhattunk csak olyat, amit idén. Akkor a Texans és a Chargers, ezúttal pedig a Giants, a Rams és a Redskins nem élt a sapka hely átvitelének lehetőségével. Igazán jelentős, 3 millió dollár feletti tételt csak 14 csapat vitt át 2014-re, a tavalyi 21 és a tavalyelőtti 22 után. 10 millió dollár feletti tétel átcsoportosítására csak 5 együttes volt képes. Ez azt is jelenti, hogy a csapatok többsége 2013-ban nagyon kihasználta a sapkát, nem maradt a többségnek igazán jelentős könyvelési helye. A várható nagy emelkedés is hozzájárult ahhoz, hogy a csapatok többsége igyekezett a lehetőségeit közel maximálisan kihasználni 2013-ban. 


Érdemes megnézni azonban azt, hogy a csapatok mennyire használják ki a 10 milliós emelkedést jelenleg. Íme a fizetési sapka helyek tegnapi állása:


Jól látható, hogy minden csapat jelentős cap hellyel rendelkezik. Jelenleg mindössze kettejüknek, a Ramsnek és a Steelersnek van kevesebb, mint 5 milliós helye. 19 csapat esetében a rendelkezésre álló cap hely meghaladja a 10 millió dollárt! Ezek a számok azt jelzik, hogy bőven lett volna lehetősége a csapatoknak a free agencyben arra, hogy többet költsenek, mégsem tették... A jelentősebb szerződéshosszabbítások sem kellene, hogy gondot jelentsenek ilyen hely mellett, annyira mégsem igyekeznek. A hely melletti passzivitás egyrészt utal arra, hogy a csapatok nem alkalmazkodtak (nem is akartak?) kellőképpen növekvő lehetőségeikhez, másrészt arra, hogy a piac árainak sem sikerült egy szabadügynök-piaci időszak alatt hozzáárazódnia a lehetőségekhez. Azért érdekes ez az NFL-re jellemző gigantikus cap hely állomány, amely ligaszinten jelenleg majdnem 379 millió dollárt tesz ki, mert a 2013 és 2016 közötti évekre összevonva érvényes a sapka 95 %-áig terjedő pénzköltési limit ligaszinten és a 89 %-os limit csapatszinten.

A jelentős sapka emelkedés forrása elsősorban a média jellegű bevételek hatalmas növekedése volt. Ezeknek a bevételeknek az 55 %-át emelik be a sapka kalkulációhoz, úgy, hogy mindeközben a capre jutó limit nem lépheti át az All Revenue (AR) érték 46,5 %-át az idei évben. A média jellegű bevételek csak a TV-s szerződések megújításával és az új Thursday Night csomag értékesítésével körülbelül 2,135 milliárd dollárral növelték az NFL bevételeit 2013-ról 2014-re.



2015-re további növekedés következik be, hiszen a napokban megújították a DirecTV szerződést is, amelynek éves kifizetése 500 millió dollárral nőtt a megállapodás időszakában. A csomag a jövőben nemcsak a vasárnapi élő mérkőzéseket, a shortcutokat, a RedZone és GameMix Channelt tartalmazza majd, hanem része lesz az új FantasyZone Channel is, amit a fantasy játékosoknak fejlesztettek ki. Újítás lesz továbbá, hogy a csomag elemei mobiltelefonról is elérhetőek lesznek. A DirecTV programjában pedig továbbra is szerezel majd az NFL Network.


Kérdéses viszont a CBS-szel egy évre megkötött nyolc mérkőzéses Thursday Night csomag jövője, mert eddig eléggé izgalommentesre sikerültek ezek a mérkőzések. Ettől függetlenül nyilván jól teljesít a CBS statisztikákat tekintve, de a csatorna kissé elégedetlen a minőséggel, és azzal, hogy a mérkőzések második félidejére jelentősen esik a nézettségük. 

A kínálatban szereplő mérkőzések:


2. hét: BAL-PIT 26-6

3. hét: ATL-TB 56-14 
4. hét: WAS-NYG 14-45
5. hét: GB-MIN 42-10
6. hét: HOU-IND
7. hét: NE-NYJ
8. hét: DEN-SD
16. hét: SF-SD

A hamar eldőlő összecsapások ellenére, valószínű, hogy a CBS-nél marad a csomag, hiszen a legjobb nézettséget még mindig az NFL biztosítja az amerikai TV társaságoknak. Legfeljebb kérik majd azt, hogy a párosításokba nagyobb beleszólásuk legyen, mint eddig. Az NFL-nek az év végén el kell döntenie, hogy maradjon a csomag a CBS-nél további egy évre, vagy pedig kiviszik azt ismét a piacra. A csomagra tavasszal a CBS mellett ajánlatot tett az NBC, az ABC és a Fox is, egyedül az ESPN tartózkodott ezúttal a licittől. Amennyiben kikerül a piacra a csomag, várhatóan megjelenik az érdeklődők között a Turner Sports is.

Végül térjünk át egy kicsit az injury settlementre, amely már a játékosokhoz kötődő terület. Valószínűleg sokaknak feltűnt, hogy több játékost, akit sérült listára (IR) helyeztek, és így februárig már nem léphetnének pályára, elengednek IR-ről ilyen egyezségekkel. A témában Jack Bechta írt egy remek cikket még szeptemberben.
Az injury settlement során az IR-re helyezett játékos és csapata arról állapodnak meg, hogy milyen feltételek mellett engedik el a játékost azonnali hatállyal. Az első lépés minden esetben az, hogy a játékos és a csapat megállapodjon abban, hogy hány hétre van szüksége a játékosnak a felépüléshez. Ha ez kevesebb, mint az idény vége, akkor mindenképpen van racionalitása az egyezségnek. Nehéz tárgyalások ezek, mert általában a csapatorvos rövidebb időt jósol, mint a játékos által igénybe vett független orvosszakértő. A csapat ragaszkodik a csapatorvos verziójához, az ügynök a független szakértőjéhez. Valószínűleg a kettő közötti időszakban egyeznek meg végül.
A felépülés hossza azt határozza meg, hogy a csapatnak hány heti fizetést kell kifizetnie a játékosnak a megállapodás keretében, és ezért cserébe a csapat lemondhat minden, a sérüléssel kapcsolatos felelősségről. Ha például hat hét a gyógyulási idő, és ebben a felek meg tudnak egyezni, akkor a csapat vállalja a következőket:
- a hat hétre jutó bér kifizetése,
- állásfoglalás arról, hogy a játékos workers' compensationre jogosult,
- a játékos rehabilitációs-egészségügyi költségének átvállalása.
A játékos ezért cserében felmenti a csapatot, annak orvosait az alól, hogy valaha is felelősségre vonják őket a sérüléssel és annak kezelésével kapcsolatban.
Két további fontos részlet az offset alkalmazása, ami akkor releváns, ha a játékos már csapatot talál az említett hathetes időszakban. Ebben az esetben nem keresheti meg a hétre jutó bérét, és efelett még az új összeget is, hanem a régi, őt injury settlementtel elküldő csapatától csak az új heti bér és az egyezségben rögzített heti bér különbségére jogosult. Emellett általában a játékos rehabilitációja nem a csapatnál, hanem a játékos által választott intézményben kerül sor.

Miért jó ez a csapatnak?
- megszabadulnak mindenféle felelősségtől a sérüléssel és gyógyíttatással kapcsolatban,
- nem kell helyet biztosítani a létesítményben a játékosnak rehabilitáció szempontjából,
- ha a játékos amúgy is könnyen helyettesíthető kiegészítőember, nem kell egy éven át fizetni a bérét.

Miért jó ez a játékosnak?
- mivel általában legalább három hétre kötnek megállapodást az ügynökök, így a játékost a karrier után esedékes juttatások szempontjából nem éri kár (legalább három olyan év kell ehhez, ahol a játékos legalább három heti bért kapott meg),
- amint egészséges, csapatot kereshet magának, ahelyett, hogy az IR listán lenne egész évben,
- hat héttel a settlement utolsó kifizetésének esedékessége után visszatérhet akár az eredeti csapatához is.