2014. szeptember 27., szombat

A Gilbert program, az új szabályozások és London

Régen foglalkoztam már ténylegesen az NFL gazdasági modelljével, az NFL és a játékos-szakszervezet (NFLPA) háttérmunkájával, a kollektív szerződéssel, az azzal kapcsolatos tervekkel, egyeztetésekkel, hiszen nem volt ezen a téren aktuális témánk. Most Sean Gilbert színre lépése szolgáltat egy kis lehetőséget arra, hogy ismét fókuszunkba kerüljön ez a terület. Gilbert 2015 tavaszán szeretné átvenni az NFLPA irányítását DeMaurice Smithtől, akinek így első és egyetlen kihívója lesz. Az erőviszonyok még nem igazán ismertek, de az egykori Panthers játékos már előállt azzal a programmal, amivel szeretné meggyőzni az aktív játékosokat. Nézzük, miket tervez a jelölt.

A Gilbert program

- A 2011-es kollektív szerződés (CBA) felmondása a 17. és 69. fejezet alapján.
- A játékosok egészségével és biztonságával kapcsolatos szabályozások eltörlése, azok ne legyenek a kollektív szerződés részei, hanem alapvető elvek és normák határozzák meg azokat.
- Az NFL minimálbér 1 millió dollárra való felemelése.
- Az NFLPA tagsági díjak mérséklése 15.000 dollárról 10.000-re.
- A 4,5 milliárd dollárból, amit a tulajdonosok nyertek Gilbert szerint a 2011-es CBA-val, a lehető legtöbb pénz visszaszerzése, új piacok elérése, a bevételek növelése lenne ennek forrása.
- Az újoncok szerződései 4 év helyett 3 évesek lennének.
- A játékosok 3 év után UFA státuszúak lennének, megszűnne teljesen az RFA státusz.
- A franchise tagek rendszerének átdolgozása, minden játékost csak egyszer lehetne tagelni karrierje alatt.
- A transition tagek használatának megszüntetése.
- Két előszezon mérkőzés megszüntetése minden csapat számára.
- A kompenzációs draftpickek megszüntetése. Az elv: ne kárpótoljuk azokat a csapatokat, amelyek nem akarták újraigazolni saját szabadügynökeiket.
- A Russell Wilson szabály: az újoncszerződések 1 év után újratárgyalhatóak lennének a jelenlegi 3 év helyett.
- 224 új munkahely megteremtése az NFL keretek 53 főről 57 főre alakításával, valamint a gyakorlócsapatok méretének megnövelésével az idén 10-re módosított limitről 13 fősre.
- A gyakorlócsapat-tagok minimálbérének felemelése 6.300 dollárról 10.000 dollárra.
- A split szerződések megszüntetése. (A split szerződések olyan megállapodások, amelyek ha egy játékos az aktív keretben van, teljes értéket fizetnek, ha IR státuszba kerülnek, akkor viszont a teljes összeg csak egy része illeti meg a játékost.)
- A fizetési sapka alapját képező All Revenueba (AR) beszámíthatóvá tenni a Dallas Cowboys Merchandising bevételeit (több mint 80 millió dollár), a New York Jets és New York Giants PSL bevételeit (több mint 43 millió dollár), valamint az ingatlanok fejlesztéséből eredő bevételeket.
- A fizetési sapka esetében az alapul szolgáló bevételcsoportok (ligaszintű média AR, NFL Ventures AR, helyi AR) és a hozzájuk kötődő százalékos limitek eltörlése.
- A fizetési sapka összegének 100 %-át el kellene költenie a csapatoknak évről évre, a csapatok közvetlenül az adott évben a keretben levő játékosoknak fizetnek, ha ez elmarad.
- Roger Goodell hatalmának gyengítése a játékosokkal kapcsolatos fegyelmi ügyekben, büntetések kiszabásában.
- A valóban rászoruló visszavonult játékosok segítése az erre létrehozott alapokból, azok bővítése.
- A Contract Dissolution Benefit bevezetése. Ennek lényege, hogyha egy játékost (akinek nem újoncszerződése, vagy későbbi, egy évre szóló szerződése van érvényben), elbocsátanak, akkor a játékost a hátralevő fizetésének 10 %-a illeti meg. Ezt az összeget a játékos csakis akkor vehetné át, ha visszavonulását hivatalossá tette a ligának megküldött papírban, és ez az összeg nem számítana be a fizetési sapkába.
- A teljes átláthatóság biztosítása az NFLPA, az ügynökök és a kliensek között az összes, eddig nehezen hozzáférhető adattal kapcsolatban is.

A programelemeket alátámasztó bevételek forrásai:

- a 18 mérkőzéses alapszakasz bevezetése (TV-s szerződések újratárgyalása),
- a Super Bowl eltolása február harmadik hétvégéjére, így a playoff jelentősebb része a februári TV-s csúcsidőszakba eshet,
- a Super Bowlok olimpia jellegű pályáztatása.

A 18 mérkőzéses bérkompenzáció:

- a játékosok bérének megnövelése a plusz két mérkőzésre jutó résszel (pl. ha egy játékos 1,6 millió dollárt keresett 16 mérkőzésen, akkor a 18 mérkőzésen már 1,8 millióra lesz jogosult),
- és a bérkülönbözet garantálttá tétele. Például, ha egy játékos 3 éves szerződéssel rendelkezik, amelynek keretében 4,8 millió dollár illeti meg, akkor a plusz háromszor két mérkőzéssel ez az összeg 5,4 millióra nő. Ha a játékost még adott évben elbocsátják, akkor is megilleti a 0,6 millió dolláros különbözet. Ezt az összeget a játékos csakis akkor vehetné át, ha visszavonulását hivatalossá tette a ligának megküldött papírban, és ez az összeg játékosoknak nyújtott egyéb juttatások közé számítana be.

Nyilván, a játékosoknak nagyon vonzó lesz az, amit Gilbert ajánl, hiszen nagyon sok rájuk nézve pozitív előrelépést mutat a program. A 18 mérkőzéses bővítésen el lehet gondolkodni, de a bérkompenzáció szinte mindenkinek vonzóvá tenné a módosítást, főleg, ha eltűnik két előszezon mérkőzés is. Az egyetlen visszatartó erő az lehet, hogy a játékosok jelentős része megélte a 2011-es CBA vitát, nem hiszem, hogy kellemes élményként él bennük, s sokan feltehetik a kérdést: "Kell ez nekünk még egyszer?"

Gilbert terve elég egyértelműen két alapvető tényezőn nyugszik. Az első, és legfontosabb, hogy el tudja érni azt, hogy a CBA-ból kilépjen az NFLPA. Ezen a téren még nem állt elő kellő érvekkel, és azzal is számolni kell, hogyha valóban lennének nem nevesített "fegyverei", akkor sem hiszem, hogy rövid időbe kerülne az arbitrátor meggyőzése. 
A hivatkozott 17. fejezet 16. szakasza azt a helyzetet említi a CBA felmondásának potenciális okaként, hogyha a csapatok összejátszása bebizonyosodik a fejezetben említett területeken (az NFLPA-nak kell bizonyítania), és annak során:
a.) egy szezon alatt legalább öt összejátszó csapat okoz legalább 20 játékosnak kárt,
b.) egymást követő szezonokban összesen legalább hét összejátszó csapat okoz kárt legalább 28 játékosnak,
c.) ha bármikor legalább 14 csapat játszik össze, és azzal egy vagy több játékosnak okoz kárt.
A kollektív szerződés 69. fejezete a CBA érvényességi időszakát tartalmazza, említve a felmondás esetleges okaként a 17. fejezet 16. szakasza alapján indított eljárást.

A másik fontos tényező az, hogy Gilbert úgy véli, képes kiharcolni olyan alkupozíciót, ami ezekhez a változásokhoz szükséges. Ezt nagyon nehéz elhinni, hiszen a változtatások eddig is csak úgy működtek, hogy 5 centinyi előrehaladásért az NFLPA által fontosnak tartott témában ugyanennyiről kellett lemondani az NFL javára, és viszont. Különösen érdekes az, hogy Gilbert elismerte, nem akarja sztrájkra ösztönözni a játékosokat, még akkor sem, ha ő karrierje során többször is sikerrel holdoutolt, és ilyen helyzetbe "segítette" unokaöccsét, Darrelle Revist is a Jetses időkben. Így viszont nem látjuk végképp azt, hol lehet alkupozíciót javítani, mert önmagában a jelenlegi szerződésből való kilépés nem elegendő ehhez. Fontos még az is, hogy az alátámasztó bevételek esetén is kevésnek érzem Gilbert forrásait.
Irrealitás ide, vagy oda, vannak azért ennek a tervnek jó, és érdekes részei is. Nekem különösen a Contract Dissolution Benefit és a 18 mérkőzéses bérkompenzáció tetszett, amelyeket a jövőben fel lehet használni. 

Gilbert terve épít arra, hogy a csapatokat összejátszáson érte, az NFLPA ezzel már korábban megvádolta az NFL együtteseit, konkrét területen. A vád az volt, hogy 2010-ben, a fizetési sapka nélküli szezonban a csapatok egységesen kiegyeztek egy 123 millió dollár értékű sapkában, és azt az értéket nem akarták túllépni. Az ügyben bírósági eljárást is kezdeményeztek Minneapolisban David Doty bíró előtt. Doty látta el az 1993-as White vs. NFL per eredményeként a 2011-es kollektív szerződés megkötéséig a CBA-val kapcsolatos viták bírósági felügyeletét. A bírósági felügyelet azonban a most érvényes CBA-ban már nem szerepel. Erre hivatkozva Doty 2012-ben vissza is dobta az NFLPA beadványát. Az 8th Circuit azonban júliusban arra kötelezte, hogy mégis tegyen lépéseket az ügyben. Doty azonban úgy döntött, hogy a továbbiakban nem szándékozik a felek jogvitájában részt venni, átadta az ügyet kollégáinak a tegnapi napon. Az NFLPA 4 milliárd dolláros kártérítést követel az NFL-től ebben az ügyben.

Térjünk át egy kicsit más területre, amiről az NFL az utóbbi időben szól. Négy rendőrségi/bírósági ügy borzolja a kedélyeket, amelyek mindegyike közfelháborodást okozott és jelentős negatív visszhangot biztosított mind a ligának, mind a döntéseket meghozó komisszárnak, Roger Goodellnek. Goodell mellett a tulajdonosok kitartanak egyelőre, pozíciója leginkább a média szemében vált ingataggá.
Az első ügy szereplője, a Ravens volt RB-je, Ray Rice még februárban ütötte meg ököllel élettársát, leendő feleségét, elsősorban ez az eset, és az ehhez kötődő két mérkőzéses, majd később a nyomásra (és a mára kérdésessé váló új bizonyíték alapján) határozatlan idejűre kiterjesztett eltiltás indította el az NFL és Goodell pokoljárását, valamint Rice elbocsátását is ez idézte elő. Az eset új szabályozásokat szült a családon belüli erőszak megítélésében (első eset - minimum hat mérkőzéses eltiltás, második eset - életre szóló eltiltás évenkénti visszatérési kérvény benyújtásának lehetőségével; a szabályok mindenkire vonatkoznak, nemcsak a játékosokra). A történtek rossz fényt vetettek az egész NFL-re, a Ravensre, Ricera, és feleségére is. Érdekes volt azt hallani többek között, hogy Rice sohasem játszhat már a Ravensben, de Steve Bisciotti tulajdonos szívesen látja a csapat körül edzőként, vagy szívesen ad neki a karrierje végén egyéb munkát is. Ez rámutat arra, hogy a tulajdonos egyszer elkövetett hibaként tekintett a tettre, a közvélemény viszont azonnal fejeket követelt. A Ravens pedig lépett, akárcsak Goodell. Jellemző, hogy az ügyben a sok különböző vallomás kiváltotta azt, hogy az NFL-nek függetlennek ítélt belső nyomozást kellett indítania.
A gyermekbántalmazási vád Adrian Peterson (RB, MIN) ellen csak fokozta az indulatokat, különösen, hogy egy 4 éves gyermek ellen elkövetett brutális tettről volt szó. Goodell meggyőzte a klasszist inaktiváló Minnesota Vikings vezetést, a Vikings pedig Petersont, hogy helyezzék az ügy lezárultáig a Commissioner Exempt Listre, amely alapvetően az eltiltásukból visszatérő játékosoknak kialakított roster státusz. AP most itt pihen, miközben nem játszik és hetente 691.176 dollárt tesz zsebre. A Vikings dönthetett volna úgy, hogy nem fizet, de eszükbe sem jutott, hogy ne utalják a bért sztárjuknak. A barátnője megverésével vádolt, és már egy ízben elítélt Greg Hardy (DE, CAR) esetében szintén ez a lépés született. Hardyt is fizetik, ő hetente 694.376 dollárt keres jelenleg. Tegyük hozzá, hogyha  Peterson és Hardy nem lennének klasszis játékosok, akkor valószínűleg már elküldték volna őket, ahogy megtenné a hétköznapi emberrel is a munkaadója. A Ravens tulajdonos Bisciotti azt is említette, hogy szerinte a liga a semmiből húzta elő ezt a roster státuszt. Szerintem, ha korábban kitalálják, akkor lehet a Ravensnél is másként lépnek. 
Egyedül a vád alá még nem helyezett Ray McDonald (DE, SF) játszik a négy botrány szereplői közül, akinek szintén helye lehet az Exempt Listen, hiszen minden tett közül az egyik legszörnyűbbet elkövetve terhes barátnőjét ütötte meg. Egyelőre még csak állítólag. 

Visszatérve a Rice esetén elszabadult pokolra... Valljuk be, az NFL-nek és az ügyekben egy személyben eljáró Roger Goodellnek sohasem volt erőssége az arányos, konzisztens büntetések kiszabása. Alapvetően probléma az, hogyha egy embernek ekkora hatalma van. Azonban kevesen realizálják, hogy alapvetően nem az NFL és Goodell követte el a legszörnyűbb tettet, hanem az igazságszolgáltatás, amelynek feladata lenne az ilyen ügyekben kellőképpen fellépni. Az ő feladatuk lenne a bűncselekmények elkövetőit szankcionálni, az NFL Personal Conduct Policyje nem arra való, hogy az igazságszolgáltatás hibáit korrigálja. Rendelkezésre állt a vád és a védelem kezében minden bizonyíték (a Rice ütését és későbbi felesége eszméletlen összezuhanását bemutató videó is) akkor, amikor engedték, hogy Rice enyhébb bűncselekmény elkövetésében vallja magát bűnösnek, mint első alkalommal vétkező, és csak egyéves rehabilitációs programban való részvételre ítéljék. Nem a kétmérkőzéses eltiltás volt a fő hiba, hanem az, hogy ilyen ítélet született a bíróságon. Vallom, hogy az igazságszolgáltatás feladata lenne ezeket az ügyeket megítélni, és itt túl enyhe büntetést szabtak ki. A közvélemény felháborodása is inkább ennek kellene szóljon. Tehet Roger Goodell most is bármilyen lépéseket a PCP megreformálására, (végre, belépve a 21. századba) kinevezhet nőket vezető pozícióba, bevonhatja őket a tervezésbe, meghallgathatja javaslataikat, szervezetek ötleteit építheti be, fogadhatja a játékosok szavait, és egyeztethet erről DeMaurice Smith-szel is, nem fog sokkal előrébb jutni. Nyilván fontos a liga megítélése, egyrészt erről is szól ez az egész folyamat a komisszár fejében, de ha az igazságszolgáltatás által a hasonló tettekért kilátásba helyezett börtön fenyegetése nem tartja vissza a játékosokat, akkor az egy szezonnyi, vagy akár egész életre szóló eltiltás vissza fogja? Nem hiszem... A dopping elleni fellépés, az esetleges súlyos sérülést előidéző szabálytalanságok, a pályán és a játék keretében történtek szankcionálásában sikeresebb lehet a liga, de a bűncselekmények esetén sohasem lesz az, pláne ha a bíróságok helyett ők akarnak igazságot tenni. Az NFL nem veheti át a bíróságok szerepét, és nem lehet szülője, nevelője az alkalmazottainak, ha már a szülők képtelenek voltak ezeket a játékosokat a normális viselkedésre megtanítani. A hasonló tettekre képes játékosok átformálására a figyelemfelhívó kampányok, és az új Personal Conduct Policy szabályozásai is kevesek lesznek véleményem szerint. Sokat változott társadalmunk, a tolerancia kisebb a hasonló tetteket elkövetőkkel szemben, főleg, ha ők közéleti személyiségek, példaképek. Az emberi változást azonban, ha csak az NFL szintjén próbálják megkezdeni, az már szinte biztos, hogy késő...

Sokkal hatékonyabb lehet az NFL a tiltott teljesítményfokozók és a drogproblémák kezelése terén. Az NFL és az NFLPA egy hete írta majdnem teljesen újra a két területet érintő szabályozásokat, a Performance Enhancing Drug (PED) Policyt, valamint a Substance Abuse Policyt. A fő változások:
- Bevezetésre kerülnek a HGH tesztek. A tesztelés a hónap végén már meg is indul. 
- A pozitív tesztek esetén a fellebbezésre egy független arbitrátori csoport előtt kerül sor, a tagokat az NFL és NFLPA együttesen választja, nevezi ki és fizeti.
- Négy idén szankcionált játékos esetében törölték az eltiltásokat, Wes Welker (WR, DEN), Eric Herman (OG, NYG), Orlando Scandrick (CB, DAL) és Stedman Bailey (WR, STL) is azonnal visszatérhetett. Míg Josh Gordon (WR, CLE) és LaVon Brazil (WR, IND) határozatlan idejű eltiltásait 10 mérkőzésesre csökkentették. 
- A PED Policy keretében az eltiltások megváltoztak. Az első lebukás tiltott teljesítményfokozókkal maximum hat mérkőzésre szóló, fizetés nélküli eltiltást hozhat magával. Két mérkőzésre tiltják el azt a játékost, aki vízhajtóval, vagy doppinghasználat elfedésére alkalmas szerekkel bukik le. Az élénkítőszerek, szteroid, vagy HGH miatti lebukás négy mérkőzéses eltiltással jár, Hat mérkőzést pihen az, akit a doppingvizsgálat kijátszásán érnek. A második lebukás 10 meccses eltiltást von maga után, a harmadik pedig minimum 2 évnyi kényszerszabadságot eredményez. Ha egy játékost az offseasonben érnek élénkítőszerek használatán, akkor azt nem a PED, hanem a Substance Abuse Policy alapján ítélik meg.
- A pozitív teszteken kívüli ügyekben a komisszár minden korábbi jogát megtartja és a fellebbezési eljárás is a korábbiaknak megfelelően működik majd.
- A Substance Abuse Policy keretében a marijuanával lebukó játékosok szankciói: első eset - két fizetési csekk megvonás, második eset - négy fizetési csekk megvonás, harmadik eset - négy mérkőzéses eltiltás, negyedik eset - 10 mérkőzéses eltiltás, ötödik eset - minimum egy szezonra szóló eltiltás. A marijuana limit a korábbi 15 ng/ml értékről 35 ng/ml-re emelkedik.
- Az alkoholos vagy egyéb szerek befolyásoló hatása alatt történő vezetés (DUI) esetén az első esetben kétmérkőzéses, második esetben nyolcmérkőzéses eltiltás jár.

Végül, mivel a hétvégén rendezik meg az első londoni mérkőzést, szóljunk az NFL egyre jobban kikristályosodó terveiről ezen a téren. Ezúttal Mark Waller, az NFL International Seriesért, valamint a globális terjeszkedésért felelős alelnöke beszélt a liga ilyen irányú terveiről. Waller szerint ma már nem a londoni mérkőzések számának a növelésén van a hangsúly. Ezen a téren fokozatos eljutottunk háromig, de szerinte ugyanolyan sikerrel megrendezhető öt vagy hat mérkőzés is. A logisztikai kérdések még ma is komoly gondot okoznak, elsősorban ezek közül az utazási idő és annak hatásai kiemelendőek. Waller célja, hogy 2022-re londoni csapat induljon, a 2022-es indulást segítheti az új kollektív szerződés, feltehetőleg 2020-ban és a TV-s szerződések lejárta 2022-ben. A terjeszkedés Európában nem állna meg Angliában, főleg a német piacra szeretne betörni a liga. A globális terjeszkedés következő lépcsői lehetnek a következő meghódítandó területek: Latin-Amerika (a kezdeti lépés megtörtént, de abbamaradt), Brazília és Kína.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése