2014. április 30., szerda

Free agency tippjáték - 2014 - Eredményhirdetés

A helyes tippsor 

Melyik csapathoz írnak alá a következő játékosok, és milyen éves átlagos összegért?
1. Ben Tate (RB, HOU) CLE, 3,1 millió dollár
2. Eric Decker (WR, DEN) NYJ, 7,3 millió dollár (7,25-ről kerekítve)
3. Golden Tate (WR, SEA) DET, 6,3 millió dollár
4. Julian Edelman (WR, NE) NE, 4,3 millió dollár (4,25-ről kerekítve) 
5. Jermichael Finley (TE, GB) (Törölve: Finley a piac megnyitásától április 30-ig nem írt alá szerződést egyetlen csapathoz sem)
6. Anthony Collins (OT, CIN) TB, 6,0 millió dollár
7. Eugene Monroe (OT, BAL) BAL, 7,5 millió dollár
8. Branden Albert (OT, KC) MIA, 9,4 millió dollár
9. Michael Johnson (DE, CIN) TB, 8,8 millió dollár (8,75-ről kerekítve)
10. Linval Joseph (DT, NYG) MIN, 6,3 millió dollár
11. Karlos Dansby (LB, ARI) CLE, 6,0 millió dollár
12. Daryl Smith (LB, BAL) BAL, 3,4 millió dollár
13. Alterraun Verner (CB, TEN) TB, 6,4 millió dollár (6,375-ről kerekítve)
14. Jairus Byrd (S, BUF) NO, 9,0 millió dollár
15. T.J. Ward (S, CLE) DEN, 5,5 millió dollár

Egyéb kérdések
16. Hány FA játékos kap 50 millió dollárt elérő, vagy meghaladó összértékű szerződést (03.11-04.30.)? 2 (Aqib Talib, Jairus Byrd)
17. Michael Vick (QB, PHI) 4,5 millió dolláros átlagnál magasabb értékű szerződést kap-e? Nem (Vick egy évre 4 millió dollárért (+ 1 millió teljesítményösztönzőért) írt alá a Jetshez)
18. Maurice Jones-Drew (RB, JAC) visszatér-e a Jaguarshoz? Nem (a Raidershöz írt alá 3 évre)
19. Darren McFadden (RB, OAK) szerződésének garantált tartalma eléri-e a 3 millió dollárt? Nem (a garantált tartalom 100.000 dollár)
20. Kap-e legalább három évre szóló szerződést Hakeem Nicks (WR, NYG)? Nem (egyéves szerződést írt alá)
21. Geoff Schwartz (OG, KC), vagy Jon Asamoah (OG, KC) ír-e alá magasabb összértékű szerződést? Jon Asamoah (a szerződések összértéke: Schwartz 16,8 millió dollár, Asamoah 22 millió dollár)
22. Jared Allen (DE, MIN) hány évre szóló szerződést köt? 4 (a szerződés 4 évre szól, amely alatt 32 millió dollárt kereshet Allen, amiből 15,5 millió garantált)
23. Michael Bennett (DE, SEA) kap-e legalább évi 8 milliós átlagot fizető szerződést? (Törölve: Bennett a piac megnyitása előtt írta alá szerződését a Seahawks-szal)
24. Jason Hatcher (DE/DT, DAL), vagy Randy Starks (DE/DT, MIA) kap-e magasabb összértékű szerződést? Jason Hatcher (a szerződések összértéke: Hatcher 27,5 millió dollár, Starks 10 millió dollár)
25. Aqib Talib (CB, NE) vagy Dominique Rodgers-Cromartie (CB, DEN) kap-e magasabb átlagú szerződést? Aqib Talib (a szerződések átlagos értéke: Talib 9,5 millió dollár/év, Rodgers-Cromartie 7 millió dollár/év)
26. Donte Whitner (S, SF) szerződésének átlagos kifizetése meghaladja-e az 5,5 millió dollárt? Igen (a szerződés átlagos értéke: 7 millió dollár/év)
27. Donnie Jones (P, PHI) kapja-e a punter piac legjobb átlagot fizető szerződését? Igen (a szerződés átlagos értéke: 1,83 millió dollár/év, Pat McAfee szerződésének átlaga 2,8 millió dollár/év lenne, de ő a piacnyitás előtt írt alá a Coltshoz)
28. Steven Hauschka (K, SEA) kapja-e a kicker piac legjobb átlagot fizető szerződését? Nem (Hauschka szerződésének átlagos értéke: 3,05 millió dollár/év, a legmagasabb átlagos érték: Phil Dawson 3,067 millió dollár/év)
29. A legmagasabb garantált tartalom a free agency periódusban felülmúlja-e a 25 millió dollárt? Igen (a legmagasabb garantált tartalom értéke: 26,3 millió dollár, Jairus Byrd esetében)
30. A legmagasabb aláírási bónusz a free agency periódusban felülmúlja-e a 12 millió dollárt? Nem (a legmagasabb aláírási bónusz 11 millió dollár, Jairus Byrd és Eugene Monroe esetében)

A pontozás
1. Egy játékos leendő csapatának eltalálása: 1 pont, rossz tipp: 0 pont.
2. Egy játékos leendő szerződés értékének (éves átlag) eltalálása: 3 pont, 0,1-1 millió dolláros közelség: 2 pont, 1,1-2 millió dolláros közelség 1 pont, egyéb 0 pont.
3. Egyéb kérdések esetén jó válasz: 1 pont, rossz válasz: 0 pont.
Összesen tehát a törléseket követően 14+42+14=70 pont volt szerezhető.
 
A végeredmény
1.
Vass Ádám 32 pont (3+21+8) (10)
2. Kiss Ferenc 31 pont (3+20+8) (13)
3. Erdész Ádám 30 pont (1+20+9) (15)
4. Fierpasz Gábor 27 pont (3+20+4) (2)
5. Benkő Márió 26 pont (2+17+7) (3)
6. Koszecz Kristóf 26 pont (1+16+9) (5)
7. Varga Kristóf 26 pont (4+15+7) (8)
8. Zemcov Péter 25 pont (4+17+4) (14)
9. Novák György 24 pont (2+18+4) (7)
10. Barta Dániel 24 pont (3+15+6) (9)
11. Holczer Ádám 22 pont (3+11+8) (16)
12. Szomráki Róbert 21 pont (2+14+5) (12)
13. Paksa Zoltán 21 pont (4+10+7) (11)
14. Kiss Antal 19 pont (2+11+6) (1)
15. Benedek Attila 18 pont (2+10+6) (4)
16. Szabó Attila Zsolt 17 pont (1+8+8) (6)

Azonos összesített pontszám esetén a szerződés értékek becslése terén szerzett több pont döntött a helyezésről. Ha ez is megegyezik, akkor második helyen az egyéb kérdések eredménye rangsorolt. Teljes egyezőség esetén az a tippelő került előrébb rangsorolásra, aki hamarabb adta le tippsorát.

Az első három helyezettet sorrendben keresem majd a választandó könyvvel kapcsolatban.

2014. április 20., vasárnap

Az NFL GM rangsor - 2. rész

Folytatom az NFL GM-eket rangsoroló sorozatomat, a második részben azok kerülnek terítékre, akik már bizonyítottak az NFL világában, megbízható döntéshozónak számítanak. Döntéseikkel általában jó irányba terelik franchise-uk szekerét. Tíz ilyen GM-et tartalmaz listám.

A bizonyítottak

1. Trent Baalke (San Francisco 49ers, 2010)
Baalke 2010-ben kezdte el a mai 49erst formálni, bár a GM pozíciót csak 2011-ben szerezte meg. Ha tavaly készítem el ezt a listát, valószínűleg az elitbe soroltam volna, és így is csak hajszállal marad el attól a szinttől. Az elmúlt három évben NFC Champhionship Game-ig jutott a San Francisco, nem kis részben Baalke teljesítményének köszönhetően. A 2010-es és 2011-es draftja remekül sikerült, és a megfelelő HC-t találta meg Jim Harbaugh személyében is. A piacra kilépve is remek döntéseket hozott, tradejei közül mindenképpen kiemelhető Anquan Boldin olcsó megszerzése. A kérdéses lépések között ott szerepel a 2012-es draft, amelyet talán nem lehetett volna jobban elszúrni. Ennél is aggasztóbb az, hogy Harbaughval való viszonya a hírek szerint katasztrofálissá vált, márpedig így nem nagyon lehet produktívan együtt dolgozni. Az, hogy 9ers majdnem elcserélte vezetőedzőjét a Brownshoz idén, majd ezt letagadták a Cleveland tulajdonosának megerősítő nyilatkozata ellenére, szintén kérdésessé teszi a belső működés hatékonyságát. És akkor még itt vannak az ügyek, amelyek folyamatosan felmerülnek a Baalke által választott játékosokkal kapcsolatban. Az idei offseasonben különösen aggasztó eddig, hogy Aldon Smith, Colin Kaepernick és Chris Culliver is rendőrségi ügyekbe keveredett.

2. John Elway (Denver Broncos, 2011)
Elway csupán 2014-től tölti be hivatalosan a Broncos GM pozícióját, de 2011-től felelős a személyi döntésekért. Jobban bejött az NFL csapat irányítása eddig a korábbi klasszis QB-nek, mint az üzleti életben tett próbálkozásai, amelyek kiforgatták vagyonának jelentős részéből. Elway eddigi munkásságának csúcspontja természetesen Peyton Manning megszerzése volt. Enélkül ma nem tartana ott a Denver, ahol, és Elway sem lenne ennyire előre rangsorolt GM. John Elway a remek húzás mellett több lépésben erősítette meg a Broncos védelmét, 2011-ben és 2012-ben is jól működött a csapat védelme. 2013-ban az offense jutott kimagasló szintre, köszönhetően Peyton remek játékának, valamint a McDaniels-éra pár minőségi draftpickje által nyújtott teljesítménynek. Időközben azonban a védelem elkezdett gyengélkedni, és ez a playoffban már érezhetően hátráltatta a csapatot, a védelem további építésére lett volna szükség már a 2012-es szezont követően. Elway Peyton megszerzése óta maximalizálni próbálja a csapat lehetőségeit, és ezen a téren jó munkát végez. Az Elvis Dumervil fiaskó amatörizmusát azért nagyon nehéz elfelejteni.

3. Phil Emery (Chicago Bears, 2012)
Az elmúlt két évben Phil Emery személyében egy olyan embert ismertünk meg, akivel makacsságban, önfejűségben nem sokan tudnak vetekedni az NFL-ben. Nem egy olyan lépése volt, ami után azt mondták rá, hogy óriási hibát követ el, de eddig nem nagyon volt olyan köztük, amelyre visszatekintve azt mondanánk, nem neki volt igaza. Ki tradelt volna Brandon Marshallért? Ki küldött volna el egy 10-6-os szezon után egy HC-t? Ki zárta volna le egy ajánlattal, valamint egyetlen mondattal a Brian Urlacher érát? Valószínűleg senki. Ő megtette, és igaza volt. A Kanadából, Lovie Smith helyére hozott főedző, Marc Trestman egyelőre nem eredményesebb, mint elődje, de első szezonjában láthattunk pozitívumokat. Emery esetében negatívum egyelőre, hogy a draftokon volt azért pár mellényúlása a jó pickek mellett, és az offense rendbetétele mellett bizony a védelem kiöregedésével, a játékosállomány minőségi megújításával egyelőre nem tudott kellően produktívan megküzdeni. 

4. Howie Roseman (Philadelphia Eagles, 2012)
Roseman Andy Reid mellett nem sok mindenbe tudott beleszólni, így nem meglepő, hogy akkoriban fő tevékenysége annyiban merült ki, hogy a szerződéseket megtárgyalta azokkal az emberekkel, akiket Reid kiválasztott a csapatnak. Így a 2011-es nagy pénzszórás, és a brutálisan gyenge draft (Jason Kelcet leszámítva) esetében maximum tettestársnak minősül, nem fő elkövetőnek, mint azt más csapatok esetében megszokhattuk, ahol a GM-nek több hatalma van. Roseman legnagyobb tette eddig az, hogy sikerült kineveznie Chip Kellyt, aki korszakos NFL HC lehet. Kelly is jelentősen beleszól a személyi ügyekbe, de közel sem degradálja le annyira Roseman szerepkörét, mint elődje. Az együttműködés eddig gyümölcsöző, kettejük tevékenységének együttes eredménye, hogy jelen állás szerint az Eagles áll csapatépítés terén a legjobban az NFC Eastben. A legnagyobb sikernek a játékosmozgások terén Nick Foles 2012-es harmadik körös megszerzése számít. 

5. Mickey Loomis (New Orleans Saints, 2002)
Loomis magas helyezésének hátterében ott áll az a 2006-os idény, amelyhez fogható sikerűt nem igazán láthattunk még NFL szinten. Talált egy zseniális edzőt Sean Payton személyében, egy klasszis QB-t (Drew Brees) és volt egy igen jól sikerült draftja. Ez a három tényező alapvetően felelős azért, hogy a Saints folyamatosan kompetitív divíziójában és az egykori lesajnált franchise ma már Super Bowl győzelemmel is rendelkezik. Azóta folyamatosan nagy gondjai voltak a GM-nek a védelem megfelelő embereinek megtalálásával, és meg kellett küzdenie a Bounty üggyel is. Loomis remekül menedzselte a krízist, bár erre ráment a 2012-es szezon. 2013-ban azonban ismét kompetitív lett a csapat. Loomis esetében a konstans jó döntéshozás hiánya azonban problémát okoz. 2007 és 2012 között évente egy-egy olyan játékost választott csak a draftokon, akik meghatározó játékosok lettek, a csalódást keltő kezdők és az NFL-ben semmire nem jutó játékosok kiválasztásában "remekelt". A 2013-as class megítélése viszont évek múlva visszanézve nagy valószínűséggel jobb lesz.

6. Mike Brown (Cincinnati Bengals, 1991)
Az első tulajdonos a listán Mike Brown, aki a Bengals keretét menedzseli. Éveken át óriási problémát jelentett, hogy Brown nem volt hajlandó megfizetni játékosait, de ezzel a gyakorlattal Geno Atkins és Carlos Dunlap esetében szakított. Bár az idei szabadügynök-piacon is a Bengals költötte a legkevesebbet, de értékeiket várhatóan a jövőben is meg fogják tartani. Márpedig van mit, hiszen a Cincinnati az utóbbi pár évben a legjobban draftoló csapatok közé emelkedett. Az elmúlt három év remeklése és Brown előretörése mögött is ezt tekinthetjük fő tényezőnek. Természetesen nehéz lesz fenntartani a jó draftolást, de úgy tűnik, a csapat igen körültekintő tehetségkutató munkát végez. Nem mellesleg, a pályán nyújtott jó teljesítmény mellett, a fiatalokkal a pályán kívül sincs annyi probléma, mint azt az elmúlt évtizedben megszokhattunk a Bengals táján. Az egyetlen kérdés az, hogy Marvin Lewis-szal képes lesz-e ez a csapat még többre jutni, vagy ideje lenne már Brownnak megválnia a HC-től, aki 11 év alatt nem tudott playoff meccset nyerni, pedig öt alkalma volt rá.

7. Thomas Dimitroff (Atlanta Falcons, 2008)
Dimitroff remekül tartotta karban a Falcons keretét 2013-ig, évről évre playoff esélyes volt a csapat. Az NFL legjobb GM-jei között tartották számon, és legjellegzetesebb megmozdulására, a Julio Jones trade említésére csak elismerően bólogattak liga szerte. Éveken át csak amiatt érhette kritika, hogy a Falcons a playoffban gyengélkedett, emiatt sokan vélték úgy, többre jutna az együttes, ha Mike Smitht elbocsátanák. Erre nem került sor, és a jövőben sem várható ez a lépés. Nem Smith azonban az, aki a 2013-as gyengélkedésért felelősséggel tartozik, hanem Dimitroff, aki kissé túlságosan beleszeretve a skill pozíciókba, engedte, hogy a csapat támadófala és védőfala jelentősen meggyengüljön. Természetesen ennek realizálása későn történt meg, és kellett hozzá a sok sérülés is. Ez az év azonban úgy gondolom, hogy egy anomália, és ahogy azt az idei offseason mozgásai is mutatják, Dimitroff mindent megtesz és megtett azért, hogy rövid idő alatt orvosolja hibáját. 2014-ben a Falcons ismét versenyképes csapat lesz.

8. Ryan Grigson (Indianapolis Colts, 2012)
Grigson nem hiába lett 2012 legjobb döntéshozója. A Colts 2-14-es szezonja után szinte a nulláról kellett újjáépíteni az Indy keretét, és fenomenális munkát végzett. A tíz választásából a drafton hét kiválónak bizonyult, az élen természetesen Andrew Luckkal, de TY Hilton, Fleener, Allen és Ballard is bizonyított már. Emellett olcsón tartotta meg Reggie Waynet, aki sokat segített Luck fejlődésében. A probléma azonban már akkor is az volt, hogy a szabadügynök-piacon mindenkit túlfizetett, ami 2013-ban és 2014-ben is jellemző volt. Ez azonban természetesen akkor nem probléma, hogyha a játékosok teljesítményére nincs panasz. 2013-ban megfordult Grigson szerencséje, a túlfizetések mellett egy eléggé gyenge draft, és a Trent Richardson trade is tragikus lépés volt. Talán csak a Vontae Davis trade volt olyan lépés, amely ténylegesen előre vitte a csapatot. A kérdés az, melyik az igazi Grigson, a 2012-es, vagy a 2013-as. Jelenleg úgy gondolom, előbbi, ezért sorolom ebbe a csoportba. 2013-ban szerintem az okozta a legnagyobb problémát, hogy a kezdeti sikerei hatására túlzott magabiztossággal, sikereiben kicsit megrészegedve hozta meg döntéseit.

9. Jerry Reese (New York Giants, 2007)
Jerry Reese nem is olyan régen még az elit tagja lehetett volna, két Super Bowl győztes keretet hozott össze Ernie Accorsi jelentős hozzájárulásával. A Giants GM-jeként mindig megoldást talált a problémákra, akár támadó-, akár védőoldalon jelentkeztek azok, a New York-i csapatból kompetitív együttest varázsolt. 2013 kivételt jelentett, hiszen a Giants borzasztóan teljesített egész évben, különösen támadóoldalon, ahol mind a fal, mind a futójáték jelentős "felújítás" szükségességét mutatta, és a franchise QB is gyengélkedett. Szintén ez mondható el a pass rushról, amely jelentősen visszaesett. Az ok elsősorban nem a rossz szerződésekben keresendő, hanem a sok sérülésben és a tehetség hiányában. Utóbbiért Reese elmúlt három évben mutatott gyenge draftolása felelős, amelyen jelentősen javítania kell, ha vissza akarja szerezni elit státuszát. A múlt azonban azt jelzi előre, hogy Reese meg fog tudni küzdeni a kihívásokkal.

10. Kevin Colbert (Pittsburgh Steelers, 2000)
Reese mellett Kevin Colbert is az elit tagja lehetett volna, egészen 2000-től 2011-ig, amikor remekül tartotta karban a Steelers keretét, állandó playoff és Super Bowl esélyes gárdát építve. Jól draftolt, és kiváló keretét folyamatos átstrukturálásokkal tartotta egyben. Azonban a sztárok kiöregedése, az ikonoktól való megválás nehézséget jelent a GM számára, részben ez okozta Colbert zuhanását. Az, hogy továbbra is az átstrukturálásokkal keresi a megoldást, egészen addig nem lesz hatékony, amíg ismét el nem kezd jól draftolni. 2011 óta a tehetségek Pittsburghbe áramlásának hiánya, a rossz draftok is gondot jelentenek. A csapat azonban még így is képes 8-8-as szezonokra, ami kisebb csodának számít. Colbertnek rövid időn belül javítania kell ezen a kereten, mert különben még lentebb csúszik, a kérdőjelesek kategóriájába. A Steelers szurkolói abban bízhatnak, hogy Colbertnek megvannak az alapvető képességei arra, hogy ismét állandó playoff résztvevőt faragjon a csapatból.

A sorozatból egy rész van még hátra, amelyben a kérdőjeles teljesítményt nyújtó GM-ek következnek.

2014. április 11., péntek

A második hónap: Az Alex Mack offer sheet, CJ2K a Jetsben

Offer sheet

Alex Mack (C) 5 év, 42 millió dollár, 26 millió garantált
A Jacksonville Jaguars offer sheetet adott a transition taggel ellátott Alex Macknek. A szerződés első három évének kifizetései garantáltak voltak. A számok alapján éves átlagot tekintve (8,4 millió dollár/év) Mack azonnal az offer sheet aláírásának pillanatában az NFL legjobban fizetett centere lett, megelőzve Ryan Kalilt (Carolina Panthers, 8,17 millió dollár/év). A Browns két órával később matchelte az ajánlatot, így a Jaguars által felvázolt feltételekkel Mack maradt a Cleveland Browns játékosa.

Kiemelt szerződés

New York Jets: Chris Johnson (RB) 2 év, 8 millió dollár, 4 millió garantált + 1 millió dollár teljesítményösztönző
Johnsont, aki az NFL történetében egy szezon alatt 2000 futott yard felett teljesítő hét RB egyike, a Titans április elején bocsátotta el. Nem volt érte komoly harc a piacon, végül az elsőként emlegetett nagy esélyesnél, a Jetsnél kötött ki. A Titansnél idén lépett volna 6 évre 55 millió dollárt fizető szerződése negyedik évébe, ezzel a NFL második legjobban fizetett RB-je volt egészen elbocsátásáig. A Jetsnél jóval kevesebbel kell beérnie, pontosan olyan átlagú szerződést kapott, mint Reggie Bush és Steven Jackson az előző évi piacon, holtversenyben a liga 13. legjobban fizetett futója jelenleg.

Egyéb megállapodások

Atlanta Falcons: Josh Wilson (CB) 1 év, 920.000 dollár, Dwight Lowery (S) 1 év, 760.000 dollár
Buffalo Bills: Jarius Wynn (DE) 1 év, 795.000 dollár
Carolina Panthers: Jason Avant (WR) 1 év, 1,05 millió dollár, Colin Cole (DT) 1 év, 1,125 millió dollár, Ed Dickson (TE) 1 év, 795.000 dollár, Thomas DeCoud (S) 2 év, 3,625 millió dollár, 1,4 millió garantált
Chicago Bears: Matthew Mulligan (TE) 1 év, 730.000 dollár, Josh Morgan (WR) 1 év, 730.000 dollár
Cleveland Browns: Chris Pressley (FB) 1 év, 730.000 dollár 
Dallas Cowboys: Caleb Hanie (QB) 1 év, 730.000 dollár, Anthony Spencer (DE) 1 év, 2 millió dollár + 1,5 millió dollár teljesítményösztönző
Detroit Lions: Cassius Vaughn (CB) 1 év, 730.000 dollár, Rashean Mathis (CB) 1 év, 1,02 millió dollár
Green Bay Packers: Matt Flynn (QB) 1 év, 968.125 dollár 
Houston Texans: Andre Brown (RB) 1 év, 645.000 dollár, Ricardo Mathews (DE/DT) 1 év, 730.000 dollár
Indianapolis Colts: Colt Anderson (S) 1 év, 795.000 dollár
Kansas City Chiefs: Kyle Williams (WR) 1 év, 740.000 dollár
Miami Dolphins: Damian Williams (WR) 1 év, 800.000 dollár
Minnesota Vikings: Lestar Jean (WR) 1 év, 635.000 dollár, Allen Reisner (TE) 1 év, 645.000 dollár, Kurt Coleman (S) 1 év, 900.000 dollár
New Engalnd Patriots: Josh Hull (LB) 1 év, 645.000 dollár
New Orleans Saints: Robert Meachem (WR) 1 év, 920.000 dollár
New York Giants: Josh Freeman (QB) 1 év, 795.000 dollár
New York Jets: Garrett McIntyre (LB) 1 év, 645.000 dollár
Pittsburgh Steelers: Adam Podlesh (P) 1 év, 855.000 dollár
San Diego Chargers: Rich Ohrnberger (OG) 1 év, 795.000 dollár
San Francisco 49ers: Brandon Lloyd (WR) 1 év, 1,005 millió dollár
Seattle Seahawks: Sidney Rice (WR) 1 év, 1,4 millió dollár
Tampa Bay Buccaneers: Lavelle Hawkins (WR) 1 év, 730.000 dollár

Trade
Terrelle Pryor (QB): Oakland Raiders -> Seattle Seahawks
7. körös pick: Seattle Seahawks -> Oakland Raiders

2014. április 8., kedd

Az NFL GM rangsor - 1. rész

Új sorozatba kezdek, amelyben megpróbálom rangsorolni az NFL fő döntéshozóit munkásságuk alapján. Terveim szerint erre minden évben sor kerül majd, akkor már az éves teljesítménynek nagyobb szerepet tulajdonítok majd. A sorozat nyitó részében a legjobban tevékenykedő GM-ek kerülnek terítékre.

Az elit

1. John Schneider (Seattle Seahawks, 2010)
Nem nagyon tudunk azzal vitatkozni, amit 2010 óta a Schneider-Carroll páros alkotott Seattleben. Nincs hibátlan GM, de amit az elmúlt négy évben Schneider összehozott az egészen közel helyezi ehhez a szinthez. Jó draftok - amelyeken a hátsó körökben legalább olyan sikeres volt, mint a körök elején - kiváló tradek és produktív UDFA igazolások jellemzik eddigi munkásságát. A szabadügynök-piacon is jól tevékenykedik, sok kiváló játékost szerzett meg olcsón. A felróható hibák közül mindenképpen a Matt Flynn igazolás magasodik ki. Ezt azonban orvosolta Russell Wilson draftolásával, illetve azzal, hogy valódi versenyhelyzet után a harmadik körös QB-t favorizálta a drágább befektetéssel szemben. Nem igazán jött be Sidney Rice igazolása sem, sőt, eddig a Percy Harvin trade eredményei is elmaradnak, köszönhetően a sérülékenységnek. A Super Bowl győztes csapat keretében viszont mindössze négy olyan játékos volt, aki a Seahawks keretének tagja volt Schneider érkezése előtt.

2. Ozzie Newsome (Baltimore Ravens, 2002)
Newsome csak 2002-től minősül hivatalosan GM-nek, de a Ravens 1996-os indulása óta nagyon sok köze van a csapat döntéseihez. A GM esetében az a leginkább kiemelkedő, hogy a Ravenst évről évre playoff esélyes csapattá tette annak ellenére, hogy sohasem volt igazán kimagasló QB-je. A franchise QB megtalálásának gondja megoldódni látszott Joe Flaccoval, meg is kapta ezért történelmi szerződését a csapattól. Azonban utána jelentősen visszaesett, nem maradt a 2013-as playoffbeli Flacco szintjén. Newsome talán legnagyobb hibájának ezt a 120,6 milliós szerződést tartják, mert ha szezon előtt köti meg a megállapodást, és nem vár a playoff menetelésig, sokkal olcsóbban hozhatta volna vissza az irányítót. A másik közelmúltbeli kérdéses lépése Anquan Boldin elengedése volt egy hatodik körös pickért. Ozzie remekel a távozó, jól teljesítő, vagy a Ravensben sztárrá váló játékosok helyettesítésében, általában jól érzi, hogy melyik az a játékos, aki valóban megéri a pénzét, és ki az, akit érdemes inkább távozni hagyni. Szintén jól érezte meg azt, hogy mikor kell végleg pontot tenni a Ray Lewis-Ed Reed érára.

3. Ted Thompson (Green Bay Packers, 2005)
Thompson megítélése sokszor még a Packers szurkolóinak köreiben is kérdéses. Ő az a GM, akinek a módszereit vagy szeretik, vagy utálják az emberek. A fő problémát az jelenti, hogy bár sokakat rabul ejt a draftra építünk stratégia, a szurkolók frusztráltak akkor, amikor Thompson úgy dönt, hogy a szabadügynök-piactól távol marad akkor is, amikor a csapatnak egyértelmű szükségletei vannak adott posztokon (elsősorban a védelemben). Felvetik azt is, hogy valójában csak Aaron Rodgerst kellett megtalálnia, és emellett munkássága nem annyira kimagasló, ami messze nem igaz. Problémát jelent az is sokak szemében, hogy több mellényúlása volt a GM-nek az első körben, ahol a legbiztosabb játékosokat kellene kifogni. Ezt kompenzálta impresszív teljesítménye a későbbi körösök közötti sztárjátékosok megtalálásával, és azok általában olcsó megtartásával, valamint tartósan remekel az UDFA piacon is. Számomra a GM munkásságában mindenképpen az tetszetős, hogy a Packers folyamatosan kompetitív tud maradni az általa alkalmazott "draftolj-nevelj-tartsd meg az értékeidet" modellel.

4. Bill Belichick (New England Patriots, 2000)
Belichick az egyetlen olyan szereplő a listán, aki főedzőként tartja karban csapata keretét. Korábban Scott Pioli, 2008 óta pedig Nick Caserio dolgozik mellette, segíti munkáját, de az érdemi rész Belichické. Az elitbe helyezés oka nem más, minthogy a Patriotsot úgy sikerül irányítania a HC-nak, hogy immár lassan másfél évtizede szinte állandó playoff résztvevő, és gyakran Super Bowl esélyes is a csapat. Ez a történet pedig nem csupán Tom Bradyről szól, mint azt olyan sokan felvetik. A Belichick éra elején egy domináns védelem mellett futócsapat volt a Pats, a passzjáték game manager szintre süllyedt a fiatal QB első éveiben. Később a trendek változtak, Brady szerepe nőtt, a futás háttérbe szorult, a védelem meg sokszor csak önmagát kereste. A Pats mégis évről évre olyan keretet rak össze, amely egészében képes arra, hogy legalább az AFC trónjáért küzdjön, ehhez pedig igenis komoly képességek kellenek. Belichickkel szemben a legnagyobb kritika a 2006 és 2008 közötti katasztrofális draftolás és a védelem rendbetételére tett több korábbi kudarca lehet.

A második részben azok a GM-ek következnek majd, akik alkalmazásuk során már bizonyították rátermettségüket.

2014. április 4., péntek

A negyedik hét: DeSean Jackson Washingtonban

Kiemelt szerződés

Washington Redskins: DeSean Jackson (WR) 4 év, 32 millió dollár, 16 millió garantált
Az Eagles által elbocsátott háromszoros Pro Bowler elkapó végül Dan Snyder csapatánál kötött ki, és nem is okozott túl nagy meglepetést azok után, hogy először jelezték érdeklődésüket. Az aláírt szerződés ugyan négy évre szól 32 millió dollárról, de az utolsó év fel fogja magát mondani, így lényegében egy hároméves, 24 millió dollár összértékű megállapodásról van szó. A szerződés megrövidülése tehát a 8 millió dollár/éves átlagot nem módosítja, amellyel DeSean Jackson holtversenyben a 11. legjobban fizetett WR-ré vált a ligában, azok után, hogy korábban top 10-ben szerepelt az Eaglesös kontraktusával. Érdekesség, hogy a Redskins foglalkoztatja nemcsak a holtversenyben 11., de a 10. legmagasabb átlagot kereső WR-t is Pierre Garcon személyében.

További megállapodások

Baltimore Ravens: Owen Daniels (TE) 1 év, 1 millió dollár + 1 millió dollár teljesítményösztönző, Justin Forsett (RB) 1 év, 730.000 dollár, Terrence Cody (DE/DT) 1 év, 730.000 dollár
Chicago Bears: Eben Britton (OT) 1 év, 730.000 dollár, Brian De La Puente (C) 1 év, 795.000 dollár
Cincinnati Bengals: Danieal Manning (S) 1 év, 1,6 millió dollár + 500.000 dollár teljesítményösztönző
Cleveland Browns: Nate Burleson (WR) 1 év, 1,02 millió dollár
Denver Broncos: Will Montgomery (C) 1 év, 1,75 millió dollár + 600.000 dollár teljesítményösztönző
Detroit Lions: Dan Orlovsky (QB) 1 év, 920.000 dollár
Green Bay Packers: John Kuhn (FB) 1 év, 1,03 millió dollár
Houston Texans: Elbert Mack (CB) 1 év, 795.000 dollár
Miami Dolphins: Kevin Cone (WR) 1 év, 570.000 dollár, Jason Fox (OT) 1 év, 795.000 dollár 
New England Patriots: Patrick Chung (S) 1 év, 1,1 millió dollár
New Orleans Saints: Parys Haralson (LB) 1 év, 920.000 dollár, Champ Bailey (CB) 2 év, 3,75 millió dollár + 3 millió dollár teljesítményfüggő tétel
New York Jets: Dmitri Patterson (CB) 1 év, 3 millió dollár, Jacoby Ford (WR) 1 év, 740.000 dollár
New York Giants: Mike Patterson (DT) 1 év, 920.000 dollár, Charles Brown (OT) 1 év, 795.000 dollár, Robert Ayers (DE) 2 év, 3,75 millió dollár, 1,73 millió garantált + 1,75 millió dollár teljesítményösztönző, Kellen Davis (TE) 1 év, 795.000 dollár
Oakland Raiders: Carlos Rogers (CB) 1 év, 2,5 millió dollár, 1 millió garantált
Philadelphia Eagles: Andrew Gardner (OT) 2 év, 1,485 millió dollár, 10.000 dollár garantált 
Pittsburgh Steelers: Brice McCain (CB) 1 év, 795.000 dollár, Darrius Heyward-Bey (WR) 1 év, 795.000 dollár
St. Louis Rams: Kenny Britt (WR) 1 év, 1,4 millió dollár, 550.000 dollár garantált + 1,5 millió dollár teljesítményösztönző
Tampa Bay Buccaneers: Major Wright (S) 1 év, 795.000 dollár
Tennessee Titans: Chris Spencer (C) 1 év, 890.000 dollár Eric Olsen (OG/C) 1 év, 645.000 dollár
Washington Redskins:  Ryan Clark (S) 1 év, 1,02 millió dollár, Colt McCoy (QB) 1 év, 795.000 dollár, Rob Jackson (LB) 1 év, 795.000 dollár

Offer sheet: Rafael Bush, a Saints RFA safetyje és special team játékosa aláírt egy 2 évre 3,8 millió dollárról + 750.000 dollár teljesítményösztönzőről szóló offer sheetet az Atlanta Falcons-szal. A Saints április 8-ig matchelhet, ha erre nem kerül sor, Bush kompenzáció nélkül kerül a Falcons keretébe. (A Saints április 7-én matchelte az ajánlatot, Bush maradt New Orleansban.)

Trade: Mike Williams (WR, TB) -> Buffalo Bills, 6. körös pick -> Tampa Bay Buccaneers 
Elbocsátás: Mike Brisiel (OG, OAK), Chris Johnson (RB, TEN), Adrian Wilson (S, NE)