2013. október 30., szerda

2014-es NEA pályázatok

Október 22-én a Nemzeti Együttműködési Alap nyilvánosságra hozta a 2014-re vonatkozó működési és szakmai pályázatainak kiírásait. Ezek a pályázatok azok, amelyek sok segítséget jelenthetnek a magyar amerikai foci csapatok működésének és szakmai projektjeinek támogatásában, így ajánlott minden magyar csapat számára a pályázatok elkészítése. A pályázatokat továbbra is az EPER rendszerben lehet elkészíteni, és azon keresztül is kell beadni. 

A sport és szabadidős jellegű tevékenységek továbbra is a Mobilitás és alkalmazkodás kollégiumba tartoznak, így a csapatoknak a NEA-MA-14-M és NEA-MA-14-SZ azonosítójú pályázatokat kell beadniuk. Továbbra is egyesületek, alapítványok és szövetségek pályázhatnak mindkét pályázatra. Így a pályázat azon csapatok számára áll nyitva, melyek egyesületi formában működnek, valamint pályázhat a MAFSZ is, mint szövetség.

Minden szervezet egy működési és egy szakmai pályázatot nyújthat be, költségeket a működési pályázat keretében 2014.03.11-től 2015.03.10-ig, a szakmai pályázat keretében 2014.04.01-től 2015.03.31-ig lehet elszámolni. Van lehetőség vissza nem térítendő, vagy visszatérítendő támogatásra is, illetve egy pályázat lehet előfinanszírozott vagy utófinanszírozott is.

A működési pályázatok keretében igényelhető támogatás minimuma 250 000 Ft, maximuma 3 000 000 Ft, a szakmai pályázatok keretében pedig minimum 100 000 Ft, maximum 3 000 000 Ft elérhető.
Az önrész mértéke mindkét pályázat keretében a pályázott összeg 10 %-a, amely elszámolható közérdekű munka, vagy készpénz formájában is. 

A működési pályázat a csapatok üzemeltetésének alapvető működési költségeinek támogatására vehetőek igénybe, amelyeket a következő kategóriákba lehet besorolni:

A. Dologi kiadások 
A1. Ingatlan üzemeltetés költségei 
A2. Jármű üzemeltetés költségei 
A3. Egyéb eszközök üzemeltetésének költségei 
A4. Adminisztráció költségei 
A5. PR, marketing költségek 
A6. Humán-erőforrás fejlesztésének költségei 
A7. Kommunikációs költségek 
A8. Utazás, kiküldetés költségei 
A9. Szállítás költségei 
A10. Munka-, és védőruha, védőfelszerelés költségei 
A11. Szervezetfejlesztés 
A12. Egyéb beszerzések, szolgáltatások 
B. Foglalkoztatás és emberi erőforrás költségei 
B1. Bérköltség (bérszámfejtett) 
B2. Megbízási díj(bérszámfejtett) 
B3. Ösztöndíj 
B4. Egyszerűsített foglalkoztatás költségei (illetve az ezt felváltó foglalkoztatás költségei) 
B5. Folyamatos vállalkozói szerződés alapján feladat ellátására felmerülő költségek 
B6. Önkéntes foglalkoztatott költségei 
C. Tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzése 
C1. Tárgyi eszköz beszerzés 
C2. Immateriális javak beszerzése 
T. Térítésmentes hozzájárulás (kizárólag a önrész elszámolásához)  

A költségvetés „B” Foglalkoztatás és emberi erőforrás költségei fősorán legfeljebb a megítélt támogatási összeg 40 %-a számolható el. 
A pályázó szervezet hivatalos képviselője, vagy a hivatalos képviselő által képviselt más szervezet részére a támogatás terhére – akár megbízási vagy vállalkozási szerződés, akár munkaszerződés útján – nyújtott kifizetés nem haladhatja meg a támogatás teljes összegének 20 %-át. 
A költségvetés „C" Tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzése fősorán legfeljebb a megítélt támogatási összeg 20 %-a számolható el.

A szakmai pályázatban megvalósítandó projektek témái a következőek lehetnek:

- civil szervezeteket érintő évfordulók, fesztiválok, hazai és határon túli rendezvények támogatása,
- nemzetközi civil kapcsolatokban a magyarországi civil szervezetek jelenlétének biztosítása, hazai és határon túli rendezvényeken, fesztiválokon történő részvétel támogatása, nemzetközi tagdíjakhoz támogatás biztosítása, európai integrációt elősegítő programok támogatása,
- civil szférával kapcsolatos szolgáltató, tanácsadó, oktatási, fejlesztő, segítő, illetve esélyegyenlőséget és akadálymentességet elősegítő tevékenység és intézmények támogatása,
- civil szférát bemutató kiadványok, elektronikus és írott szakmai sajtó támogatása,
- civil érdek-képviseleti tevékenység támogatása.

A felmerülő költségtételek a működési pályázat esetében már említett kategóriákba besorolva számolhatóak el.

Az érvényes pályázat benyújtásának előfeltétele az érvényes, az Alapkezelő által visszaigazolt EPER regisztrációs nyilatkozat megléte, amely a regisztrációs dokumentum megfelelő kitöltésével, nyomtatásával és beküldésével érhető el.  
A pályázat benyújtásának feltétele a pályázati díj határidőben történő átutalása. Ennek összege 2 000 Ft. Ha valaki már befizette a 2014-es működési pályázat keretében az összeget, azt újra nem kell megtenni a szakmai pályázat beadása előtt. A költségtérítést legkésőbb a pályázati beadási határidő végéig kell befizetni, be nem fizetése vagy késedelmes teljesítése a pályázat formai érvénytelenségét vonja maga után.

A működési pályázat benyújtásának határideje: 2013.11.27. 23:59
A szakmai pályázat benyújtásának határideje: 2013.12.02. 23:59

2013. október 25., péntek

Az NFL fizetési sapka mechanizmusa - 6. rész: Az aláírási bónusz könyvelésének speciális szabályai

Könyvelés szempontjából két igazán speciális tétellel találkozunk az NFL-ben, az aláírási bónuszként viselkedő tételekkel és a teljesítményösztönzőkkel. Ebben a részben az aláírási bónuszokkal kapcsolatos könyvelési szabályokkal ismerkedünk meg.

Az aláírási bónusz fogalma: Aláírási bónusznak (signing bonus) minősül minden olyan tétel, amelyet a játékos szerződése ekként nevesít, és amely tétel egy összegben (vagy halasztott kifizetésként részletekben) a játékos szerződésének aláírásakor jár.

Az aláírási bónuszok könyvelése: A bónuszt (többnyire) egyben fizetik ki a játékosoknak, a tételt azonban mégsem így könyvelik be a fizetési sapkába. A teljes tételt elosztják a szerződés hosszával, vagy maximum öt évvel (ha a szerződés öt évre szól, vagy öt évnél hosszabb), és a kapott összeget az adott évekre egyenlő részletben könyvelik be. Példaként nézzük meg a Chiefs elkapójának, Dwayne Bowenak a 2013-ban kötött szerződését. 

Bowe szerződése 5 év alatt 56 millió dollárt fizet a játékosnak, amelyből számára 26 millió dollár garantált. A szerződés értelmében Bowenak 15 millió dollár aláírási bónusz jár. A 15 millió dolláros tételt ebben az esetben elosztjuk 5 évvel, ami 3 millió dollár, és mind az 5 évben ilyen összegben könyveljük. Így a 15 millió dollárnyi kifizetett pénzmennyiség teljes egészében csak a szerződés utolsó évére, 2017-re jelenik meg a könyvekben.


Találkozunk azonban speciális esetekkel is, amikor az alapvető szabály módosul, ezek a következők:
- Jog szerződéstől való elállásra: Azt az évet, amelyben a játékosnak joga van arra, hogy mindenféle követelmény teljesülése nélkül elálljon a szerződésétől adott szezonra vonatkozóan, ki kell hagyni a felosztásból. Tehát, ha Bowe szerződésének utolsó éve esetén lenne egy olyan beépített tétel, amely felhatalmazza az elkapót arra, hogy bármilyen feltétel teljesülése nélkül elálljon a szerződésétől adott évre, akkor az aláírási bónuszt 4 évre kellene könyvelni, évi 3,75 millió dollár értéken (15 millió dollár/4 év=3,75 millió dollár/év).
- A Deion Sanders szabály: A szabály terve 1995-ben született meg, amikor a Dallas Cowboys azzal a fizetési sapka trükkel akart élni, hogy a legendás CB 35 millió dolláros szerződésének nagyobbik részét aláírási bónuszként biztosították, és megpróbálták a kollektív szerződés lejárta utáni éveket feltölteni a bónusz évekre bontott könyvelésével. A Deion szabály alkalmazása akkor esedékes, ha egy többéves szerződés a kollektív szerződés által szabályozatlan évbe is belenyúlik. Ebben az esetben ki kell számolni a szerződés fejében járó összes olyan tételt, amely nem aláírási bónuszként viselkedik és a kollektív szerződés által szabályozott, legfeljebb három utolsó évben jár. Majd ezt az összeget ki kell vonni az aláírási bónuszként, a kollektív szerződés kifutása után könyvelt tételekből, ha a különbség pozitív, akkor a kollektív szerződésen túlnyúló évekbe könyvelt aláírási bónusz értékeket módosítani kell. Amennyiben a különbség pozitív, az ilyen tételeket, maximum a túlnyúló évekre könyvelt összeg 50 %-áig terjedően át kell csoportosítani a kollektív szerződés alá tartozó évekbe, és az adott évekre egyenlő bontásban kell bekönyvelni. Amennyiben kevesebb, mint három sapkával szabályozott év van hátra, a módosításokat a szerződés első három évére kell érvényesíteni, akkor is, ha azok egy része szintén túlnyúlik a kollektív szerződés hatályán. Ez a szabályozás nem vonatkozik az újoncok szerződéseire.
- Szerződéshosszabbítás: Ha a csapat azelőtt hosszabbítja meg egy játékos szerződését, hogy az lejárt volna, akkor a szerződéshosszabbítás esetében járó aláírási bónuszokat nem a szerződéshez hozzáadott évekre kell leosztva könyvelni, hanem az eredeti szerződésből még hátralevő évekre és a hozzáadott évekre egyaránt.

Az aláírási bónusz (signing bonus) nem az egyetlen, amelyet az említettekhez hasonló rendszerben könyvelünk, ezért szoktak aláírási bónuszhoz hasonlóan viselkedő tételekről beszélni, amelyek teljes köre:
- a szerződésben aláírási bónuszként (signing bonus) említett tételek,
- az olyan megjelenési bónuszok (reporting bonus: alapeseten nem garantált tétel, amely egy adott napon az edzőtáborban való megjelenésért járó kifizetés), amelyeket garantálttá tettek,
- option bónuszok (a szerződés aláírása utáni évet követő bármely évbe épített tétel, amelynek lehívása esetén a játékos csapata az adott ponton túl is alkalmazza a játékost, le nem hívás esetén azonban elbocsátja), vagy az opciós tételek kivásárlására szánt összeg,
- a játékos második évre vonatkozó bérének és első évben járó bérének a különbsége, amennyiben a második év bére kevesebb, mint fele az első év bérének,
- minden megjelenési bónusz (reporting bonus), amely abban az évben jár, amikor a játékos a szerződést kötötte, amennyiben a szerződés aláírására az edzőtábor után került sor,
- minden roster bónusz (abban az esetben járó nem garantált bónusz, ha egy játékos adott napon a csapat keretének tagja, vagy a mérkőzésenként járó roster bónusz esetén a mérkőzés napján az 53-as keret tagja), ha a szerződés aláírásának évében jár, és a szerződés aláírására az utolsó előszezon mérkőzés után kerül sor,
- minden garantált fizetési előleg,
- minden olyan workout bónusz, amelynek kifizetését garantálták,
- minden olyan előre teljesített kifizetés, amelyet a játékosnak nem kell visszafizetnie,
- minden olyan előre teljesített kifizetés, offseasonben járó workout bónusz, roster bónusz, vagy megjelenési bónusz, amely garantált sérülés miatti, képességromlás miatt, és fizetési sapka problémák miatti elbocsátás esetére is,
- a vissza nem fizetendő előzetes kifizetések, az offseason roster bónuszok, megjelenési bónuszok és az olyan workout bónuszok (amelyek kifizetése akkor teljesül, ha a játékos a workoutok kevesebb, mint 50 %-án vesz részt), amennyiben a szerződést a kollektív szerződés által szabályozott utolsó évben kötik, és a tételek az azt követő első évben esedékesek,
- sérülés miatti, képességromlás miatt, és fizetési sapka problémák miatti elbocsátás esetére is garantált completion bónusz (ez a bónusz ahhoz kötődik, hogy a játékos a szerződésében foglaltakat teljesíti, nem holdoutol, és nem is kéri szerződése újratárgyalását), kivéve, ha az ilyen bónusz lehívását valamely esemény megakadályozza (ha az akadály június 1. előtt lép fel, az adott évre kell bekönyvelni a még hátralevő évekre jutó tételeket, egyébként pedig a következő évre),
- minden olyan relocation bónusz (akkor járhat, ha egy csapat más városba költözik), amelyről a csapat és az adott játékos megegyezett egymással,
- ha sor kerül szerződéshosszabbításra, és ennek következtében nő az adott játékos adott évi fizetése, akkor a növekmény összege, amennyiben az NFL erről a tizedik játékhetet követő hétfőig külön értesítést nem kap.

Bármely olyan tétel, ami itt nem került felsorolásra, nem osztható fel és könyvelhető az aláírási bónuszoknak megfelelően. A kollektív szerződés külön nevesíti a garantált Paragraph 5 bér (alapfizetés) esetét. Attól, hogy egy alapfizetés garantált, vagy sem, könyvelése még nem tér el, arra az évre könyveljük, amelyben jár.

Jól látható, hogy nagyon sok olyan tétel van, amelynek esetében alkalmazzuk a részletekben történő könyvelést, ennek megfelelően egy játékos szerződése több ilyen tételt is tartalmazhat. Vegyük példaként Joe Flacconak, a Ravens irányítójának a szerződését. Flacco 2013-ban kötötte meg 6 évre 120,6 millió dollárt fizető, és ebből 52 millió dollárt garantáló kontraktusát. A Baltimore Ravens GM-je, Ozzie Newsome előszeretettel alkalmazza az option bónuszokat, így nem meglepő, hogy Flacco szerződése két ilyet is tartalmaz, az egyiket 2014-ben (15 millió dollár), a másikat 2015-ben (7 millió dollár). Emellett találkozunk egy 29 millió dollár értékű aláírási bónusszal is. Mindhárom tétel az aláírási bónuszoknak megfelelően könyvelendő.


A 2013-as aláírási bónusz esetében máris a korábban említett szabály egy fontos kitételével találkozunk. Bár 6 évre szól a szerződés, a 29 millió dollárt csak 5 évre könyvelhetjük, így évente 5,8 millió dollár értékben számít majd be a tétel 2013 és 2017 között. Az első, 2014-es, 15 millió dollár értékű option bónusz egyszerűbb, hiszen az öt évre, a maximális időtartamra könyvelhető, évi 3 millió dollár értékben 2014 és 2018 között. A második, 2015-ös, 7 millió dollár értékű option bónusz azonban már csak 4 évre könyvelhető, 2015 és 2018 között, évi 1,75 millió dollár értékben.

Az opciós lehetőségek esetében fontos kérdéssé válik, hogy mi történik akkor, ha egy opciót nem hívnak le. Az opció adott évben esedékes részét mindenképpen könyvelni kell az opciós döntés évére. Amennyiben az option bónusz (vagy más aláírási bónuszhoz hasonlóan könyvelendő tétel) mégsem kerül kifizetésre, akkor a csapatot a következő évre cap kedvezmény illeti meg az elszámolt összeg mértékéig.
Ezzel a jelenséggel nem is olyan régen, 2012-ben találkoztunk. Akkor az Indianapolis Colts nem élt a Peyton Manning szerződésében található opcióval, és az irányító emiatt szabadügynök lett, majd a Denver Broncosban kötött ki. 


Manning a Colts-szal 2011-ben kötött új szerződést, amely 5 évre 90 millió dollárt fizetett volna neki. A szerződés tartalmazott egy 20 millió dollár értékű aláírási bónuszt és egy, az első év végére időzített, 28 millió dollár értékű option bónuszt. Mindkét értéket 5 évre leosztva kellett könyvelni, az aláírási bónuszt évi 4 millióként, az option bónuszt évi 5,6 millióként.
Mivel a Colts 2011-ben bekönyvelte az option bónusz 5,6 milliós költségét is, így Manning a sapkába 2011-re 16 millió dollár értékben számított be. A kifizetés elmaradása miatt viszont 16 millió dollár-5,6 millió dollár, azaz 10,4 millió dollár lett volna a reális szám. Így 2012-re a Colts 5,6 milliós sapka kedvezményt kapott.
Szintén sapka kedvezmény illeti meg a csapatokat akkor, ha a játékos nem tud szerződés szerint teljesíteni, és erre az esetre olyan biztosítást kötöttek, amelynek következtében a kifizetendő tételeket a csapat megkapja. A biztosítás elfogadásának feltétele, hogy vagy a játékos, vagy a csapat kösse meg a szerződést a biztosítóval, a biztosítás feltételei és potenciális kifizetései szerepeljenek a játékos szerződésében, és a biztosítóval kötött szerződéseket az NFL és NFLPA rendelkezésére bocsássák. Ilyen biztosítást tartalmaz például Peyton Manning 2012-ben a Denver Broncos-szal kötött szerződése, amely 5 év alatt 96 millió dollárt fizethet a QB-nek. A tétel beépítésére a szerződésbe 2013-ban került sor.

A 2011-es Manning szerződés esetében láthattuk, hogy az opciót nem hívták le, a játékost elbocsátották, így az option bónusz el is tűnt a következő évekből. Azonban a kifizetett, 20 milliós aláírási bónuszból a könyvekben csak az első év 4 milliós részlete volt elszámolva. Manning elbocsátásával tehát a fennmaradó 16 millió dollár (2012 és 2015 között a tervezett évi könyvelési érték 4 millió dollár lett volna) még nem volt elszámolva, ez pedig fizetési sapkában bennmaradt tételt, úgynevezett "dead moneyt" generált, ami a sapka része lesz majd, értékével csökken a sapkába könyvelhető pénzmennyiség mértéke. 

Az ilyen tételek esetében az NFL fizetési sapka mechanizmusában a gyorsított kivezetés (akceleráció) szabályát alkalmazzák. 
Amennyiben egy játékost elbocsátanak, elcserélnek, vagy waiver listára tesznek, és ezek után a játékos új csapatnál köt ki, a még ki nem vezetett, el nem számolt aláírási bónuszok és akként viselkedő tételek leírására két mód van:
- amennyiben az eseményre június 1. előtt kerül sor, a teljes, még el nem számolt aláírási bónusz tételt az adott év sapkájába kell könyvelni,
- amennyiben az eseményre június 1. után kerül sor, akkor az adott évben könyvelendő tételen felüli aláírási bónusz részt a következő év sapkájába kell könyvelni (így a bennragadó tétel kettéoszlik),
- két játékos esetében van lehetősége minden csapatnak, hogy június 1-je előtt küldjön el egy játékost, de megjelölje, hogy június 1. utáni elküldés feltételeivel válik meg tőle.

Mivel Peyton Manning elbocsátására június 1-je előtti követelményekkel került sor, így a Colts 16 millió dollárt számolt el bennragadt tételként, amelynek összegét csökkentette az 5,6 milliós cap kedvezmény. Így az Indianapolis Colts fizetési sapka könyvelésében Peyton Manning 2012-ben még jelen volt 10,4 millió dolláros értékkel, annak ellenére, hogy már a szezonban a Denver Broncos színeiben szerepelt.

Fontos még megemlíteni, hogy megtörténhet, hogy egy játékos elbocsátásával, elcserélésével egy csapat akár a sapka felé is kerülhet az akceleráció következtében. Ilyen esetben a csapatnak hét napja van arra, hogy ezt a helyzetet megszüntesse, de közben semmilyen tranzakciót nem bonyolíthat le.
Említettem már azt az esetet, amikor az évekre való leosztásból ki kell hagyni azt az évet, amikor egy játékos követelmények teljesülése nélkül felmondhatja a szerződését. Amennyiben egy játékos valamely követelmény teljesülése esetén mondhatja fel kontraktusát adott évben, akkor azt az évet be kell számítani az aláírási bónuszok leosztásába, és kötelező abba az évbe könyvelni bónusz részletet. Ha azonban a játékos ilyen helyzetben él a szerződés felmondásának lehetőségével, akkor a még el nem számolt tétel azonnal gyorsított kivezetésre kerül. Abban az esetben, ha a követelmény teljesülése esetén fellépő felmondásnál az akcelerált összegek a sapka fölé emelnék a csapatot, akkor a fizetési sapka limitet meghaladó összeget a következő évi fizetési sapka terhére át kell csoportosítani. Azonban, ha ez az esemény az utolsó, kollektív szerződés által szabályozott évben következik be, akkor hét napja van arra a csapatnak, hogy a limit alá kerüljön, és közben semmilyen tranzakciót nem bonyolíthat le.

2013. október 19., szombat

Vegyen Arian Foster jövedelméhez kapcsolt részvényt!

Arian Foster üzleti szempontból sokáig az NFL anomáliája volt. Nem draftolták, sokat lebegett a gyakorló csapat és az aktív roster között. Hamarosan azonban az NFL legproduktívabb futójátékosai közé emelkedett. 2010-ben, 2011-ben, és 2012-ben is All-Pro és Pro Bowler volt, kétségkívül napjaink egyik legjobb futójátékosa. Azonban a történet nem csillogással kezdődött, Foster első három éve alatt a ligában két All-Pro címig jutott, és a második All-Pro címmel zárult szezonban érte csak el az 1 millió dolláros kereset határt, ami egészen alacsony volt produkciójához képest. Az NFL történetének legalulfizetettebb játékosa volt pruduktumához és posztja elitjéhez viszonyítva.
Foster UDFA-ként 2009-ben 5.000 dollárt kapott a Texanstól azért, hogy aláírjon hozzájuk, majd a csapat practice squadjában kezdte a szezont, ahonnan a sorozatos RB sérülések miatt november közepén az 53-as rosterre került. Amíg a PS-en volt, csak 5.200 dolláros heti fizetés illette meg, amint "aktiválták", onnantól járt neki az NFL minimálbér hátralevő mérkőzésekre jutó részlete. Azonban a Texans volt olyan kegyes, hogy bérét év végén kiegészítették arra a szintre, amit akkor keresett volna, ha egész évben rosteren van. 2010-ben - amikor All-Pro és Pro Bowler lett, 1.616 yardjával első volt a futójátékosok között a ligában - szintén minimális pénzt kapott, majd 2011-ben aláírta az ERFA tendert, amivel összkeresetet tekintve átlépte az 1 millió dollárt. Addigi keresete számokban:


2012-ben RFA tenderre lett volna jogosult, de a csapat inkább hosszútávú szerződést adott neki, amivel végre meg volt fizetve, a tíz legjobban fizetett RB közé emelkedett. A szerződést 5 évre írták alá, 43,5 millió dollárról szólt, amiből 20,75 millió dollár volt garantált. A szerződésben szereplő 12,5 millió dollárnyi aláírási bónusz leosztódik a szerződés 5 éve alatt évi szinten egyenlő, 2,5 millió dolláros mértékben. Emellett jelentkezik a szerződés teljes időszakában évi 500.000 dollárnak megfelelő roster bónusz, ami mérkőzésenként érvényesül, Foster minden mérkőzésen való részvételért kap ennek értelmében 31.250 dollárt. Természetesen ez nem jár, ha a játékos nincs a mérkőzésre nevezett keretben. Érdekesség még, hogy a viszonylag kevés csavar és leegyszerűsített séma miatt a szerződés alapfizetés tartalma igen magas lett. Az aláíráson felüli fennmaradó garantált pénzmennyiséget a 2012-es 5 milliós alapfizetés, és a 2013-as fizetésből 3,25 millió dollárnyi részlet tette ki.


Ennyi bevezetés után érdemes áttérni a fő témánkra, vagyis arra, hogy miben mesterkedik jelenleg Foster és a Fantex Brokerage Services. A Fantex Arian Foster részvényeket akar kibocsátani, aki részvényt vásárol, az Foster jövőbeni jövedelmeiből vásárol részesedést, nem csupán az NFL szerződésekből, hanem jövőbeli bevételeiből, amelyeket pályán kívül szerez más munkakörben, vállalkozásai révén és szponzori megállapodásai következtében. A cég 10 dollár névértékű papírokat bocsát majd ki, egymillió példányban, és a befolyó 10 millió dollárból megvásárolja Fostertől jövőbeni jövedelmei 20 %-át. A kibocsátás trükkje, hogy a Foster nem lesz felelős azért a részvényesekkel szemben, hogy maximalizálja bevételeit, ahogy az a részvénytársaságoknál működik. Csupán átadja bevételei 20 %-át, és azt a Fantex továbbadja.
A Fantex elméletileg igyekszik majd biztosítani a részvények kereskedésének lebonyolítását SEC engedéllyel, és a tranzakciókon keres majd (a kibocsátáson máris részvényenként 55 centet). A kezdeményezés annak köszönhetően, hogy a karrier utáni jövedelmekre is épít, kivédi annak a lehetőségét, hogy a játékos esetleges karrierjét lezáró sérülése után megszakadjanak a pénzáramlások. A konstrukció épít arra, hogy Foster üzletemberként is megállja majd a helyét karrierje után. 

Milyen esetben jó ez a dolog Fosternek? Valószínűleg úgy gondolja, hogy hátralevő karrier alatt a jövedelme 20 %-a nem haladja majd meg a 10 millió dollárt, ergo a részvények kibocsátásától számított bevételei nem haladják meg az 50 millió dollárt. Ha ez így lesz, jó "fogadást" kötött, ha nem, akkor kicsit többet fizet majd ki a részvényeseknek, mint, amit kapott (de ne feledjük, a pénz időértékével is számolnunk kell majd az értékelésnél a jövőben). Ami nagyon kérdésessé teszi Foster lépést, az az, hogy a jövőben élete szinte minden lépésről be fognak számolni. Nem lesz elég, hogy a jövedelmeiről friss információ legyen elérhető, de szinte minden magánügye is ki fog szivárogni. Ha lebukik valamilyen doppinggal, ha rendőrségi ügye lesz, ha bíróság elé kerül, ha vitája van a feleségével, stb., szinte minden befolyásolja majd Foster részvényeinek értékét. Ebben a konstrukcióban a személyhez kötődő információk sokkal kellemetlenebbek, mint egy vállalkozás esetében, azzal majd Fosternek kell megbirkóznia, hogy minden lépése a figyelem középpontjában lesz.

A másik fontos kérdés, hogy milyen rizikói vannak a befektetőknek? Nagyon sokféle. Kötődhet ez Foster karrierjének hosszúságához, üzletemberi képességeihez, pályán kívüli ügyeihez, és még sorolhatnánk az Arian Foster brandet befolyásoló tényezőket. Nézzünk meg párat közelebbről.

Először is tekintsük át Fostert, mint játékost:
- Az RB pozícióban szereplő játékosok használódnak el leghamarabb, a domináns futók produktuma is nagyrészt visszaesik legkésőbb 29 éves korukra. Foster jelenleg 27 éves.
- Fosternek 12 éves kora óta időszakosan fellépő szívritmuszavara van, egy alkalommal egy mérkőzésről is az öltözőbe kellett küldeni emiatt. 2010-ben a szezont térdsérüléssel játszotta végig, ami miatt megműtötték a szezon végén. 2011-ben három mérkőzést mulasztott térdín-húzódás miatt. 2012-ben az előszezonban térdsérüléssel küzdött, 2013-ban pedig az edzőtábor és az előszezon nagyobbik részét mulasztotta krónikus hátfájdalmak miatt.
- Foster szerződésének garantált tartalma idén kifutott. Innentől kezdve bármikor következmények nélkül elbocsátható, a fennmaradó tételeket (2014-re, 2015-re és 2016-ra összesen 19,75 millió dollár) sem kell ilyen esetben kifizetnie a Texansnak.
- A Fantex épít arra, hogy Foster karrierje során még egy nagyobb összegű szerződést köt. Ha a Texans a jelenlegi szerződés kifutása előtt elbocsátja, akkor a ligában a kereslet alacsony lesz iránta. Szintén ez a helyzet, amennyiben Foster kitölti a szerződését, hiszen 30 éves futójátékosként nem fog évi 8-10 milliós átlagú szerződést kapni. A csúcs talán az évi 4 millió, amit például Steven Jackson kapott idén a Falconstól (3 év, 12 millió dollár).

Foster, az üzletember:
- Foster ezen a téren még nem bizonyított. Egyetlen jelentős befektetése, hogy részesedést szerzett a Health Warrior, Inc.-ben. Ez a szerződés is pár napja lett csak véglegesítve.
- Futballhoz kötődő pályán kívüli szponzori - és reklámszerződései a következő cégekkel állnak fenn: Under Armour, Inc., Kroger Texas LP, Gamebreaker Sports LLC, Pro Player Merch LLC, ProCamps, Ltd. A szerződések többsége a 2014-es szezont követően lejár. Az ezeknek a keretében befolyó garantált bevétel 422.750 dollár, további 265.000 dollár elérhető, ha Foster a pályán nyújtott teljesítménye megfelel a szerződésekben rögzített kritériumoknak.

Pályán kívüli ügyek:
- 2006-ban a Tennessee egyetemen két játékos társaságában verekedésbe keveredett, amiért letartóztatták,
- 2013-ban beismerte, hogy az NCAA szabályozásait megszegve végzős szezonja folyamán pénzt fogadott el ügynököktől és az egyetem boostereitől,
- Foster doppingvizsgálaton még nem akadt fent, egyéb bűncselekménybe nem keveredett.

És, amennyiben az SEC áldását adja az IPO-ra, még akkor is számolni kell például a következő dolgokkal:
- a jelenleg is veszteségeket halmozó Fantex stabilitása,
- az új kezdeményezés következtében létrejövő piaci szegmens szabályozása,
- az NFL lépései.

Milyen kérdések merülhetnek fel az NFL részéről?
- a Foster elleni fogadás (shortolás) ellenében tett lépések,
- mennyiben elfogadható az, hogy befektetők ilyen módon részesüljenek játékosok bevételeiből, hiszen ezek a bevételek közvetlenül kapcsolódnak a játékos pályán nyújtott teljesítményéhez,
- nem hozza-e magával ennek a piacnak a felállítása annak a lehetőségét, hogy az NFL-ben elszabaduljanak a szándékos sérülésokozások (játékosok esetleges lefizetése, hogy egy részvénypiacra bevezetett játékos részvényei essenek, bedőljenek),
- mi történik akkor, ha Foster súlyosan megsérül az edzőtáborban (pl. a befektetők pert indítanak emiatt a csapat ellen, a liga ellen, lehet-e ez ellen védekezni),

- mi történik akkor, ha Foster súlyosan megsérül tétmérkőzésen (pl. a befektetők pert indítanak emiatt a sérülést okozó játékos, az ellenfél és az NFL ellen, lehet-e ez ellen védekezni),
- fel kell-e állítani szabályozásokat a hasonló instrumentumokra, akár CBA szintjén, akár azon kívül,
- kell-e az összeférhetetlenségeket szabályozni (John Elway a Fantex tulajdonosa, mi történik egy Broncos-Texans meccsen)?

2013. október 17., csütörtök

Az NFL fizetési sapka mechanizmusa - 5. rész: Fizetés, csapatszintű fizetés, a Paragraph 5 bér és az MSB könyvelése

A fizetési sapka limitre vonatkozó alapvető szabályok

- a generált fizetési sapka limit minden csapatra ugyanúgy vonatkozik,
- 2011-től kezdve a fizetési sapka limit megnövelhető minden csapat esetében az előző évben fel nem használt fizetési sapka hely következő évre történő átcsoportosításával, az átvitel tényéről, és annak összegéről a csapatoknak nyilatkoznia kell az alapszakasz végén,
- szintén változásokat okozhat a sapka összegében az úgynevezett sapka kedvezmények és jóváírások (pl.: amelyek adott évre elszámolt, de ki nem fizetett tételek esetén növelik meg a következő évi sapkát),
- egyetlen csapat által elszámolt csapatszintű fizetések összege sem lépheti túl az előbbieknek megfelelően módosított fizetési sapka összegét,
- az az igazolás, szerződéskötés, amely egy csapatot a módosított fizetési sapka fölé emelne, semmisnek tekintendő.

Az átvitt fizetési sapka hely a szabály első két évében,  2011-ről 2012-re és 2012-ről 2013-ra:


Az NFLPA által vezetett, napi négyszer frissített, nem hivatalos, az 51 legjobban kereső játékost tartalmazó fizetési sapka nyilvántartás: https://www.nflplayers.com/reports/RunPublicReport.aspx?report=top51

A fizetés és a csapatszintű fizetés

Fizetés: A játékos szerződésében rögzített minden olyan pénzbeli, vagyonbeli, befektetési instrumentumként átadott, kölcsönként nyújtott, vagy egyéb juttatás, leszámítva azokat a tételeket, amelyek az egyéb juttatások (Benefits) közé tartoznak. Emellett a fizetés részét képezik a csapattól a játékosnak fizetett olyan összegek is, amelyek a játékos nem futballhoz kötődő tevékenységéhez kapcsolódnak, amennyiben a tevékenység piaci értékét jelentősen alulmúlja a kifizetett juttatás. A független arbitrátor dönt arról, hogy egy ilyen tétel beszámít-e a fizetésbe, vagy sem, mérlegelése során arra helyezi a hangsúlyt, hogy összevesse, a játékos a tevékenységért mennyit kapott csapatától, és mennyit kapna a külső harmadik féltől ugyanezért a tevékenységért.

Csapatszintű fizetés: Az adott csapat által alkalmazott játékosok egyéni fizetésének összege, amely tartalmazza a következő tételeket:
- bármely tétel, amely a jelenlegi, vagy korábbi játékosokat megilleti az adott szezonban az aláírt szerződés értelmében, benne foglalva a lehívott opciókat,
- a draftolt újonc játékosok fizetése a draftolás napján a tender alkalmazásától az aktív listás minimálbérnek megfelelően, mindaddig, amíg a játékosok alá nem írják szerződésüket, le nem mondanak a jogaikról, vagy ha nem írnak alá szerződést, akkor az alapszakasz tízedik hetét követő keddi határidőig,
- az ERFA státuszú szabadügynökök (maximum három év rutinnal rendelkező, szabadügynökké váló játékosok) az ERFA tender kiosztásától az aktív listás minimálbérnek megfelelően, amíg a játékosok alá nem írják szerződésüket, vagy a csapat le nem mond a jogaikról,
- az RFA státuszú szabadügynökök (a négy év rutinnal rendelkező, szabadügynökké váló játékosok) a feljogosító ajánlat (qualifying offer) értékének megfelelően, amíg a játékosok alá nem írják szerződésüket, a csapat vissza nem vonja a feljogosító ajánlatokat, vagy a játékosok June 1 tendert nem kapnak,
- amennyiben RFA státuszú szabadügynökök June 1 vagy June 15 tendert kapnak, a tender értékének megfelelően, amíg alá nem írják szerződésüket, a csapat le nem mond a jogaikról, vagy ha a szerződések aláírására nem kerül sor az alapszakasz tízedik hetét követő keddi határidőig,
- az UFA státuszú szabadügynökök (az öt vagy több év rutinnal rendelkező, szabadügynökké váló játékosok) amennyiben June 1 tendert kapnak, július 15-étől beszámítanak a tender értékének megfelelően, egészen addig, amíg a játékosok alá nem írják szerződésüket, a csapat vissza nem vonja a tendert, le nem mond a játékosok jogairól, vagy a szerződések aláírására sor nem kerül az alapszakasz tízedik hetét követő keddi határidőig,
- a franchise taggel és transition taggel ellátott játékosok esetében a tag összege, amíg a játékos alá nem írja a szerződését, a csapat vissza nem vonja a tendert, le nem mond a játékosok jogairól, vagy a szerződések aláírására nem kerül sor az alapszakasz tízedik hetét követő keddi határidőig,
- bármely offer sheet összege, amíg a játékos alá nem írja szerződését bármely NFL csapathoz, vagy az offer sheetet vissza nem vonják,
- minden gyakorló csapat tag keresete, kivéve azt az esetet, amikor egy másik csapat keretébe kerülve a játékosnak három heti aktív listás minimálbére biztosított, akkor is, ha a három hétnél hamarabb az új csapat elbocsátja, vagy a saját gyakorló csapatába száműzi,
- bármely elbocsátott játékos esetében fennálló végkielégítési kötelezettség (termination pay),
- amennyiben egy játékos valamilyen fizetés összegére vonatkozó sérelem kapcsán fordul panasszal a ligához, akkor a beadványban vitatott összeg 40 %-a, vagy az ügy lezárultáig, vagy a szezon végéig, amelyik hamarabb bekövetkezik,
- ha az év végén az elszámolt 40 %-nál magasabb lenne a sérelmek kapcsán elszámolandó összeg, akkor a fennmaradó résszel csökkenteni kell a csapat következő évi fizetési sapkájának összegét (sapka módosító tétel),
- ha az év végén az elszámolt 40 %-nál alacsonyabb lenne a sérelmek kapcsán elszámolandó összeg, akkor a fennmaradó résszel növelni kell a csapat következő évi fizetési sapkájának összegét (sapka módosító tétel),
- a ligában szereplő csapatok számának növelése esetén a jelenlegi csapatoktól új csapathoz kerülő játékos esetében az edzőtáborban és az aktív listára kerüléskor járó bónusz (expansion bonus),
- a szezon első napján a csapatszintű fizetésbe számít az offseason workoutok napidíja, a minimális értéken, szorozva a játékosok számával, és a workoutok napjainak számával,
- a szezon első napján a csapatszintű fizetésbe beszámított offseason workoutok napidíjának korrekciója az offseason program végén következik be, az előre beszámított értékeket ekkor módosítják a valóban kifizetett tételekre,
- injury protection keretében kifizetett összegek 2016-tól kezdve,
- bármely más fizetés jellegű tétel, ami itt nem került felsorolásra.

A csapatszintű fizetés esetében többször felmerült az aktív listás minimálbér, és még ebben az írásban szóba kerül az inaktív listás minimálbér is, így érdemes ennek értékeit is megismerni.

Aktív listás minimálbér a teljesített szezonok függvényében:


Inaktív listás minimálbér a teljesített szezonok függvényében:



Az adott évben a csapatszintű fizetés részeként figyelembe veendő tételek a fizetési sapkában való nyilvántartás szempontjából:
- Paragraph 5 bér (alapfizetés),
- aláírási bónuszok és akként viselkedő tételek,
- teljesítményösztönzők,
- garantált tételek,
- kölcsönök,
- fizetési előlegek,
- nem pénzbeli juttatások,
- évjáradékok,
- egyéb, nem nevesített tételek.

Különálló szabályozások a fizetési sapkára:

- az elcserélt játékosok fizetésének szabálya,
- szezon közben kötött szerződések szabálya,
- a 30 %-os szabály,
- a hosszabbítások ás újratárgyalások szabályai.

A Paragraph 5 bér

A furcsa név annak köszönhető, hogy a játékosok szerződésének ötödik szakasza szabályozza azt, hogy egy játékos az adott évben mennyi bérre jogosult. A sok egyéb tétel miatt, amit a játékosok szerződései tartalmazhatnak, én ezt a tételt többnyire alapfizetésként szoktam említeni. A Paragraph 5 bért hetente, vagy kéthetente utalják a játékosoknak a csapatok, de sor kerülhet egyéb megállapodásra is. A Titans például évek óta egy összegben fizeti ki az alapfizetést a játékosainak. A fizetési sapka szempontjából a teljes, adott évben keresett Paragraph 5 bért figyelembe kell venni, és a csapatszintű fizetés részének kell tekinteni. Kivételt képez ez alól az, amikor a szezonkezdet és az alapszakasz első mérkőzése között az 51 legmagasabb - szerződésben, tenderben, vagy offer sheetben rögzített - kereseten kívüli játékosnál csak a következő tételeket kell a sapkába számítani:
- bármely olyan alapfizetés tétel, amely felülmúlja az aktív/inaktív listás minimálbért a nem draftolt szabadügynökök (UDFA-k) esetében,
- bármely más játékos esetében az aktív/inaktív listás minimálbér több mint kétszeresének megfelelő Paragraph 5 bér.

Előfordulhat, hogy az adott bért, bár papíron a játékos megkeresi az adott évben, mégis külön egyezséget köt a csapattal annak a tételnek a későbbi kifizetésére.
Ha ebben az esetben a játékos az adott Paragraph 5 bér részletet csak leghamarabb a következő szezonban veheti kézhez, akkor halasztott kifizetésről beszélünk. Az ilyen halasztott kifizetéseket jelenértéken (diszkontrátával korrigálva) kell a megkeresés évébe könyvelni.
Ha a bér kifizetésére még az adott szezon vége előtt sor kerül, akkor nem beszélünk halasztott kifizetésről, és akkor a teljes összeget, korrekció nélkül az adott évre kell elszámolni.

Az MSB

Az MSB, a minimum salary benefit egy érdekes kezdeményezés, amelynek során a kifizetett tételeket az NFL csapatok két tételre osztják. Egyik részüket a fizetési sapkába, másikat pedig az egyéb juttatások (Benefits) közé kell elkönyvelni.

A minimum salary benefitre jogosultak köre:
Bármely olyan játékos, aki négy, vagy annál több felhalmozott szezonnal rendelkezik a ligában, és lejárt a szerződése, vagy elbocsátották.

A minimum salary benefit szerződés feltételei:
- a szerződés csak egy szezonra lehet érvényes,
- a szerződés alapfizetés (Paragraph 5 bér) tartalma megegyezik az adott játékosra érvényes minimálbérrel (mint azt korábban bemutattam, a teljesített szezonok számától függ a minimálbér mértéke),
- további, maximum limittel ellátott kompenzáció nyújtható különböző formákban (a csapatok általában aláírási bónuszokat alkalmaznak ennek, a 2013-ban maximum 65.000 dolláros kompenzációnak a terhére),
- amennyiben a játékos az offseasonben a workoutokért a minimális kifizetések feletti tételeket kap, akkor a teljes összeget a további kompenzáció részének kell tekinteni (nyilvánvalóan, ha a minimális napidíjat kapja, akkor az nem számít a további kompenzációba),
- a szerződés teljes garantált tartalma nem haladhatja meg az adott szezonban a két év rutinnal rendelkező játékos minimálbérét (2013-ban tehát 555.000 dollár a garantált tétel maximuma),
- a szerződés keretében járó alapfizetést (Paragraph 5 bért) a szezon alatt heti rendszerességgel kell kifizetni, nincs lehetőség kéthetenkénti, illetve más, egyezség alapján történő kifizetésre,
- a minimum salary benefit szerződéssel játszó játékos számára újabb ilyen szerződés nyújtható a játékos szezonbeli utolsó mérkőzése és a szerződés lejárata (március közepe) között.

A fizetési sapka kedvezmény:
- a szerződés a sapkába az adott évben érvényes, két év rutinnal rendelkező játékos minimálbérnek megfelelő összeggel számít be (2013-ban tehát 555.000 dollár a capben az értéke az összes ilyen szerződésnek),
- az ellenkező esetben szerepeltetett könyvelési érték, és a kedvezményes könyvelési érték különbözete az úgynevezett Player Benefit, amit az egyéb juttatások (Benefits) között kell nyilvántartani.

A minimum salary benefit fő összetevői, értékei:


Példa: Nézzük meg a Bears cornerének, Zack Bowmannek a szerződését. Bowman 2013. március 15-én írta alá minimum salary benefit szerződését egy évre, összesen 780.000 dollár értékben.
Mivel Bowman négy évet teljesített eddig az NFL-ben (2008-as egy mérkőzése nem jogosítja felhalmozott szezonra), így a számára érvényes minimálbér érték a 4-6 szezont teljesítettek minimálbére, vagyis 715.000 dollár. Emellett jogosult a maximum 65.000 dolláros további kompenzációra, amelynek teljes összegét megkapta aláírási bónusz formájában. Így lett a keresete 2013-ra 780.000 dollár. A Bears ebből garantálhatott volna 555.000 dollárt (65.000 dollár aláírási bónusz és maximum 490.000 dollár alapfizetés részlet), de csak 165.000 dollárt garantáltak (65.000 dollár aláírási bónusz és 100.000 dollár alapfizetés részlet). Bowman a capbe alapesetben 780.000 dolláron számítana be, de a minimum salary benefit szerződés miatt a sapka száma csupán 555.000 dollár, tehát a Bears a ténylegesnél 225.000 dollárral kevesebb pénzért számíthatja be játékosát a fizetési sapkába.

Az MSB-ről szóló leírásban már sor került az aláírási bónuszok említésére, amelynek a sorozat következő részét szentelem majd. Szintén önálló részt kapnak majd a teljesítményösztönzők, az egyéb tételek könyvelését pedig egy írásban foglalom majd össze pár speciális szabály társaságában.

2013. október 15., kedd

Az NFL fizetési sapka mechanizmusa - 4. rész: További AR könyvelési szabályok

Mielőtt belekezdenék a fizetési sapkába tartozó tételek könyvelési szabályainak ismertetésébe, még egyszer, utoljára visszatérek az All Revenue (továbbiakban: AR) könyvelési szabályaira, és pár speciális tételt veszünk sorra ennek a résznek a keretében.

Többéves szerződések / egyösszegű kifizetések: Amennyiben egy több évre vonatkozó szponzori megállapodás keretében egyösszegű kifizetésre kerülne sor olyan esetben, ha a kifizetésnek alapvetően több évet kellene érintenie, és az az AR részét képezné, akkor a következő módszerek valamelyike szerint kell a tételt több évre felosztva könyvelni:
- 5 évre, vagy a szerződés időtartamára (amelyik a rövidebb) egyenlő összegben felosztva,
- 10 évre, vagy a szerződés időtartamára (amelyik a rövidebb) egyenlő összegben felosztva.
Amennyiben azonban több évben is van kifizetés, akkor nem ezt a rendszert kell követni, hanem minden évhez az adott évben kapott összeget kell könyvelni.

Szponzori jellegű bevételek: A hivatalos, szerződéssel rendelkező szponzortól érkező bevételek, a számukra biztosított ingyenjegy névértékével csökkentve részei az AR-nek. Ha egy egyénnek vagy egy vállalkozásnak nincs szponzori szerződése a csapattal, akkor a tőle kapott hozzájárulások, csökkentve a biztosított ingyenjegyek névértékével részei az AR-nek. A jótékonysági jellegű felajánlások, amelyeket a csapatnak, vagy a csapathoz kötődő szervezetnek (pl. a csapat által létrehozott alapítvány) juttatnak el, a csapat bevételeinek minősülnek, és ennek megfelelően kell megítélni, hogy az AR részei, vagy sem. Az országos szintű szponzortól származó bevételeket a helyi AR-be kell könyvelni, amennyiben abban nem részesül a liga minden csapata, vagy pedig a tételhez aktivációs kitétel tartozik (pl. 20, vagy több csapat támogatása esetén aktiválódik), és a limit elérésére nem kerül sor.

Hirdetések barter jellegű tranzakcióban:
A barter jellegű hirdetéseket a hirdetők rátái (az ún. advertising rate card értékei) alapján kell könyvelni, az egyéb barter jellegű tételeket pedig piaci értéken. Amennyiben egy helyi TV vagy rádió promóció nem garantált (a csatorna egyoldalúan elállhat a szerződéstől, amikor akar), az ahhoz tartozó bevételek értéke nulla, kivéve, ha a szerződés tartalmaz egy fix összeget (ilyen esetben az összeg 25 %-a), vagy ha a valós érték jelentős a nulla értékhez képest. Amennyiben a TV vagy rádió promóció garantált, az ehhez tartozó bevételek értéke megfelel a hirdetők rátái szerinti összeg 100 %-ának. Ha a hirdetők rátái szerinti érték jelentősen meghaladják a hirdetés valós értékét, akkor a könyvelendő tételt a könyvelők lecsökkenthetik a valós érték szintjére.

Természetbeni tételek: Az NFL Ventures és annak kapcsolt vállalkozásai által a ligának biztosított természetbeni tételek nem számítanak az AR-be, a ligától a csapatok részére nyújtottak viszont részei az AR-nek.

Luxusrészlegek, prémium ülőhelyek: Ha ezeknek a helyeknek a bevételeihez való jogot értékesítik, és ezt a tranzakciót az NFL és az NFLPA nem tekinti PSL-nek, akkor az ebből származó bevételek az AR részei, mégpedig évente azonos mértékben leosztva az adott helyek maximális élettartamának ideje alatt. Amennyiben ezekre a helyekre szóló jogok többéves konstrukcióban való bérlésére és/vagy eladására kerül sor, akkor az ebből származó bevételek az AR részei, mégpedig évente azonos mértékben leosztva az adott helyekre szóló jogok bérléséről és/vagy eladásáról szóló szerződés időszaka alatt. Szintén az AR-be könyvelendő évekre leosztott módon, ha az említett két tranzakció valamelyikének keretében a csapat vagy annak a tulajdonosa a partnernek nem futball mérkőzésekre szóló jegyet ajánl fel, ad át térítés nélkül. Ezeknek a tételeknek az AR-be való beszámítás vagy piaci értéken, vagy névértéken történik, amelyik a kettő közül az alacsonyabb.

Kizárólagos értékesítési szerződések és névadó szponzori szerződések: Minden ilyen szerződésből származó bevétel az AR része kivéve a speciálisan szabályozott eseteket:
- Amennyiben a stadion a csapat és egy MLB, vagy MLS csapat otthona is, akkor csak a bevétel egy részét kell az AR-ben kimutatni.
- Ha nem a csapat üzemelteti a stadiont, akkor a kizárólagos értékesítési szerződések keretében a harmadik féltől befolyt bevételt csökkenteni kell az MLB csapatnak átadott tételekkel, és növelni az MLB csapattól kapott tételekkel. Pl. ha a csapat 500000 dollárt kap a kizárólagos értékesítési szerződés keretében (pl. a stadionban csak a Pepsi árulhat kólát), de ebből 300000-et tovább utal az MLB csapatnak, viszont kap az MLB csapattól egy parkolóként használható 150000 dollár értékű földterületet, akkor az AR-be a következő tétel könyvelendő: 500000-300000+150000=350000 dollár.
- Ha a csapat üzemelteti a stadiont, akkor a kizárólagos értékesítési szerződésekből befolyt bevételek közül az AR-be kerülő tétel kiszámítása: összes bevétel*(NFL mérkőzések nézőszáma / (MLB vagy MLS mérkőzések nézőszáma + NFL mérkőzések nézőszáma)).
- Ha nem a csapat üzemelteti a stadiont, akkor a névadó szponzori szerződések keretében a harmadik féltől befolyt bevételt csökkenteni kell az MLB csapatnak átadott tételekkel, és növelni az MLB csapattól kapott tételekkel.
- Ha a csapat üzemelteti a stadiont, akkor a névadó szponzori szerződésekből befolyt bevételek 60 %-át kell az AR-ben kimutatni.

Több csapat által használt stadionok: Ha a stadionokat az NFL mellett MLB, vagy MLS mérkőzésekre is használják, akkor azokat a bevételeket, amelyek minden, stadiont használó csapat számára befolynak a mindkét csapat mérkőzésein feltüntetett reklámokból, meg kell osztani a nézőszám alapján, és a megosztott mennyiség kerül az AR-ben nyilvántartásra, amely:
összes bevétel*(NFL mérkőzések nézőszáma / (MLB vagy MLS mérkőzések nézőszáma + NFL mérkőzések nézőszáma)). Ha már nincs másik profi csapat a stadionban, vagy egy harmadik fél birtokolja, tartja fent és üzemelteti a létesítményt, a bevételek teljes egészét be kell számítani az AR-be. Amennyiben olyan luxusrészleget értékesítenek, amely tartalmazza azt a lehetőséget, hogy a részleg birtokosa nem csupán NFL, hanem MLB, vagy MLS mérkőzésekre is kilátogathat, a bevételeket meg kell osztani az NFL és az MLB, vagy MLS csapat között a ligák közötti egyezségnek megfelelően.

Nem USA területén megrendezett mérkőzések: Az AR nem tartalmazza a csapatok részére megtérített utazási költségeket ilyen mérkőzések esetében, hiszen kétszeri számbavétel esete merülne fel. A hazai csapat által elszámolt, az NFL által fedezett utazási költségeket az International Series esetében le kell vonni a bevételekből az AR-be való beszámítás előtt.

Nem hivatalos edzőmeccsek, edzőtáborok, edzői showk:
Az ilyen eseményekből származó bevételek az AR részeit képezik, kivéve amennyiben a nem hivatalos edzőmeccsek és edzőtáborok bevételeit jótékonysági célra fordítják. Abban az esetben a tételek nem az AR részei.

Játékosok büntetései: Csapat által kiszabott büntetések esetén, amennyiben a büntetés összegét a játékos bérének kifizetése előtt vonják le, és neki így a bér büntetéssel csökkentett részét fizetik ki, az összeg nem képezi az AR részét. Ha az összeget a játékos fizeti be, az része az AR-nek, kivéve, ha a büntetést jótékonysági célra ajánlja fel a csapata. A ligának befizetett büntetések nem képezik az AR részét.

Házon belüli média: Ha valamelyik csapat házon belül végez bármilyen média tevékenységet, akkor az abból származó bevételek esetében szükséges annak eldöntése, hogy mely az AR része, és mely nem az. Ilyen esetekben erről egy médiatapasztalattal rendelkező arbitrátor dönt, aki az NFL és NFLPA együttesen nevez ki a feladatra.

Jótékonysági aukciók bevételei:
Az ilyen jellegű aukciók bevételei nem számítanak az AR-be.

Bevételmegosztás: A csapatok közötti bevételmegosztásra külön csoportosított bevételek nem kerülnek újra számbavételre az AR szempontjából, hiszen egyszer már nyilvántartásra kerültek az AR részeként.

2013. október 9., szerda

Az NFL fizetési sapka mechanizmusa - 3. rész: A fizetési sapka és a játékosokkal kapcsolatos költségek generálása

A fizetési sapka története

Az 1993-as White vs. NFL per nagyon nagy változásokat hozott az NFL szabályozásában. A per eredményeként került be a kollektív szerződésbe a minden eddiginél több engedménnyel rendelkező, végre ténylegesen működő szabadügynök-piac, és akkor jelent meg a fizetési sapka "intézménye" is. Az első idény, amikor a fizetési sapkát alkalmazták, 1994 volt, azóta egy évet leszámítva minden évben meghatározták a salary cap értékét. 2010 volt az az év, amikor nem használtak fizetési sapkát, ennek oka az volt, hogy a tulajdonosok 2008-as, egyoldalú, kollektív szerződésből való kilépése következtében életbe lépett az Utolsó Év Terve, amely kimondja, hogy akkor nem alkalmazható arra az évre fizetési sapka. A sapka értéke 1994-től  fokozatosan nőtt 2009-ig. A 2011-es kollektív szerződés azonban az elharapódzó, játékosoknak jutó tételek miatt a dinamikusan növekvő összegek visszafogására tört. Emiatt a 2009-esnél alacsonyabb értéken rögzítették a 2011-es sapkát. Jelentősen a sapka összege azóta sem emelkedett, és még ma sem érte el a 2009-es szintet, de az új TV-s szerződések jövő évi érvénybe lépésével már jelentősebb emelkedéssel számolhatunk.

 
A fizetési sapkához és a játékosokkal kapcsolatos költségekhez kötődő fogalmak

A játékosokkal kapcsolatos költségek csapatonként:
a csapatok számára engedélyezett fizetési sapka és az egyéb juttatások (benefits) összessége.

2011-ben, az érvényben levő kollektív szerződés első évében ezek a tételek rögzítve voltak, egy előre meghatározott fix összeg került beállításra.
 
Fizetési sapka összesen: 3 852 000 000 dollár
Egyéb juttatások összesen: 704 800 000 dollár
A játékosokkal kapcsolatos költségek összesen: 4 556 800 000 dollár

Fizetési sapka csapatonként: 3 852 000 000 dollár/32 csapat=120 375 000 dollár
Egyéb juttatások csapatonként: 704 800 000 dollár/32 csapat=22 025 000 dollár
A játékosokkal kapcsolatos költségek csapatonként: 4 556 800 000 dollár/32 csapat=142 400 000 dollár

Egyéb juttatások (benefits): Minden olyan kifizetés, amit az NFL vagy csapatai a volt vagy jelenlegi játékosok számára foganatosítanak, a következő tételek keretében:
- nyugdíjkifizetések (benne foglalva a Bert Bell/Pete Rozelle Retirement Plant (visszavonult játékosok segítése 1993-tól) és a Second Career Savings Plant (NFL utáni karrier előkészítését támogató alap)),
- csoportos biztosítások díjai (élet, egészségügyi, fogászati területen és a Disability Plan (rokkantság, megváltozott munkaképesség esetén járó kifizetéseket biztosító alap) keretében),
- sérülés elleni biztosítások az Injury Protection keretében (csak 2011 és 2015 között),
- workers’ compensation, munkanélküli segély, társadalombiztosítási költségek,
- előszezonbeli napidíj és az alapszakasz alatti étkezési költségtérítés,
- utazási és szállásköltségek az offseason workoutokon résztvevőknek,
- az újonc orientációs programban résztvevők felmerülő költségeinek megtérítése,
- utazási és költöztetési költségek,
- a rájátszásra jutó fizetések, és a gyakorló csapat játékosainak fizetése a playoffban, kivéve, ha az adott gyakorló csapat játékos szerződése december 1-je után lépett érvénybe és a Practice Squad minimálbérnél magasabb összegről szól, ebben az esetben a bérköltségek között kell kimutatni,
- a játékosok egészségügyi ellátásának költségei (ennek a tételnek a részét képezi a játékosokról beszerzett videofelvételek költségeinek harmada, és a egészségügyi alkalmassági vizsgálatok költségeinek harmada; az egészségügyi ellátások költsége nem növekedhet 10 %-knál nagyobb összeggel évről évre),
- Severance Pay (a két vagy több felhalmozott szezonnal rendelkező játékosok (amelyből legalább egynek 1993 és 2020 között kell sorra kerülnie) támogatására aktív szezononként járó egyszeri kifizetés),
- Player Annuity Program (halasztott, egyösszegű kifizetések a legalább két szezont az NFL-ben töltő játékosok részére, kifizetésre a játékos visszavonulása után öt évvel kerülhet sor, és csak abban az esetben, ha akkorra a volt játékos betöltötte a 35 évet),
- Minimum Salary Benefit (a minimábérrel foglalkoztatott játékosok cap kedvezménye),
- Performance Based Pool (az alulfizetett játékosok teljesítményének díjazására létrehozott program),
- Tuition Assistance Plan (a játékosok tanulmányainak segítésére létrehozott alap),
- Gene Upshaw NFL Players Health Reimbursement Account (a 2006-ban, vagy azt követő bármely fizetési sapkával rendelkező szezonban aktív és addig legalább három felhalmozott szezonnal rendelkező volt játékosok egészségügyi ellátására létrehozott alap, amely megtérít egyes elszámolható egészségügyi költségeket a játékosoknak),
- 88 Benefit (a demenciában szenvedők segítésére létrehozott alap),
- Rookie Redistribution Fund (az új újonc modell következtében megspórolt játékosokkal kapcsolatos kifizetések egy részének átcsoportosítása révén létrehozott alap),
- Legacy Benefit (az 1993 előtt visszavonultak segítésére elkülönített 620 millió dolláros alap költségeinek 49 %-a számít egyéb juttatásnak),
- Neuro-Cognitive Disability Plan (a tartós neuro-kognitív megbetegedéssel rendelkezők támogatására létrehozott alap, azok részére, akik sem a Disability Plan, sem a Rozelle-féle Retirement Plan keretében nem kapnak kifizetéseket),
- Long-term Care Insurance Program (a 2015-től az Injury Protection helyére lépő program).

Stadion keret:
NFLPA hozzájárulás nélkül az NFL a stadionokkal kapcsolatos költségek fedezésére minden évben elszámolhat az adott évi All Revenue (továbbiakban: AR) maximum 1,5 %-áig terjedő összeget.
Ennek a tételnek a része lehet:
- a stadionépítésekhez, stadionok felújításához való magán hozzájárulás 50 %-a, adja azt a csapat, a csapathoz kötődő vállalkozás, vagy a liga (amortizáció maximum 15 év alatt),
- a Kaliforniában megvalósuló stadionépítésekhez, stadionok felújításához való magán hozzájárulás 75 %-a, adja azt a csapat, a csapathoz kötődő vállalkozás, vagy a liga (amortizáció maximum 15 év alatt),
- az AR részeként el nem számolt PSL és PSR bevételek 70 %-a (amortizáció maximum 15 év alatt),
- minden az AR részeként el nem számolt névadó szponzori szerződésből származó bevétel 100 %-a (amortizáció a szerződés idejére, de maximum 15 év alatt),
- minden stadionbeli szurkolói élmény fokozására elköltött pénzmennyiség 50 %-a (amortizáció 5 év alatt, kivéve videokijelzők, amelyeknél 7 év alatt).
Ha a felsorolt tételek összessége meghaladja a 1,5 %-os előírást, akkor az AR maximum 1,5 %-a lehet csak elszámolható, kivéve, ha az NFL és az NFLPA külön egyezséget köt a limit egyszeri, vagy hosszú távú emeléséről.

A stadion keret sapka hatás garanciája: Talán az egész kollektív szerződés legbonyolultabb mechanizmusa ez, amely abban az esetben lép érvénybe, ha a stadion keretre elszámolt összeg alapesetben, csökkentés híján felülmúlná a 1,5 %-ot. Ekkor azokat a PSL, PSR és névadó szponzori szerződésből származó bevételeket kell korrigálni, amelyeket nem számítottak be az AR-be a kalkuláció során. Ebben az esetben két fogalmat érdemes megismerni, az Exclusion Cap Effectet (AR-ből kihagyott tételek sapka hatása, továbbiakban: ECE), és az Incremental Cap Effectet (járulékos sapka hatás, továbbiakban: ICE).

ECE= 0,4*AR-ből kihagyott bevételek
ICE= 0.4*(a PSL, PSR, vagy névadó szponzori pénzekből finanszírozott stadion bevételei-a csapat előző stadionjának a bevételei az előző évben)
Alapesetben az ICE-nek el kell érnie, vagy meg kell haladnia az ECE 125 %-át. Ha erre nem kerül sor, akkor Shortfallról, elmaradásról beszélünk. Ez az elmaradás megszüntethető azzal, hogy az AR-be további összegeket vonnak be.
Példaként: Ha 2018-ban az AR terhére elszámolt stadion keret túllépné az AR 1,5 %-át, és az adott évre egy adott stadion PSL-jéből 20 millió dollárt könyvelnek be, akkor az adott stadion ECE-je a 20 millió 40 %-a, vagyis 8 millió dollár. Alapesetben az ICE tehát az ECE 125 %-a, vagyis 8 millió*1,25, azaz 10 millió dollár lenne. Amennyiben azonban az ICE is csak 8 millió dollár, akkor ez 2 millió dolláros elmaradást jelent. Mivel az ICE 40 %-os érték, így ahhoz, hogy a 2 milliós különbség megszűnjön, az AR-be 5 milliós összeg (2/0,4) bepótlására van szükség.

Az NFL-nek lehetősége van, hogy a stadion keret kalkulálásakor ne vegye figyelembe az esetlegesen Los Angelesben beindított stadion projektet, és annak bevonandó tételeit. Ebben az esetben az NFLPA-vel közösen megfelelő megoldást keresnek a helyzet kezelésére.

Közös hozzájárulás: 
2012-től kezdve minden évben kell lennie egy olyan összegnek, amelyet az NFL és az NFLPA együttesen áldoz fel annak érdekében, hogy a már visszavonult játékosok helyzetét könnyítse. 2012-ben, az első évben a közös hozzájárulás mértéke 55 millió dollár, amely évről évre 5 %-kal növekszik a kollektív szerződés lezárultáig, 2020-ig. A hozzájárulás részei:
- a visszavonult játékosok egészségmegőrzésére, egészségügyi vizsgálataira, alapjaira (többek között a Former Player Life Improvement Planre) elkülönített összeg (2012-ben 22 millió dollár),
- egészségügyi kutatásokra felhasznált összeg (2012-ben 11 millió dollár),
- olyan alapítványok, egyesületek és jótékonysági intézmények számára felajánlott összeg, amelyek fókuszában a fiatalok és az egészségmegőrzés szerepelnek (2012-ben 22 millió dollár).

A játékosokkal kapcsolatos költségek generálása

Mint azt már fentebb tisztáztuk, a generálandó tételünk nem más, mint a fizetési sapka és az egyéb juttatások (benefits) összessége. Már az előző írásban is elkülönítettük az AR előrejelzésénél három csoportba az AR összetevőket, annak oka még az összeget megalapozó dokumentumok azonosítása volt. A játékosokkal kapcsolatos költségek kapcsán viszont az ok az, hogy más és más százalékban kerülnek ezek a tételek beszámításra a kalkuláció során. 

A három elkülönített AR kategória és a hozzájuk tartozó tételek: 

a.) ligaszintű média AR:
- teljes mérkőzés, vagy mérkőzésrészlet élő, vagy halasztott közvetítéséhez kapcsolódó TV-s jogok bevételei nemzeti vagy regionális szinten, leszámítva az NFL Networköt,
- mérkőzések élő, vagy halasztott közvetítéséhez kapcsolódó TV-s jogok bevételei nemzetközi szinten,
- nemzeti, területi, szatellit vagy internetes rádiók bevételei (jelenleg ide tartozik a liga Westwood One-nal és Sirius-szal kötött szerződése keretében járó bevétel),
- kizárólagos TV-s szerződések (jelenleg ide tartozik a CBS, a FOX, az NBC, az ESPN és a DirecTV szerződése keretében járó bevétel).
b.) NFL Ventures és rájátszás AR:
- a rájátszásbeli mérkőzésekből származó, nem előző pont alá sorolt bevételek,
- az NFL-hez kötődő vállalkozások (NFL Ventures, NFL Network, NFL Properties, NFL Enterprises, NFL Productions, NFL Digital (NFL.com és NFL Mobile)) tevékenységéből származó bevétel (jelenleg ide tartozik az NFL Network összes bevétele, benne a Redzone csatorna bevételei is, a Verizon szerződés bevételei, a Game Pass bevételei, a Preseason Online bevételei, és az NFL Films bevételei).
c.) helyi AR:
-minden olyan bevétel, amely nem tartozik a fentebb említett két kategóriába.

Minden, AR-be sorolható tétel csupán egy alkalommal jelenhet meg a kategóriákban, nincs lehetőség arra, hogy egy bevétel tétel két vagy három kategóriába is besorolható legyen. Amennyiben a jövőben csatolva értékesítenék a ligaszintű média AR-be tartozó tételhez egy olyan tételt, amely az NFL Ventures és rájátszás AR, vagy a helyi AR alá is besorolható lenne, akkor az NFL és NFLPA egyezsége szükséges ahhoz, mely csoportba kerül a tétel besorolásra. Ha nem jutnak megegyezésre, javaslataikat az allokációs arbitrátor elé kell terjeszteniük, aki dönt, hogy a két fél javaslatából melyiket fogadja el.

Mint azt írtam, 2011-re rögzítették mind a játékosokkal kapcsolatos költségeket, mind a fizetési sapka nagyságát, mind pedig az egyéb juttatások (benefits) összegét. A következő években, egészen 2020-ig azonban a következőknek megfelelően határozzák meg a különböző összegeket: 

A játékosokkal kapcsolatos költségek ligaszinten = a ligaszintű AR 55 %-a + az új üzleti kezdeményezések bevételeivel csökkentett NFL Ventures és rájátszás AR 45 %-a + a helyi AR 40 %-a + amennyiben releváns, az új üzleti kezdeményezések nettó bevételeinek (költségekkel csökkentett bevételeinek) 50 %-a - a közös hozzájárulás 47,5 %-a. 

Amennyiben 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben a játékosokkal kapcsolatos költségek a stadion keret levonása nélkül meghaladnák az előrejelzett AR 48 %-át, akkor azt 48 %-ra kell csökkenteni. Ugyanez a limit a 2015 és 2020 közötti években 48,5 %.
Emellett, ha bármely évben a játékosokkal kapcsolatos költségek a stadion keret levonása nélkül nem érnék el az előrejelzett AR 47 %-át, akkor azt 47 %-ra kell növelni.
A stadion keret levonása után a játékosokkal kapcsolatos költségek nem lehetnek a 2012 és 2014 közötti években alacsonyabbak, mint az előrejelzett AR 47 %-a, 2015-ben és 2016-ban az előrejelzett AR 46,5 %-a, a 2017 és 2020 közötti években pedig az előrejelzett AR 46 %-a.
2012-ben és 2013-ban a játékosokkal kapcsolatos csapatonkénti költségek nem lehetnek alacsonyabbak, mint a 2011-es 142,4 millió dollár. Amennyiben alacsonyabb lenne ez az érték, azt 142,4 millió dollárra kell növelni. 

Az egyéb juttatásokat (benefits) becsléssel határozzák meg.
A csapatokra alkalmazott fizetési sapka összege a játékosokkal kapcsolatos költségek és a becsült egyéb juttatások különbsége, osztva a csapatok számával, vagyis jelenleg 32-vel.

A garantált, játékosokkal kapcsolatos költség százalék:

Bármely év, és az azt megelőző év játékosokkal kapcsolatos költségeinek AR-ben kifejezett százalékának átlaga nem lehet alacsonyabb, mint 47 %.
Amennyiben év végén kiderülne, hogy a két év átlaga kevesebb lesz 47 %-nál, akkor a következő év játékosokkal kapcsolatos költségei, és azon belül is a csapatokra vonatkozó fizetési sapka érték növelésre kerül. A növekedés mértéke olyan lesz, hogy annak következtében az elmúlt két év átlaga elérje a 47 %-ot. 
Amennyiben abban az évben, amikor a garantált érték korábbi nem teljesítése miatt fizetési sapkát emeltek, és év végén kiderül, hogy az új, generált, két évre vonatkozó mutató meghaladja a 47 %-ot, az értéket 47 %-ra kell csökkenteni, és a következő év játékosokkal kapcsolatos költségeit, és azon belül a csapatokra vonatkozó fizetési sapkát csökkenteni kell. A csökkentő korrekció sohasem haladhatja meg a korábbi növelő korrekció mértékét.

A garantált, ligaszintű pénzköltésre vonatkozó minimum: 

Ez a szabályozás nem a könyvelt összegre vonatkozik, hanem a ténylegesen elköltött pénzmennyiségre, de egyelőre még csak ligaszinten. Pénzköltésnek minősül a Paragraph 5 bérre (alapfizetésre) költött pénzmennyiség, a kifizetett aláírási bónuszok, és minden olyan pénzformát öltő kifizetés, ami az adott évben történt meg, és nem minősül egyéb juttatásnak (benefits).
2011-ben és 2012-ben a liga csapatainak összességében legalább a fizetési sapka 99 %-át el kell költeniük. Az elköltendő összeget úgy kapjuk meg 2011-re, hogy a csapatszintű fizetési sapka összegét megszorozzuk 32-vel, majd 0,99-cel. Szintén így határozzuk meg az értéket 2012-re.
2013 és 2016 között, illetve 2017 és 2020 között a liga csapatainak összességében legalább a fizetési sapka 95 %-át el kell költeniük. Az elköltendő összeget úgy kapjuk meg a 2013 és 2016 közötti időszakra, hogy hogy a 2013-as, 2014-es, 2015-ös és 2016-os csapatszintű fizetési sapka összegeit összeadjuk, az összeget megszorozzuk 32-vel, majd 0,95-tel. Szintén így határozzuk meg az értéket a 2017 és 2020 közötti időszakra.
Az adott időszakok végén (2011, 2012, 2016, vagy 2020) a limittől való ligaszintű elmaradás esetén az NFLPA allokációs döntése alapján kell az adott időszakban a ligában szereplő játékosok között elosztani a csapatok által visszapótolt összeget. A kifizetésekre a következő év szeptember 15-éig sor kell kerüljön.

A garantált, csapatszintű pénzköltésre vonatkozó minimum:


Az előző szabályozás kiterjesztése a csapatok szintjére. A csapatok számára 2011-re és 2012-re vonatkozóan nincs limit. 2013 és 2016 között, illetve 2017 és 2020 között a liga csapatainak egyenként legalább a fizetési sapka 89 %-át el kell költeniük. Az elköltendő összeget úgy kapjuk meg a 2013 és 2016 közötti időszakra, hogy a 2013-as, 2014-es, 2015-ös és 2016-os fizetési sapka értékeit összeadjuk, s az összeget megszorozzuk 0,89-cel. Szintén így határozzuk meg az értéket a 2017 és 2020 közötti időszakra.
Az adott időszakok végén (2016, vagy 2020) a limittől való ligaszintű elmaradás esetén az NFLPA allokációs döntése alapján kell az adott időszakban a ligában szereplő  játékosok között elosztani a csapatok által visszapótolt összeget. A kifizetésekre a következő év szeptember 15-éig sor kell kerüljön.
A ligaszintű limit visszapótlásakor a csapatok által ennek a szabályozásnak megfelelően foganatosított visszapótlást le kell vonni a befizetendő értékből.
Amennyiben egy csapat nem teljesíti időben a szükséges kifizetéseket, abban az esetben az NFL fizet helyette.