2013. november 24., vasárnap

Az NFL fizetési sapka mechanizmusa - 10. rész: A könyvelési szabályok megsértésének következményei

Befejező részéhez érkezik sorozatom, amelyben ezúttal azzal foglalkozunk, hogy mi történik akkor a csapatokkal, ha szabályszegésen kapják őket akár a fizetési sapkával, akár a bevételekkel kapcsolatos könyvelés folyamán.

Az NFL, az NFLPA, a csapatok és a játékosok sem köthetnek olyan egyezséget, szerződést, adhatnak, vagy kaphatnak olyan offer sheetet, amelynek célja nem más, minthogy a kollektív szerződés szabályait kijátssza. Minden féltől a jóhiszemű magatartás az elvárt.
Amennyiben azonban ennek a gyanúja mégis felmerülne, mindegyik felsorolt fél kezdeményezhet az ügyben vizsgálatot a system arbitrátor előtt. Az arbitrátor elé vihető továbbá minden olyan ügy, amelynek középpontjában konkrétan a fizetési sapkával kapcsolatos szabályozások, vagy az újonc modell szabályozásainak megsértése áll. Az utóbbit leszámítva a szabálysértés bizonyításáért az felel, aki panasszal él, és a beindított folyamatnak a során születik döntés a vád mellett az esetleges szankciókról is.

Nyilvánosságra nem hozott egyezségek

A csapat és az ahhoz kötődő vállalkozások nem köthetnek semmilyen eltitkolt, írásban rögzített, szóbeli vagy egyéb egyezséget a játékosokkal, vagy azokat képviselő ügynökökkel, amely:
- játékosoknak nyújtott nem nyilvános pénzbeli vagy egyéb juttatásokat tartalmaz, vagy garantál, azelőtt az időszak előtt, alatt, vagy azután, amikor a játékos szerződése él,
- franchise, vagy transition taggel ellátott játékosok esetén tartalmaz feltételeket a játékos szerződésének későbbi meghosszabbítására vagy újratárgyalására, valamint azok feltételeit rögzíti.

Amennyiben gyanú merül fel azzal kapcsolatban, hogy valamilyen, szerződésen kívüli egyezség köttetett volna a felek között, az NFL azonnal vizsgálatot indíthat és kérheti a csapatok vagy a csapat kapcsolt vállalkozásainak esetében a könyvelések felülvizsgálatát, illetve az auditált beszámolók áttekintését kezdeményezheti. Mielőtt azonban beindulna a vizsgálat és az esetleges szankciók szóba kerülnének, az NFLPA-nek és az NFL-nek minden rendelkezésre álló információt és bizonyítékot egymás rendelkezésére kell bocsátania. Ha az NFL az ügyben akár játékost, akár annak ügynökét szankcionálni szeretné, arról azon nyomban kell értesítenie az NFLPA-t.

A system arbitrátor elmarasztaló döntése esetén az elhallgatott egyezségekkel kapcsolatban a következő szankciókat foganatosíthatja:
- Ügynökök és játékosok esetén maximum 500.000 dollárig terjedő pénzbüntetést szabhat ki szerződésen kívüli egyezségek esetére, legyen szó szerződésen kívüli juttatásról vagy taggel kapcsolatos külön egyezségről. Emellett visszakövetelheti a játékostól a szerződésen kívül kapott tételeket, kivéve, amennyiben a játékos bizonyítja, hogy jóhiszeműen járt el, és nem tudott arról, hogy NFL szabályozások szerint illegális juttatásban részesült. A komisszárnak joga van arra, hogy bármilyen egyezséget érvénytelenítsen, amely a juttatások forrása volt.
- Amennyiben a system arbitrátor bizonyítottnak látja, hogy az egyik csapat eltitkolt, szerződésen kívüli juttatásokat nyújtott egy játékosának, akkor a csapatra maximum 6,5 millió dolláros pénzbüntetést szabhat ki. Emellett elvonhat a csapattól két draftjogot (ennek körére nincs megkötés), az egyezséget megkötő csapatvezetőt maximum 500.000 dollár pénzbüntetésre ítélheti, és a csapatvezetőt maximum egy évig eltilthatja.
- Ha egy csapatot a franchise, vagy transition taghez kötődő külön alkuval kapcsolatban találnak bűnösnek, akkor a system arbitrátor a csapatra maximum 6,5 millió dolláros pénzbüntetést szabhat ki és az egyezséget megkötő csapatvezetőt maximum 500.000 dollár befizetésére kötelezheti. A komisszárnak joga van ezt a büntetést kiegészíteni, ha annak szükségét érzi, két draftjog (ennek körére nincs megkötés) megvonásával, valamint az egyezséget megkötő csapatvezető maximum egy évre szóló eltiltásával.

Az említett büntetések összege a kollektív szerződés által szabályozott időszakban (2011-2020) fokozatosan növekszik az AR növekedésének megfelelően, de évről évre maximum 10 %-kal.

A bevételek nyilvántartásával kapcsolatos szabályszegések

Amennyiben egy csapatot azon kapnak, hogy szándékosan informálta félre az NFL-t és a könyvelőket az AR-be tartozó és nem AR-be tartozó bevételeiről, valamint az AR és nem AR tételek könyvelésével kapcsolatban csalással él, akkor az ügy ugyancsak a system arbitrátor elé kerül. A csapatot ennek bebizonyosodása esetén az arbitrátor maximum 5 millió dollárig terjedő pénzbüntetésre ítélheti. A büntetés összege a kollektív szerződés által szabályozott időszakban (2011-2020) fokozatosan növekszik az AR növekedésének megfelelően, de évről évre maximum 10 %-kal.

Az NFL fizetési sapka mechanizmusa - 9. rész: Az átstrukturálás - játék a hard cappel

A sorozat kezdetén említettem már, hogy bár az NFL fizetési sapkája hard cap, egy olyan limitet képvisel, amely fölé a csapatok tranzakciók révén nem kerülhetnek, azonban mégis találkozunk olyan elemekkel, amelyek a mechanizmus merevségét csökkentik. Andrew Brandt, a Green Bay Packers korábbi alelnöke mondta azt, hogy bizony ezen elemek miatt az NFL fizetési sapkája soft cap elemekkel is rendelkezik, és csakis azok a csapatok kerülnek hosszú távú sapka gondokba, amelyek inkompetens cap menedzsment gárdával rendelkeznek. Ha egy játékost egy csapat le akar igazolni, mindig lesz módja arra, hogy helyet különítsen el számára a fizetési sapkában, ehhez egy dologra van szükség, leülni tárgyalni a már keretben szereplő játékosokkal és megegyezni a szerződések átstrukturálásáról. Egy szerződés átstrukturálása kétféleképpen történhet meg, vagy a kifizetések belső szerkezete módosul (újratárgyalás), vagy pedig újabb évek hozzáadásával (szerződéshosszabbítás) módosítják a kontraktust.

A hosszabbítások ás újratárgyalások szabályai: 
- A draftolt játékosok újoncszerződését maximum három év után, a draftolatlan (UDFA) játékosok újoncszerződését maximum két év után lehet újratárgyalni.
- A nem újoncoknak adott szerződések bármikor újratárgyalhatóak, de az újratárgyalt szerződés keretében járó fizetést nem növelheti a csapat az előző újratárgyalást követő 12 hónapon belül. 
- Tilos az élő szerződést az előző évek kifizetéseire vonatkozóan módosítani, és tilos újratárgyalni az adott évre jutó tételeket az adott szezon alapszakaszának utolsó mérkőzése után.
- Tilos olyan szerződést kötni, szerződést úgy újratárgyalni vagy meghosszabbítani, hogy a benne szereplő tételek révén az véget érjen még az aktuális szezon vége előtt. Hogyha olyan jog kerülne a szerződésbe, amely miatt az a következő évvel felmondhatóvá válik, akkor a joggal a következő szezon első napjáig lehet élni, és a következő év első napján érvénytelenítődik a szerződés. 
- Ha a szerződésbe az offseason workoutokért járó napidíjjal kapcsolatban kerül bele új, vagy módosított tétel, akkor csak abban az esetben minősül ez a lépés a szerződés újratárgyalásának, ha a napidíjak összege meghaladja a minimális napidíjat. Ha nem a minimális napidíjat meghaladó tételt építenek be, az nem minősül újratárgyalásnak.
- Minden olyan egyezség, amely arról szól a játékos és csapat között, hogy a fizetés egy részét majd halasztott kifizetés keretében kapja meg a játékos, csak abban az esetben minősül újratárgyalásnak, ha annak hatása van a fizetési sapkára.
- Ha egy játékos szerződésén olyan módosítást hajtanak végre, amely csakis az aláírási bónusszal kapcsolatos, azt újratárgyalásnak kell minősíteni.

Az átstrukturálás révén elérhetjük azt, hogy az erre hajlandó játékosok adott évre érvényes fizetési sapka terhe csökkenjen, de ennek általában az a következménye, hogy a későbbi évek általuk képviselt sapka terhe növekedni fog. Azért fontos azt tudni, hogy általában, mert a közhiedelemmel ellentétben, az átstrukturálásra hajlandó játékosok nagyobbik része nem jótékonykodik csapata számára. Ki az, aki egy már megtárgyalt szerződés keretében neki megígért juttatások körét szívesen csökkentené, legyen szó bármekkora összegről? Többnyire tehát az ilyen alkuk a játékos ügynöke és a csapatvezetések között az összegek átcsoportosításáról szólnak, de a játékos sokszor még hamarabb jut az adott összeghez, mint eredeti kontraktusa révén tenné. Ez azért lehetséges, mert előszeretettel alkalmazzák az aláírási bónuszokat az átstrukturálás folyamán, amely alapesetben az átstrukturált szerződés aláírásakor jár, de a könyvekben csak részletekben jelenik meg a következő években.

Igazán az átstrukturálások csak akkor lesznek érthetőek, ha azt egy szerződésen keresztül mutatom be. Ismét visszatérünk a sorozat elején már egyszer áttekintett, 2012-ben aláírt Drew Brees kontraktushoz, amely a QB-nek öt év alatt 100 millió dollár kifizetését biztosít. A szerződés azért jó példa az átstrukturálás minél érthetőbb magyarázatára, mert csak Paragraph 5 bér (alapfizetés) és aláírási bónusz tartalma van. A kontaktusban az egyetlen csavart a 37 millió dollár értékű aláírási bónusz jelenti, amely évente 7,4 millió dollár értékben (37 millió dollár/5 év) jelenik meg a könyvekben.


Tegyük fel, hogy a New Orleans Saintsnek 2014-ben szüksége lesz egy szabadügynök-piaci igazolás lebonyolításához 2 millió dollár helyre a fizetési sapkában. Megkeresik irányítójukat azzal a kéréssel, hogy strukturálja át szerződését. Mivel a 2 millió dollár még elég alacsony értéknek minősül Drew Brees éves fizetési sapkába tartozó értékéhez képest, így az átstrukturálás kedvezően megoldható anélkül, hogy további éveket kellene adnunk a szerződéshez. A fennmaradó három éven fogunk változtatásokat alkalmazni. Ahhoz, hogy 2014-ben 2 millió dollárral csökkentsük Brees sapka terhét, vagyis a sapka száma 18,4 millió dollárról 16,4 millió dollárra csökkenjen, a legegyszerűbb mód, ha a 2014-es alapfizetéséből 3 millió dollárt aláírási bónusszá alakítunk. Brees Paragraph 5 bére így 2014-ben 11 millió dollárról 8 millióra csökken. Azonban, mivel a 3 millió dollár aláírási bónusszá alakul, így azt a következő három évben évi 1 millió dollárként könyveljük be. Így az új aláírási bónusz tartalma a szerződésnek 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is 1 millió dollár. Jól láthatjuk a mellékelt ábrán, hogy ezáltal nem történt más, minthogy az 1-1 millió dollár 2015-re és 2016-ra való átkerülésével a 2014-es sapkában foglalt hely 2 millió dollárral csökkent, a 2015-ös és 2016-os cap szám viszont 1-1 millió dollárral nőtt. Brees jó alkupozícióban van, mint franchise QB, így az átstrukturálás révén nem veszít pénzt, sőt, mivel a 3 milliós Paragraph 5 bér tartalom a 2014-es szezon heteiben járt volna, hamarabb jut a tételhez, hiszen azt az átstrukturáláskor kézhez kapja, már a 2014-es szezon elején. Sőt, akár azt is kiharcolhatja a játékos egy ilyen alku keretében, hogy a csapat tegye garantálttá a 2015-ös és 2016-os kifizetéseket, amelyek alapvetően nem voltak azok.


Amennyiben a Saints 2014-ben sokkal jelentősebb sapka gondokba kerülne, akkor egészen addig elmehetnek, hogy Brees 11 millió dolláros alapfizetését a QB esetében abban az évben jelentkező minimálbér szintjére, 955.000 dollárra csökkentsék. Az állandó cap gondokkal küzdő csapatok sokszor évről évre alkalmazzák ezt a lépést. Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a Saints csak 1 millió dollárra csökkenti Brees Paragraph 5 bérét 2014-ben, vagyis 10 millió dollárt alakít át aláírási bónusszá. Ha csupán a három hátralevő évbe könyvelnék be a tételt egyenlő mértékben leosztva, akkor mindegyik évben 3.333.333 dollárt kellene könyvelniük, ezáltal alacsonyabb lenne a spórolt sapka hely, mintha hozzáadnak éveket a szerződéshez. A Saints sokkal jobban jár, ha két évet ad a szerződéshez, így öt évre tudja bekönyvelni a 10 millió dolláros új aláírási bónuszt, nem pedig háromra. Ilyen esetben évente 2 millió dollárt kell könyvelniük, vagyis az első évben a 10 milliós alapbér csökkenés, és 2 milliós aláírási bónusz növekedés következtében 8 millió dollárral csökken a Brees által foglalt sapka hely, 18,4 millió dollárról 10,4 millió dollárra. A hozzáadott éveket általában úgy alakítják ki, hogy az tükrözze az alapszerződés átlagos kifizetését, így ebben az esetben 2017-re és 2018-ra is 20 millió dolláros, fontos megjegyezni, hogy nem garantált alapfizetésben egyeznek ki. Az átlag így megmarad, hiszen az alapvetően öt év alatt 100 milliót fizető szerződésből hét éves 140 milliós kontraktus jön létre. Brees már 2016-ra, a jelenlegi szerződés lejártakor is 37 éves lesz, sokakban kérdések merülhetnek fel azzal kapcsolatban, hogy vajon 38 és 39 évesen érdemes lesz-e még a QB-t megtartania a New Orleansnak. Ha a két hozzáadott évre a QB már túl lenne pályája csúcsán, és nem lenne érdemes megtartani, esetleg visszavonulna, a csapatnak akkor sem lenne komolyabb gondja. Mivel nem garantált a két év Paragraph 5 bére, így elküldés esetén nem kell kifizetni. A bennragadó tétel a sapkában dead moneyként pedig 2017-es elküldés, vagy visszavonulás esetén csak 4 millió dollár, 2018-ban pedig 2 millió dollár, a még ki nem vezetett aláírási bónusz mértéke.


Abban az esetben kerülhet sor tényleges áldozatokra egy játékos részéről, ha alkupozíciója nagyon rossz. Ilyen lehet például, ha a játékos szerződése, és a pályán nyújtott teljesítménye között szignifikáns hézag bontakozik ki. Ilyenkor a csapat már inkább elküldi a játékost, ha nem tud vele dűlőre jutni, minthogy az adott pénzmennyiségért megtartsa. Ilyenre jó példa, amikor 2013-ban az Eagles új edzői stábja arra kérte Michael Vicket, hogy jelentősen csökkentse 2011-ben megkötött, hat év alatt számára 100 millió dollárt biztosító szerződésének kifizetéseit. A hatodik éve a kontraktusnak már 2011-ben felmondódott annak köszönhetően, hogy Vick a snapek magasabb %-ában volt a pályán, mint ami a 2016-os szezonra vonatkozó kitételben szerepelt. Mivel az aláírási bónuszokat csak maximum öt évre lehet könyvelni, így a szerződés megrövidülésének nem volt hatása a korábbi évekre, csupán annyi, hogy az, egy öt év alatt maximum 80 millió dollárt fizető kontraktussá alakult. A szerződés tehát eddigre már csak 2011 és 2015 között élt, ami azt jelentette, hogy a 2013-as szezon elején a 2013-as, 2014-es és 2015-ös évekről kellett rendelkezni. Sokat segített ebben a folyamatban, hogy mindössze 7 millió dollár aláírási bónuszt tartalmazott ez a szerződés, ami azt jelenti, hogy 2011 és 2015 között minden évben 1,4 millió dollárt (7 millió dollár/5 év) kellett nyilvántartani aláírási bónuszként Vick sapka számában. Megegyeztek abban, hogy a szerződést úgy módosítják, hogy az 7 millió dollár értékű legyen 2013-ra, ebből 3,5 millió dollár Paragraph 5 bér és 3,5 millió dollár aláírási bónusz (utóbbi könyvelve a fennmaradó három évre, évente 1.166.666 dollár értékben). 2014 és 2015 esetében csupán annyit tettek, hogy beépítettek egy szerződést felmondó pontot. Amennyiben Vick a csapat keretének tagja a szerződés aláírását követő napon, akkor a 2014-es és 2015-ös évek törlődnek. Mivel mindkét évre volt nyilvántartva évi 1,4 milliós eredeti, és évi 1,167 milliós új aláírási bónusz, azok a két év eltűntével a szerződésből még kivezetendőek, Vick sapka számát összesen 1,4*2+1,167*2, azaz 5,133 millió dollárral növelve. Ezzel a lépéssel érték el, hogy Michael Vicknek csak 2013-ra legyen szerződése a Philadelphia Eaglesnél. Az átalakítással a QB azok után, hogy korábban bukta a 2016-os 20 millió dollárt, 2013 és 2015 között további 43,5 millió dollárról mondott le. Ha Vick úgy gondolta volna, hogy a piacra kikerülve jobb lehetőséget és magasabb keresetet kap majd, mint az Eaglesnél, nem került volna sor erre a történelemben szinte példátlan fizetéscsökkentésre. Tudta, hogyha nem megy bele az alkuba, akkor másnap munkanélküli és nincs olyan lehetősége a piacon, amilyet szeretne.

A folytonos átstrukturálásoknak megvannak az igazi mesterei, a Pittsburgh Steelers a 2000-es években, és egészen 2012-ig ezzel a módszerrel tartotta egyben klasszis játékosállományát. Azonban az ilyen lépések hosszútávon fájdalmasak is lehetnek, fokozatosan kisebb és kisebb mozgásteret engedve a csapatoknak. Amíg azonban nem esik túlzásba egy csapat, addig mindig igaz lesz az, hogy lesz lehetőség arra, hogy bárkinek helyet kreáljanak a sapka alatt.

A sok, nagyobb összegű szerződés szintén veszélyes, különösen akkor, amikor egy-egy játékos nem a neki kifizetett összegeknek megfelelő teljesítményt nyújt a pályákon, illetve, amikor több korábbi klasszis és jól fizetett játékos esetében jelentkeznek az öregedés jelei. Mindkét eset, a sok rossz szerződés és az öregedő játékosok esete is vezethet úgynevezett sapka pokolhoz. Ilyenkor előszeretettel kreálnak a csapatok úgy helyet a sapka alatt, hogy az ilyen játékosokat elbocsátják (ne feledjük, csak az aláírási bónusz és a hozzá hasonlóan viselkedő tételek maradnak a sapkában dead moneyként, a Paragraph 5 bér felszabadul, elkölthető más játékosok szerződtetésére). Az elöregedő kerettel kapcsolatban az Indianapolis Colts 2011-ben megkezdett és 2012-ben befejezett tevékenysége a példamutató. Két év sem tellett bele, és a Colts képes volt szinte teljes megfiatalítás után arra, hogy playoff kaliberű csapat maradjon. Ennek az ára az volt, hogy 2012-ben a csapat a 128,8 millió dolláros módosított sapkáján belül 38,8 millió dolláros dead money részletet, elkölthetetlen tételt cipeljen magával. Ez azt jelenti, hogy a sapka 30.1 %-át nem költhették el, a csapatot 90 millió dollár cap helyből kellett összeállítaniuk 2012-ben.

A másik esetre az Oakland Raiders a remek példa. Az Al Davis által megkötött, többnyire hatalmas bukással végződő megaszerződések következményeiből még most is próbál kilábalni a csapat. Ehhez hozzájárult még az is, hogy az utóbbi években a Raiders szinte mindig elől draftolt, és az első körös játékosai közül bizony kevés váltotta be a hozzájuk fűződő reményeket. Annyira nagy volt a baj, hogy a 2012-es idény mellett a 2013-ast is arra kellett szánni, hogy a csapat megszabaduljon a korábbi rossz szerződéseitől. 2012-ben Reggie McKenzie kinevezése után nekilátott a tisztogatásnak, és abban az évben a csapatnak a 124,1 milliós módosított sapkájából 28,1 milliót foglalt a dead money. A sapka 22,6 %-a maradt felhasználhatatlan, 96 millió dollárral gazdálkodtak 2012-ben. 2013 még nagyobb tisztogatást hozott. Eddig összesen 55,63 millió dolláros dead moneyt cipeltek magukkal (legnagyobb tételek: Richard Seymour 13,7 millió dollár, Carson Palmer 9,3 millió dollár, Rolando McClain 7,3 millió dollár, Tommy Kelly 6,3 millió dollár, Darrius Heyward-Bey 5,3 millió dollár), ami az Oakland Raiders 2013-as, 124,33 milliós módosított sapkájának 44,74 %-a! A lépések azonban elősegítik, hogy 2014-től a csapat tiszta lappal, és az NFL legnagyobb sapka helyével vágjon neki a szezonnak. Most már a Raidersnek csak arra kell vigyáznia, hogy a megfelelő játékosokat találja meg a drafton és a szabadügynök-piacon, a fizetési sapka pokoltól az idei évben megszabadulnak.

Bár alapvetően nagyon nehéz bajba kerülni a sapkával, azért mindig jó egy kiváló fizetési sapka menedzser a háznál.

2013. november 3., vasárnap

Az NFL fizetési sapka mechanizmusa - 8. rész: Egyéb tételek és szabályozások

A sorozat nyolcadik része zárja az alapvető könyvelési szabályok ismertetését, és pár speciális, a fizetési sapka használatát, a szerződések struktúráját jelentősen befolyásoló szabályozással is megismerkedünk.

Garantált tételek: Egy szerződés keretében járó kifizetések közül azt nevezzük garantáltnak, amelynek kifizetésére akkor is kötelezett a csapat, ha a játékost időközben elbocsátják. Más sportligákkal ellentétben az NFL játékosok szerződésének egésze nem garantált, ezért fontos minden egyes új szerződés megítélésekor a garantált tartalom értékelése. Többet mond ez egy szerződésről, mint a teljes érték. Az NFL-ben három típusú garantált tartalom ismert, amelyek a következőek:
- sérülés miatti elküldés esetére garantált tartalom,
- képességromlás miatti elküldés esetére garantált tartalom,
- fizetési sapka problémák miatti elküldés esetére garantált tartalom.
A csapatok alkalmazhatják a három típus tetszőleges kombinációját. Teljes garantált tartalomról akkor beszélünk, ha az adott tételre a garantált tartalmak mindhárom típusa alkalmazandó a szerződés értelmében.
Könyvelési szempontból a garantált tartalmak az adott garantált tételre jellemző módon viselkednek, kivéve a következő eseteket:
- Ha egy játékost elbocsátanak, és szerződése értelmében számára a jövőben még garantált tartalom jár, akkor az adott garantált összeget az elküldéskor, az elküldés évében azonnal a fizetési sapkába kell könyvelni.
- Amennyiben egy szerződés túlnyúlik a kollektív szerződés által szabályozott utolsó éven, és abban az évben, vagy azokban az években garantált tétel található, miközben az utolsó szabályozott évben nincs garantált tartalom, akkor a garantált tételek teljes összegét, az évek között a csapat által meghatározott arányban megosztva a még kollektív szerződés által szabályozott évekbe kell könyvelni.
- Ha a megkötött szerződés több mint három évvel tovább tart, mint az utolsó, kollektív szerződés által szabályozott szezon, akkor a hátralevő garantált tartalmak 50 %-át kell a szabályozott évekre könyvelni. Arról a csapat dönt, hogy a kollektív szerződésből hátralevő évek között hogyan osztja meg a tétel könyvelését.
- Amennyiben egy szerződés érinti az utolsó, kollektív szerződés által szabályozott évet, és az a kezdeti garantált tételek után tartalmaz egy garantált tétel nélküli szezont, majd ismét van benne garantált tartalom, akkor az utóbbi garantált tartalom egészét a kollektív szerződés által szabályozott évekre kell könyvelni. Arról a csapat dönt, hogy a kollektív szerződésből hátralevő évek között hogyan osztja meg a tétel könyvelését.

Kölcsönök: Amennyiben egy játékos kölcsönt kap csapatától, annak összegét azonnal a fizetési sapkába kell könyvelni. Ez a lépés csökkenti a sapkában rendelkezésre álló helyet. Ha a jövőben a játékos törleszti a teljes tartozást, akkor a kölcsön teljes összegét, ha részletet törleszt, akkor a részlet értékét hozzá kell adni a fizetési sapka összegéhez. Azonban ha kiderül, hogy a játékos a felvett kölcsön összegét csak azért kapta meg, hogy azt adott évben "őrizze", és majd egy későbbi, fizetési sapkával rendelkező szezonban, amikor a csapat sapka gondokba kerülhet, "visszatörlessze" az összeget, mesterséges sapka kedvezménnyel megnövelve a csapat adott évi sapka összegét, az a fizetési sapka szabályok kijátszásának minősül, és a liga az ilyen cselekedetet szankciókkal sújtja.

Előlegek: A fizetési előlegeket annak kifizetésének időpontjában a fizetési sapkába kell könyvelni.

Nem pénzbeli anyagi javak és juttatások: Főszabály szerint a csapatszintű fizetés része, és a fizetési sapkába könyvelendő az adott évben minden olyan, értékkel rendelkező nem pénzbeli anyagi jószág vagy juttatás (pl. autók, házak), amit a csapat egy játékosnak biztosít. A sapkába számított érték az adott jószág vagy juttatás piaci értékével egyezik meg.
Minden kézzelfogható érték, amit egy, leigazolni kívánt játékos toborzására használnak fel, a fizetési sapka része, kivéve az utazási és szállásköltséget, a szórakozás költségeit, ha azok a csapat létesítményeiben, vagy a csapat közelében található földrajzi területen merülnek fel. Az olyan költségek, amelyek a toborzás folyamán merülnek fel, de közvetlenül nem kötődnek az adott játékoshoz, szintén nem a sapka részei.
A csapatok offseason programjaiban való részvétellel összefüggő utazási és szállásköltségek nem a csapatszintű fizetés és a sapka részei, amennyiben azok az ésszerű mértéket nem haladják meg, és minden játékosnak egyenrangúan járnak.
A csapatok által önkéntesen biztosított étkezések költsége, a csapatok felszerelésének költsége, valamint a különböző ünnepségek költsége (ide tartozik a Super Bowl győztes csapat látogatása a Fehér Házban is), sem a csapatszintű fizetésbe, sem a fizetési sapkába nem számít bele.
Amennyiben egy csapat ajándékot biztosít egy visszavonuló játékosának akkor annak 15 000 dollár piaci értéket meg nem haladó része nem számít be a sapkába, ha a játékos legalább három szezont a csapat színeiben töltött. A 15 000 dollárt meghaladó rész fizetésnek minősül és a csapatszintű fizetés és a fizetési sapka részét képezi. Ha azonban a három éves kitétel nem teljesül, a piaci érték egésze fizetésnek minősül, és a csapatszintű fizetés és a fizetési sapka részét képezi.

Évjáradékok: Minden, a csapat által biztosított évjáradék (kivéve azt, ami a Player Annuity Plan keretében jár) a kincstárjegy február 1-jén közzétett kamatával számolva a csapatszintű fizetés és a fizetési sapka részének tekintendő.

Játékoscserék: Más amerikai sportligákban divatos, hogy játékosokat pénz ellenében is elcserélhetnek, erre az NFL esetében nem kerülhet sor. A játékos elcseréléséről szóló tranzakciókba csakis más játékosok és draft választási lehetőségek vonhatóak be, pénz nem.

A menedzsment költségei: A fizetés, csapatszintű fizetés kategóriáiba csakis a játékosokkal kapcsolatos költségek tartoznak bele, így a fizetési sapka is csak rájuk vonatkozik, a menedzsment költségeit nem kell a fizetési sapkába könyvelni.

Az elcserélt játékosok fizetésének szabálya: Amennyiben egy másik csapathoz kerül egy játékos szerződése, akár úgy, hogy elcserélik egy másik csapathoz, akár waiver által, akkor a szerződést megöröklő csapat csak a szerződés hátralevő időre jutó tételeinek kifizetésére kötelezett, és azt a tételt kell a csapatszintű fizetésben nyilvántartania és a fizetési sapkába könyvelnie. A játékost átadó csapat köteles minden már kifizetett tételt a fizetési sapkába könyvelni (így a bennragadt aláírási bónuszt is), illetve azt a tételt, amelynek kifizetésére ezen felül még kötelezettséget vállalt.
 
A szezon közben kötött szerződések szabálya: Ha egy játékossal az első alapszakasz mérkőzést követően köt szerződést egy csapat, akkor a csapatnak csak azt a részét kell a fizetési sapkába könyvelnie, amely az adott évben a hátralevő mérkőzésekre jut (pl. adott esetben nem a teljes minimálbért, hanem annak arányos, hátralevő mérkőzésekre jutó részét). 

A 30 %-os szabály: Amennyiben egy játékos szerződése túlnyúlik a kollektív szerződés által szabályozott időszakon, akkor az utolsó szabályozott évről az azt követőre nem emelkedhet a játékos fizetése 30 %-nál nagyobb összeggel. Az emelkedés tiltása évről évre az ezt követő években is igaz.
Amikor egy csapat visszavásárol egy játékostól egy jogot, amely ahhoz kötődik, hogy a játékos egy vagy több szezon esetében felmondhassa szerződését, és ez a jog alapvetően egy vagy több olyan teljesítményösztönzőtől függ, amely nLTBE-nek minősül, akkor a kifizetett ellenértéket aláírási bónuszként kell könyvelni, egyenlően bekönyvelve a szerződésből hátralevő évekre. Az ilyen tétel nem tartozik a 30 %-os szabály alkalmazása esetén a fizetés kategóriájába. 
Minden olyan tételt, amit azért fizet ki egy csapat, hogy egy opciót lehívjon, és ezzel meghosszabbítsa adott évekre a játékos szerződését (option bónusz) szintén aláírási bónuszként évekre elosztva kell könyvelni a szerződés hátralevő részére, és az ilyen tételt figyelembe kell venni a 30 %-os szabály alkalmazása során a fizetés részeként.

2013. november 1., péntek

Az NFL fizetési sapka mechanizmusa - 7. rész: A teljesítményösztönzők könyvelésének speciális szabályai

A teljesítményösztönzők esetében nem szükséges az aláírási bónuszoknál látott számításokkal, évekre elosztott tételekkel számolnunk. Itt a bonyolultság oka, hogy el kell döntenünk, a szabályozások alapján egy tétel valószínűleg megkeresendő teljesítményösztönzőnek (likely to be earned incentive – szokványos jelölése: LTBE), vagy pedig valószínűleg nem megkeresendő teljesítményösztönzőnek (not likely to be earned incentive – szokványos jelölése: nLTBE) minősül. Az LTBE tételek ugyanis beszámítanak a fizetési sapkába, már év elején bekönyveljük őket, az nLTBE tételek, azonban nem kerülnek be a könyvekbe év elején, csupán abban az esetben korrigáljuk őket, és könyveljük be a sapkába (pár kivételtől eltekintve) év végén, ha mégis megkeresné őket egy játékos.

LTBE főszabály szerint minden olyan tétel:
- amelyet a csapatszintű ösztönzők esetében a csapat játékosa az előző éves csapatteljesítmény, vagy a csapat mutatói alapján lehívhatott volna,
- amelyet az egyéni, adott játékos teljesítményéhez kötődő ösztönzők esetében a játékos az előző éves teljesítménye, mutatói alapján lehívhatott volna,
- bármely újoncjátékos szerződésének esetében az első évbe épített összes teljesítményösztönző,
- bármely csakis a játékoson múló tétel (pl. megjelenési bónuszok).

Amennyiben egy csapat az év végi teljesítményösztönző korrekció eredményeként az ilyen jogcímen könyvelt tételek következtében a fizetési sapka összege felé kerülne, azt az összeget, amennyivel a csapat a sapka fölé került, le kell vonni a csapat következő évre esedékes fizetési sapkájából.
Ha az év elején a fizetési sapkába könyvelt tétel magasabb, mint az év végére valósan jelentkező könyvelendő tétel (pl. a korábban LTBE-nek könyvelt tételek jelentős részét nem sikerül lehívni), akkor a különbözetet hozzá kell adni a csapat következő évi fizetési sapkájának összegéhez.

Mire vonatkozhatnak az ösztönzők, avagy a szerződésbe építhető engedélyezett ösztönzők listája:

Csapatszintű ösztönzők:
Támadók - Csapat által elért pontok, Csapat által elért TD-k, Támadójáték által elért nettó yardok, Átlagos elért yardmennyiség futójátékonként, Átlagos elért yardmennyiség passzjátékonként, Engedélyezett sackek, Sikeres passzok %-a
Védők - Csapat által engedélyezett pontok, Csapat által engedélyezett TD-k, Védelem által engedélyezett nettó yardok, Átlagos engedélyezett yardmennyiség futójátékonként, Átlagos engedélyezett yardmennyiség passzjátékonként, Sackek, Interceptionök
Special team - Saját punt return átlag, Saját kickoff return átlag, Ellenfél punt return átlaga, Ellenfél kickoff return átlaga
Minden csapatrész esetén alkalmazható tételek - Győzelmekre vonatkozó tételek, Playoff szereplés, Conference Championship részvételre vonatkozó tételek, Super Bowlra vonatkozó tételek, TD-k visszahordások, vagy egyéb labdaszerzések következtében, Labdaszerzések és labdavesztések nettó eredménye

Egyéni ösztönzők:
Futójáték - Futott yard, Átlagos yardmennyiség (legalább 100 futókísérlet), TD-k
Passzjáték - QB rating (legalább 224 passzkísérlet), Sikeres passzok %-a (legalább 224 passzkísérlet), Interception % (legalább 224 passzkísérlet), Passzolt yardok, Passzonkénti yardmennyiség (legalább 224 passzkísérlet), TD passzok
Elkapások - Elkapások, Összes yard, Elkapásonkénti átlagos yardmennyiség (legalább 32 elkapás), TD-k
Védekezés - Interceptionök, Interception return yardok, Interception return TD-k, Megszerzett fumble-ök, Fumble return yardok, Fumble return TD-k, Sackek
Punt returnök - Összes punt return yard, Punt return átlag (legalább 20 return), TD-k
Kickoff returnök - Összes kickoff return yard, Kickoff return átlag (legalább 20 return), TD-k
Puntolás - Bruttó puntolt yard átlag (legalább 40 kísérlet), Nettó puntolt yard átlag (legalább 40 kísérlet)
FG-ok - Összes pont, FG-k, FG értékesítési % (legalább 16 kísérlet), FG értékesítési % 0 és 19 yard között (legalább 4 kísérlet), FG értékesítési % 20 és 29 yard között (legalább 4 kísérlet), FG értékesítési % 30 és 39 yard között (legalább 4 kísérlet), FG értékesítési % 40 és 49 yard között (legalább 4 kísérlet), FG értékesítési % 50 yard fölött (legalább 3 kísérlet)
Egyebek - Roster bónuszok, megjelenési bónuszok, játékidőhöz kapcsolódó bónuszok (nem elérhető special team játékosok számára), Special team játékosok játékideje

Elismerések, díjak:

Pro Bowl részvétel
All NFL csapatba jelölés (első csapat és második csapat)
All Conference csapatba jelölés (első csapat és második csapat)
Super Bowl MVP cím
NFL MVP cím
Az év támadójátékosa díj (NFL vagy konferencia szintjén)
Az év védőjátékosa díj (NFL vagy konferencia szintjén)
Az év játékosa díj (NFL vagy konferencia szintjén)
A következő médiaszereplők által kiosztott díjak: Associated Press, Pro Football Weekly, Pro Football Writers of America, Sporting News, Sports Illustrated

Speciális szabályok:
- Bármely olyan egyéni teljesítményösztönző tiltott, amely egy játékos nem elsődleges posztjához kötődik.
- Tiltott a special team játékidőre vonatkozó tétel, ha az adott játékos az előző szezonban nem szerepelt a special team playek legalább 50 %-ában.
- Ha egy játékos elsődleges posztja támadóoldalon van, akkor csak abban az esetben építhetnek szerződésébe védőkre (vagy special team játékosokra) vonatkozó csapatszintű ösztönzőt, ha az adott játékos az előző idényben a védekező (vagy special team) playek legalább 15 %-án szerepelt.
- Ha egy játékos elsődleges posztja védőoldalon van, akkor csak abban az esetben építhetnek szerződésébe támadókra (vagy special team játékosokra) vonatkozó csapatszintű ösztönzőt, ha az adott játékos az előző idényben a támadó (vagy special team) playek legalább 15 %-án szerepelt.
- Az egyes teljesítményösztönző tételek teljesítésének értékelését az NFL hivatalos statisztikái alapján végzik.
- Minden csapatfüggő tételt újra kell értékelni LTBE-nLTBE viszonylatban, ha egy játékost másik csapathoz cserélnek.
- Az újratárgyalt szerződések esetén, az újratárgyalás évében esedékes tételeket LTBE-nek kell tekinteni.
- Tiltott az olyan egyéni teljesítményösztönző tétel, amely más játékos teljesítményétől függ.
- Amennyiben egy csapatszintű ösztönző értéke egy kategóriában nem haladja meg az előző évben az adott kategóriában a liga hátulról ötödik legrosszabb csapatának értékét, akkor a tételt LTBE-nek kell tekinteni.
- Amennyiben egy csapatszintű ösztönző értéke egy kategóriában eléri, vagy meghaladja az előző évben az adott kategóriában a liga elölről ötödik legjobb csapatának értékét, akkor a tételt nLTBE-nek kell tekinteni.
- Ha egy csapatszintű ösztönző rangsorban elért helyezésre utal, akkor, amennyiben a rangsorban elfoglalt hely feltétele nem haladja meg a liga hátulról ötödik helyezettjét (pl. 28. helyért passzolt yardokban a ligában jár X dollár), akkor azt LTBE-nek kell minősíteni.
- Ha egy csapatszintű ösztönző rangsorban elért helyezésre utal, akkor, amennyiben a rangsorban elfoglalt hely feltétele eléri, vagy meghaladja a liga elölről ötödik helyezettjét (pl. 5. helyért passzolt yardokban a ligában jár X dollár), akkor azt nLTBE-nek kell minősíteni.
- Amennyiben egy csapatszintű ösztönző rangsorban elért helyezésre utal, akkor, ha a rangsorban elfoglalt hely feltétele nem haladja meg a konferencia hátulról harmadik helyezettjét, akkor azt LTBE-nek kell minősíteni.
- Amennyiben egy csapatszintű ösztönző rangsorban elért helyezésre utal, akkor, ha a rangsorban elfoglalt hely feltétele eléri, vagy meghaladja a konferencia elölről harmadik helyezettjét, akkor azt nLTBE-nek kell minősíteni.
- Minden olyan csapatszintű ösztönző, amely egy adott mutató esetében divízióban elfoglalt helyezésre utal, LTBE-nek számít.
- Ha az utolsó, kollektív szerződés által szabályozott szezonban egy nem újonc játékos szerződésében több mint három kategóriába sorolható csapatszintű ösztönző található, akkor a három legalacsonyabb összegű tételt leszámítva mindet LTBE-nek kell minősíteni.
- Ha az utolsó, kollektív szerződés által szabályozott szezonban egy nem újonc játékos szerződésében csapatszintű ösztönző található, az LTBE-nek minősül, kivéve, ha az össze van párosítva egy olyan játékidőt figyelembe vevő tétellel, amely a szerződés aláírásának évében realizált játékidővel megegyező mértékű, vagy azt meghaladó értéket ír elő a teljesítményösztönző lehívásának feltételeként.
- A playenkénti vagy mérkőzésenkénti feltétellel rendelkező csapatszintű vagy egyéni teljesítményösztönzőket olyan mértékig kell LTBE-nek tekinteni, amilyen szintnek megfelelő bónusz lehívására sor kerülhetne az előző éves mutatók teljesülése esetén.
- Minden olyan kicker vagy punter teljesítményére járó ösztönzőt LTBE-nek kell minősíteni, amely arra vonatkozik, hogy a kicker vagy punter valamelyik hozzá kötődő statisztikát tekintve első helyen végez a csapatában.
- Minden olyan teljesítményösztönző, amelyet a szezon előtt nLTBE-nek minősítettek, nem azonnal a feltételek teljesülése után kerülnek kifizetésre, hanem a szezon végén, kivéve: (1) a playenkénti, vagy mérkőzésenkénti ösztönzők, (2) az olyan tételek, amelyek esetén a szerződés idény alatti kifizetést rögzít, (3) ha a játékos elhagyja a csapatot a szezon vége előtt, de addigra már egyes ösztönzők lehívásának feltételét teljesítette, (4) illetve, ha újratárgyalják a szerződést, és az újratárgyalásig már eleget tett a játékos egyes ösztönzők lehívási feltételeinek.
- Minden olyan roster bónusz, amely a játékos előző éves teljesítménye alapján nem minősül LTBE-nek, azonnal a megkereséskor a fizetési sapkába számít. Az előszezonban járó roster bónuszok alapból a sapkába könyvelendők, és LTBE-nek minősülnek.
- Minden olyan teljesítményfüggő tétel, amelyet az utolsó kollektív szerződés által szabályozott szezon során érvényesítenek, és ami eredetileg nLTBE-nek minősült, azonnal megkeresésekor a sapkába könyvelendő. És ennek megfelelően, ha az LTBE az utolsó kollektív szerződés által szabályozott évben már biztosan nem érvényesíthetővé válik, akkor az év elején erre a sapkába könyvelt tételt azonnal törölni kell.
- Ha egy játékos szerződésében (leszámítva a kollektív szerződés által szabályozott év esetét) több mint nyolc teljesítményösztönző szerepel, akkor mindet, kivéve a nyolc legalacsonyabb dollár értékkel bírót LTBE-nek kell minősíteni.
- Bármilyen hivatkozás a fentebb említett ösztönző kategóriákra különálló teljesítményfüggő tételnek minősül. Például a következő három tétel három ösztönzőt jelent egy OT esetén: (1) első hely a konferenciában futásonkénti yardmennyiség kategóriában - X dollár, (2) a konferencián belüli helyezés javítása az előző évhez képest a futásonkénti yardmennyiség kategóriában - Y dollár, (3) első hely a divízióban futásonkénti yardmennyiség kategóriában - Z dollár.
- Az összetett ösztönzők megítélése: 
Egy ösztönzőnek minősül: Ha A és B és C is teljesül, a játékost X dollár illeti meg.
Két ösztönzőnek minősül: Ha A és (B vagy C teljesül), a játékost X (A és B esetén), vagy Y (A és C esetén) dollár illeti meg.

A sok-sok szabály sem teszi mindig egyértelművé, hogy egy tétel LTBE-nek vagy nLTBE-nek minősül-e, ilyenkor az NFL és NFLPA megpróbál vele kapcsolatban kompromisszumra jutni, ha ez nem sikerül, be kell vonniuk a független arbitrátort a kérdés eldöntésébe. Nem meglepő, hogy ezen a területen sok vita merül fel, és a legtöbb, fizetési sapkával kapcsolatos kérdőjelet az ösztönzők szolgáltatják.

2013. október 25., péntek

Az NFL fizetési sapka mechanizmusa - 6. rész: Az aláírási bónusz könyvelésének speciális szabályai

Könyvelés szempontjából két igazán speciális tétellel találkozunk az NFL-ben, az aláírási bónuszként viselkedő tételekkel és a teljesítményösztönzőkkel. Ebben a részben az aláírási bónuszokkal kapcsolatos könyvelési szabályokkal ismerkedünk meg.

Az aláírási bónusz fogalma: Aláírási bónusznak (signing bonus) minősül minden olyan tétel, amelyet a játékos szerződése ekként nevesít, és amely tétel egy összegben (vagy halasztott kifizetésként részletekben) a játékos szerződésének aláírásakor jár.

Az aláírási bónuszok könyvelése: A bónuszt (többnyire) egyben fizetik ki a játékosoknak, a tételt azonban mégsem így könyvelik be a fizetési sapkába. A teljes tételt elosztják a szerződés hosszával, vagy maximum öt évvel (ha a szerződés öt évre szól, vagy öt évnél hosszabb), és a kapott összeget az adott évekre egyenlő részletben könyvelik be. Példaként nézzük meg a Chiefs elkapójának, Dwayne Bowenak a 2013-ban kötött szerződését. 

Bowe szerződése 5 év alatt 56 millió dollárt fizet a játékosnak, amelyből számára 26 millió dollár garantált. A szerződés értelmében Bowenak 15 millió dollár aláírási bónusz jár. A 15 millió dolláros tételt ebben az esetben elosztjuk 5 évvel, ami 3 millió dollár, és mind az 5 évben ilyen összegben könyveljük. Így a 15 millió dollárnyi kifizetett pénzmennyiség teljes egészében csak a szerződés utolsó évére, 2017-re jelenik meg a könyvekben.


Találkozunk azonban speciális esetekkel is, amikor az alapvető szabály módosul, ezek a következők:
- Jog szerződéstől való elállásra: Azt az évet, amelyben a játékosnak joga van arra, hogy mindenféle követelmény teljesülése nélkül elálljon a szerződésétől adott szezonra vonatkozóan, ki kell hagyni a felosztásból. Tehát, ha Bowe szerződésének utolsó éve esetén lenne egy olyan beépített tétel, amely felhatalmazza az elkapót arra, hogy bármilyen feltétel teljesülése nélkül elálljon a szerződésétől adott évre, akkor az aláírási bónuszt 4 évre kellene könyvelni, évi 3,75 millió dollár értéken (15 millió dollár/4 év=3,75 millió dollár/év).
- A Deion Sanders szabály: A szabály terve 1995-ben született meg, amikor a Dallas Cowboys azzal a fizetési sapka trükkel akart élni, hogy a legendás CB 35 millió dolláros szerződésének nagyobbik részét aláírási bónuszként biztosították, és megpróbálták a kollektív szerződés lejárta utáni éveket feltölteni a bónusz évekre bontott könyvelésével. A Deion szabály alkalmazása akkor esedékes, ha egy többéves szerződés a kollektív szerződés által szabályozatlan évbe is belenyúlik. Ebben az esetben ki kell számolni a szerződés fejében járó összes olyan tételt, amely nem aláírási bónuszként viselkedik és a kollektív szerződés által szabályozott, legfeljebb három utolsó évben jár. Majd ezt az összeget ki kell vonni az aláírási bónuszként, a kollektív szerződés kifutása után könyvelt tételekből, ha a különbség pozitív, akkor a kollektív szerződésen túlnyúló évekbe könyvelt aláírási bónusz értékeket módosítani kell. Amennyiben a különbség pozitív, az ilyen tételeket, maximum a túlnyúló évekre könyvelt összeg 50 %-áig terjedően át kell csoportosítani a kollektív szerződés alá tartozó évekbe, és az adott évekre egyenlő bontásban kell bekönyvelni. Amennyiben kevesebb, mint három sapkával szabályozott év van hátra, a módosításokat a szerződés első három évére kell érvényesíteni, akkor is, ha azok egy része szintén túlnyúlik a kollektív szerződés hatályán. Ez a szabályozás nem vonatkozik az újoncok szerződéseire.
- Szerződéshosszabbítás: Ha a csapat azelőtt hosszabbítja meg egy játékos szerződését, hogy az lejárt volna, akkor a szerződéshosszabbítás esetében járó aláírási bónuszokat nem a szerződéshez hozzáadott évekre kell leosztva könyvelni, hanem az eredeti szerződésből még hátralevő évekre és a hozzáadott évekre egyaránt.

Az aláírási bónusz (signing bonus) nem az egyetlen, amelyet az említettekhez hasonló rendszerben könyvelünk, ezért szoktak aláírási bónuszhoz hasonlóan viselkedő tételekről beszélni, amelyek teljes köre:
- a szerződésben aláírási bónuszként (signing bonus) említett tételek,
- az olyan megjelenési bónuszok (reporting bonus: alapeseten nem garantált tétel, amely egy adott napon az edzőtáborban való megjelenésért járó kifizetés), amelyeket garantálttá tettek,
- option bónuszok (a szerződés aláírása utáni évet követő bármely évbe épített tétel, amelynek lehívása esetén a játékos csapata az adott ponton túl is alkalmazza a játékost, le nem hívás esetén azonban elbocsátja), vagy az opciós tételek kivásárlására szánt összeg,
- a játékos második évre vonatkozó bérének és első évben járó bérének a különbsége, amennyiben a második év bére kevesebb, mint fele az első év bérének,
- minden megjelenési bónusz (reporting bonus), amely abban az évben jár, amikor a játékos a szerződést kötötte, amennyiben a szerződés aláírására az edzőtábor után került sor,
- minden roster bónusz (abban az esetben járó nem garantált bónusz, ha egy játékos adott napon a csapat keretének tagja, vagy a mérkőzésenként járó roster bónusz esetén a mérkőzés napján az 53-as keret tagja), ha a szerződés aláírásának évében jár, és a szerződés aláírására az utolsó előszezon mérkőzés után kerül sor,
- minden garantált fizetési előleg,
- minden olyan workout bónusz, amelynek kifizetését garantálták,
- minden olyan előre teljesített kifizetés, amelyet a játékosnak nem kell visszafizetnie,
- minden olyan előre teljesített kifizetés, offseasonben járó workout bónusz, roster bónusz, vagy megjelenési bónusz, amely garantált sérülés miatti, képességromlás miatt, és fizetési sapka problémák miatti elbocsátás esetére is,
- a vissza nem fizetendő előzetes kifizetések, az offseason roster bónuszok, megjelenési bónuszok és az olyan workout bónuszok (amelyek kifizetése akkor teljesül, ha a játékos a workoutok kevesebb, mint 50 %-án vesz részt), amennyiben a szerződést a kollektív szerződés által szabályozott utolsó évben kötik, és a tételek az azt követő első évben esedékesek,
- sérülés miatti, képességromlás miatt, és fizetési sapka problémák miatti elbocsátás esetére is garantált completion bónusz (ez a bónusz ahhoz kötődik, hogy a játékos a szerződésében foglaltakat teljesíti, nem holdoutol, és nem is kéri szerződése újratárgyalását), kivéve, ha az ilyen bónusz lehívását valamely esemény megakadályozza (ha az akadály június 1. előtt lép fel, az adott évre kell bekönyvelni a még hátralevő évekre jutó tételeket, egyébként pedig a következő évre),
- minden olyan relocation bónusz (akkor járhat, ha egy csapat más városba költözik), amelyről a csapat és az adott játékos megegyezett egymással,
- ha sor kerül szerződéshosszabbításra, és ennek következtében nő az adott játékos adott évi fizetése, akkor a növekmény összege, amennyiben az NFL erről a tizedik játékhetet követő hétfőig külön értesítést nem kap.

Bármely olyan tétel, ami itt nem került felsorolásra, nem osztható fel és könyvelhető az aláírási bónuszoknak megfelelően. A kollektív szerződés külön nevesíti a garantált Paragraph 5 bér (alapfizetés) esetét. Attól, hogy egy alapfizetés garantált, vagy sem, könyvelése még nem tér el, arra az évre könyveljük, amelyben jár.

Jól látható, hogy nagyon sok olyan tétel van, amelynek esetében alkalmazzuk a részletekben történő könyvelést, ennek megfelelően egy játékos szerződése több ilyen tételt is tartalmazhat. Vegyük példaként Joe Flacconak, a Ravens irányítójának a szerződését. Flacco 2013-ban kötötte meg 6 évre 120,6 millió dollárt fizető, és ebből 52 millió dollárt garantáló kontraktusát. A Baltimore Ravens GM-je, Ozzie Newsome előszeretettel alkalmazza az option bónuszokat, így nem meglepő, hogy Flacco szerződése két ilyet is tartalmaz, az egyiket 2014-ben (15 millió dollár), a másikat 2015-ben (7 millió dollár). Emellett találkozunk egy 29 millió dollár értékű aláírási bónusszal is. Mindhárom tétel az aláírási bónuszoknak megfelelően könyvelendő.


A 2013-as aláírási bónusz esetében máris a korábban említett szabály egy fontos kitételével találkozunk. Bár 6 évre szól a szerződés, a 29 millió dollárt csak 5 évre könyvelhetjük, így évente 5,8 millió dollár értékben számít majd be a tétel 2013 és 2017 között. Az első, 2014-es, 15 millió dollár értékű option bónusz egyszerűbb, hiszen az öt évre, a maximális időtartamra könyvelhető, évi 3 millió dollár értékben 2014 és 2018 között. A második, 2015-ös, 7 millió dollár értékű option bónusz azonban már csak 4 évre könyvelhető, 2015 és 2018 között, évi 1,75 millió dollár értékben.

Az opciós lehetőségek esetében fontos kérdéssé válik, hogy mi történik akkor, ha egy opciót nem hívnak le. Az opció adott évben esedékes részét mindenképpen könyvelni kell az opciós döntés évére. Amennyiben az option bónusz (vagy más aláírási bónuszhoz hasonlóan könyvelendő tétel) mégsem kerül kifizetésre, akkor a csapatot a következő évre cap kedvezmény illeti meg az elszámolt összeg mértékéig.
Ezzel a jelenséggel nem is olyan régen, 2012-ben találkoztunk. Akkor az Indianapolis Colts nem élt a Peyton Manning szerződésében található opcióval, és az irányító emiatt szabadügynök lett, majd a Denver Broncosban kötött ki. 


Manning a Colts-szal 2011-ben kötött új szerződést, amely 5 évre 90 millió dollárt fizetett volna neki. A szerződés tartalmazott egy 20 millió dollár értékű aláírási bónuszt és egy, az első év végére időzített, 28 millió dollár értékű option bónuszt. Mindkét értéket 5 évre leosztva kellett könyvelni, az aláírási bónuszt évi 4 millióként, az option bónuszt évi 5,6 millióként.
Mivel a Colts 2011-ben bekönyvelte az option bónusz 5,6 milliós költségét is, így Manning a sapkába 2011-re 16 millió dollár értékben számított be. A kifizetés elmaradása miatt viszont 16 millió dollár-5,6 millió dollár, azaz 10,4 millió dollár lett volna a reális szám. Így 2012-re a Colts 5,6 milliós sapka kedvezményt kapott.
Szintén sapka kedvezmény illeti meg a csapatokat akkor, ha a játékos nem tud szerződés szerint teljesíteni, és erre az esetre olyan biztosítást kötöttek, amelynek következtében a kifizetendő tételeket a csapat megkapja. A biztosítás elfogadásának feltétele, hogy vagy a játékos, vagy a csapat kösse meg a szerződést a biztosítóval, a biztosítás feltételei és potenciális kifizetései szerepeljenek a játékos szerződésében, és a biztosítóval kötött szerződéseket az NFL és NFLPA rendelkezésére bocsássák. Ilyen biztosítást tartalmaz például Peyton Manning 2012-ben a Denver Broncos-szal kötött szerződése, amely 5 év alatt 96 millió dollárt fizethet a QB-nek. A tétel beépítésére a szerződésbe 2013-ban került sor.

A 2011-es Manning szerződés esetében láthattuk, hogy az opciót nem hívták le, a játékost elbocsátották, így az option bónusz el is tűnt a következő évekből. Azonban a kifizetett, 20 milliós aláírási bónuszból a könyvekben csak az első év 4 milliós részlete volt elszámolva. Manning elbocsátásával tehát a fennmaradó 16 millió dollár (2012 és 2015 között a tervezett évi könyvelési érték 4 millió dollár lett volna) még nem volt elszámolva, ez pedig fizetési sapkában bennmaradt tételt, úgynevezett "dead moneyt" generált, ami a sapka része lesz majd, értékével csökken a sapkába könyvelhető pénzmennyiség mértéke. 

Az ilyen tételek esetében az NFL fizetési sapka mechanizmusában a gyorsított kivezetés (akceleráció) szabályát alkalmazzák. 
Amennyiben egy játékost elbocsátanak, elcserélnek, vagy waiver listára tesznek, és ezek után a játékos új csapatnál köt ki, a még ki nem vezetett, el nem számolt aláírási bónuszok és akként viselkedő tételek leírására két mód van:
- amennyiben az eseményre június 1. előtt kerül sor, a teljes, még el nem számolt aláírási bónusz tételt az adott év sapkájába kell könyvelni,
- amennyiben az eseményre június 1. után kerül sor, akkor az adott évben könyvelendő tételen felüli aláírási bónusz részt a következő év sapkájába kell könyvelni (így a bennragadó tétel kettéoszlik),
- két játékos esetében van lehetősége minden csapatnak, hogy június 1-je előtt küldjön el egy játékost, de megjelölje, hogy június 1. utáni elküldés feltételeivel válik meg tőle.

Mivel Peyton Manning elbocsátására június 1-je előtti követelményekkel került sor, így a Colts 16 millió dollárt számolt el bennragadt tételként, amelynek összegét csökkentette az 5,6 milliós cap kedvezmény. Így az Indianapolis Colts fizetési sapka könyvelésében Peyton Manning 2012-ben még jelen volt 10,4 millió dolláros értékkel, annak ellenére, hogy már a szezonban a Denver Broncos színeiben szerepelt.

Fontos még megemlíteni, hogy megtörténhet, hogy egy játékos elbocsátásával, elcserélésével egy csapat akár a sapka felé is kerülhet az akceleráció következtében. Ilyen esetben a csapatnak hét napja van arra, hogy ezt a helyzetet megszüntesse, de közben semmilyen tranzakciót nem bonyolíthat le.
Említettem már azt az esetet, amikor az évekre való leosztásból ki kell hagyni azt az évet, amikor egy játékos követelmények teljesülése nélkül felmondhatja a szerződését. Amennyiben egy játékos valamely követelmény teljesülése esetén mondhatja fel kontraktusát adott évben, akkor azt az évet be kell számítani az aláírási bónuszok leosztásába, és kötelező abba az évbe könyvelni bónusz részletet. Ha azonban a játékos ilyen helyzetben él a szerződés felmondásának lehetőségével, akkor a még el nem számolt tétel azonnal gyorsított kivezetésre kerül. Abban az esetben, ha a követelmény teljesülése esetén fellépő felmondásnál az akcelerált összegek a sapka fölé emelnék a csapatot, akkor a fizetési sapka limitet meghaladó összeget a következő évi fizetési sapka terhére át kell csoportosítani. Azonban, ha ez az esemény az utolsó, kollektív szerződés által szabályozott évben következik be, akkor hét napja van arra a csapatnak, hogy a limit alá kerüljön, és közben semmilyen tranzakciót nem bonyolíthat le.

2013. október 17., csütörtök

Az NFL fizetési sapka mechanizmusa - 5. rész: Fizetés, csapatszintű fizetés, a Paragraph 5 bér és az MSB könyvelése

A fizetési sapka limitre vonatkozó alapvető szabályok

- a generált fizetési sapka limit minden csapatra ugyanúgy vonatkozik,
- 2011-től kezdve a fizetési sapka limit megnövelhető minden csapat esetében az előző évben fel nem használt fizetési sapka hely következő évre történő átcsoportosításával, az átvitel tényéről, és annak összegéről a csapatoknak nyilatkoznia kell az alapszakasz végén,
- szintén változásokat okozhat a sapka összegében az úgynevezett sapka kedvezmények és jóváírások (pl.: amelyek adott évre elszámolt, de ki nem fizetett tételek esetén növelik meg a következő évi sapkát),
- egyetlen csapat által elszámolt csapatszintű fizetések összege sem lépheti túl az előbbieknek megfelelően módosított fizetési sapka összegét,
- az az igazolás, szerződéskötés, amely egy csapatot a módosított fizetési sapka fölé emelne, semmisnek tekintendő.

Az átvitt fizetési sapka hely a szabály első két évében,  2011-ről 2012-re és 2012-ről 2013-ra:


Az NFLPA által vezetett, napi négyszer frissített, nem hivatalos, az 51 legjobban kereső játékost tartalmazó fizetési sapka nyilvántartás: https://www.nflplayers.com/reports/RunPublicReport.aspx?report=top51

A fizetés és a csapatszintű fizetés

Fizetés: A játékos szerződésében rögzített minden olyan pénzbeli, vagyonbeli, befektetési instrumentumként átadott, kölcsönként nyújtott, vagy egyéb juttatás, leszámítva azokat a tételeket, amelyek az egyéb juttatások (Benefits) közé tartoznak. Emellett a fizetés részét képezik a csapattól a játékosnak fizetett olyan összegek is, amelyek a játékos nem futballhoz kötődő tevékenységéhez kapcsolódnak, amennyiben a tevékenység piaci értékét jelentősen alulmúlja a kifizetett juttatás. A független arbitrátor dönt arról, hogy egy ilyen tétel beszámít-e a fizetésbe, vagy sem, mérlegelése során arra helyezi a hangsúlyt, hogy összevesse, a játékos a tevékenységért mennyit kapott csapatától, és mennyit kapna a külső harmadik féltől ugyanezért a tevékenységért.

Csapatszintű fizetés: Az adott csapat által alkalmazott játékosok egyéni fizetésének összege, amely tartalmazza a következő tételeket:
- bármely tétel, amely a jelenlegi, vagy korábbi játékosokat megilleti az adott szezonban az aláírt szerződés értelmében, benne foglalva a lehívott opciókat,
- a draftolt újonc játékosok fizetése a draftolás napján a tender alkalmazásától az aktív listás minimálbérnek megfelelően, mindaddig, amíg a játékosok alá nem írják szerződésüket, le nem mondanak a jogaikról, vagy ha nem írnak alá szerződést, akkor az alapszakasz tízedik hetét követő keddi határidőig,
- az ERFA státuszú szabadügynökök (maximum három év rutinnal rendelkező, szabadügynökké váló játékosok) az ERFA tender kiosztásától az aktív listás minimálbérnek megfelelően, amíg a játékosok alá nem írják szerződésüket, vagy a csapat le nem mond a jogaikról,
- az RFA státuszú szabadügynökök (a négy év rutinnal rendelkező, szabadügynökké váló játékosok) a feljogosító ajánlat (qualifying offer) értékének megfelelően, amíg a játékosok alá nem írják szerződésüket, a csapat vissza nem vonja a feljogosító ajánlatokat, vagy a játékosok June 1 tendert nem kapnak,
- amennyiben RFA státuszú szabadügynökök June 1 vagy June 15 tendert kapnak, a tender értékének megfelelően, amíg alá nem írják szerződésüket, a csapat le nem mond a jogaikról, vagy ha a szerződések aláírására nem kerül sor az alapszakasz tízedik hetét követő keddi határidőig,
- az UFA státuszú szabadügynökök (az öt vagy több év rutinnal rendelkező, szabadügynökké váló játékosok) amennyiben June 1 tendert kapnak, július 15-étől beszámítanak a tender értékének megfelelően, egészen addig, amíg a játékosok alá nem írják szerződésüket, a csapat vissza nem vonja a tendert, le nem mond a játékosok jogairól, vagy a szerződések aláírására sor nem kerül az alapszakasz tízedik hetét követő keddi határidőig,
- a franchise taggel és transition taggel ellátott játékosok esetében a tag összege, amíg a játékos alá nem írja a szerződését, a csapat vissza nem vonja a tendert, le nem mond a játékosok jogairól, vagy a szerződések aláírására nem kerül sor az alapszakasz tízedik hetét követő keddi határidőig,
- bármely offer sheet összege, amíg a játékos alá nem írja szerződését bármely NFL csapathoz, vagy az offer sheetet vissza nem vonják,
- minden gyakorló csapat tag keresete, kivéve azt az esetet, amikor egy másik csapat keretébe kerülve a játékosnak három heti aktív listás minimálbére biztosított, akkor is, ha a három hétnél hamarabb az új csapat elbocsátja, vagy a saját gyakorló csapatába száműzi,
- bármely elbocsátott játékos esetében fennálló végkielégítési kötelezettség (termination pay),
- amennyiben egy játékos valamilyen fizetés összegére vonatkozó sérelem kapcsán fordul panasszal a ligához, akkor a beadványban vitatott összeg 40 %-a, vagy az ügy lezárultáig, vagy a szezon végéig, amelyik hamarabb bekövetkezik,
- ha az év végén az elszámolt 40 %-nál magasabb lenne a sérelmek kapcsán elszámolandó összeg, akkor a fennmaradó résszel csökkenteni kell a csapat következő évi fizetési sapkájának összegét (sapka módosító tétel),
- ha az év végén az elszámolt 40 %-nál alacsonyabb lenne a sérelmek kapcsán elszámolandó összeg, akkor a fennmaradó résszel növelni kell a csapat következő évi fizetési sapkájának összegét (sapka módosító tétel),
- a ligában szereplő csapatok számának növelése esetén a jelenlegi csapatoktól új csapathoz kerülő játékos esetében az edzőtáborban és az aktív listára kerüléskor járó bónusz (expansion bonus),
- a szezon első napján a csapatszintű fizetésbe számít az offseason workoutok napidíja, a minimális értéken, szorozva a játékosok számával, és a workoutok napjainak számával,
- a szezon első napján a csapatszintű fizetésbe beszámított offseason workoutok napidíjának korrekciója az offseason program végén következik be, az előre beszámított értékeket ekkor módosítják a valóban kifizetett tételekre,
- injury protection keretében kifizetett összegek 2016-tól kezdve,
- bármely más fizetés jellegű tétel, ami itt nem került felsorolásra.

A csapatszintű fizetés esetében többször felmerült az aktív listás minimálbér, és még ebben az írásban szóba kerül az inaktív listás minimálbér is, így érdemes ennek értékeit is megismerni.

Aktív listás minimálbér a teljesített szezonok függvényében:


Inaktív listás minimálbér a teljesített szezonok függvényében:



Az adott évben a csapatszintű fizetés részeként figyelembe veendő tételek a fizetési sapkában való nyilvántartás szempontjából:
- Paragraph 5 bér (alapfizetés),
- aláírási bónuszok és akként viselkedő tételek,
- teljesítményösztönzők,
- garantált tételek,
- kölcsönök,
- fizetési előlegek,
- nem pénzbeli juttatások,
- évjáradékok,
- egyéb, nem nevesített tételek.

Különálló szabályozások a fizetési sapkára:

- az elcserélt játékosok fizetésének szabálya,
- szezon közben kötött szerződések szabálya,
- a 30 %-os szabály,
- a hosszabbítások ás újratárgyalások szabályai.

A Paragraph 5 bér

A furcsa név annak köszönhető, hogy a játékosok szerződésének ötödik szakasza szabályozza azt, hogy egy játékos az adott évben mennyi bérre jogosult. A sok egyéb tétel miatt, amit a játékosok szerződései tartalmazhatnak, én ezt a tételt többnyire alapfizetésként szoktam említeni. A Paragraph 5 bért hetente, vagy kéthetente utalják a játékosoknak a csapatok, de sor kerülhet egyéb megállapodásra is. A Titans például évek óta egy összegben fizeti ki az alapfizetést a játékosainak. A fizetési sapka szempontjából a teljes, adott évben keresett Paragraph 5 bért figyelembe kell venni, és a csapatszintű fizetés részének kell tekinteni. Kivételt képez ez alól az, amikor a szezonkezdet és az alapszakasz első mérkőzése között az 51 legmagasabb - szerződésben, tenderben, vagy offer sheetben rögzített - kereseten kívüli játékosnál csak a következő tételeket kell a sapkába számítani:
- bármely olyan alapfizetés tétel, amely felülmúlja az aktív/inaktív listás minimálbért a nem draftolt szabadügynökök (UDFA-k) esetében,
- bármely más játékos esetében az aktív/inaktív listás minimálbér több mint kétszeresének megfelelő Paragraph 5 bér.

Előfordulhat, hogy az adott bért, bár papíron a játékos megkeresi az adott évben, mégis külön egyezséget köt a csapattal annak a tételnek a későbbi kifizetésére.
Ha ebben az esetben a játékos az adott Paragraph 5 bér részletet csak leghamarabb a következő szezonban veheti kézhez, akkor halasztott kifizetésről beszélünk. Az ilyen halasztott kifizetéseket jelenértéken (diszkontrátával korrigálva) kell a megkeresés évébe könyvelni.
Ha a bér kifizetésére még az adott szezon vége előtt sor kerül, akkor nem beszélünk halasztott kifizetésről, és akkor a teljes összeget, korrekció nélkül az adott évre kell elszámolni.

Az MSB

Az MSB, a minimum salary benefit egy érdekes kezdeményezés, amelynek során a kifizetett tételeket az NFL csapatok két tételre osztják. Egyik részüket a fizetési sapkába, másikat pedig az egyéb juttatások (Benefits) közé kell elkönyvelni.

A minimum salary benefitre jogosultak köre:
Bármely olyan játékos, aki négy, vagy annál több felhalmozott szezonnal rendelkezik a ligában, és lejárt a szerződése, vagy elbocsátották.

A minimum salary benefit szerződés feltételei:
- a szerződés csak egy szezonra lehet érvényes,
- a szerződés alapfizetés (Paragraph 5 bér) tartalma megegyezik az adott játékosra érvényes minimálbérrel (mint azt korábban bemutattam, a teljesített szezonok számától függ a minimálbér mértéke),
- további, maximum limittel ellátott kompenzáció nyújtható különböző formákban (a csapatok általában aláírási bónuszokat alkalmaznak ennek, a 2013-ban maximum 65.000 dolláros kompenzációnak a terhére),
- amennyiben a játékos az offseasonben a workoutokért a minimális kifizetések feletti tételeket kap, akkor a teljes összeget a további kompenzáció részének kell tekinteni (nyilvánvalóan, ha a minimális napidíjat kapja, akkor az nem számít a további kompenzációba),
- a szerződés teljes garantált tartalma nem haladhatja meg az adott szezonban a két év rutinnal rendelkező játékos minimálbérét (2013-ban tehát 555.000 dollár a garantált tétel maximuma),
- a szerződés keretében járó alapfizetést (Paragraph 5 bért) a szezon alatt heti rendszerességgel kell kifizetni, nincs lehetőség kéthetenkénti, illetve más, egyezség alapján történő kifizetésre,
- a minimum salary benefit szerződéssel játszó játékos számára újabb ilyen szerződés nyújtható a játékos szezonbeli utolsó mérkőzése és a szerződés lejárata (március közepe) között.

A fizetési sapka kedvezmény:
- a szerződés a sapkába az adott évben érvényes, két év rutinnal rendelkező játékos minimálbérnek megfelelő összeggel számít be (2013-ban tehát 555.000 dollár a capben az értéke az összes ilyen szerződésnek),
- az ellenkező esetben szerepeltetett könyvelési érték, és a kedvezményes könyvelési érték különbözete az úgynevezett Player Benefit, amit az egyéb juttatások (Benefits) között kell nyilvántartani.

A minimum salary benefit fő összetevői, értékei:


Példa: Nézzük meg a Bears cornerének, Zack Bowmannek a szerződését. Bowman 2013. március 15-én írta alá minimum salary benefit szerződését egy évre, összesen 780.000 dollár értékben.
Mivel Bowman négy évet teljesített eddig az NFL-ben (2008-as egy mérkőzése nem jogosítja felhalmozott szezonra), így a számára érvényes minimálbér érték a 4-6 szezont teljesítettek minimálbére, vagyis 715.000 dollár. Emellett jogosult a maximum 65.000 dolláros további kompenzációra, amelynek teljes összegét megkapta aláírási bónusz formájában. Így lett a keresete 2013-ra 780.000 dollár. A Bears ebből garantálhatott volna 555.000 dollárt (65.000 dollár aláírási bónusz és maximum 490.000 dollár alapfizetés részlet), de csak 165.000 dollárt garantáltak (65.000 dollár aláírási bónusz és 100.000 dollár alapfizetés részlet). Bowman a capbe alapesetben 780.000 dolláron számítana be, de a minimum salary benefit szerződés miatt a sapka száma csupán 555.000 dollár, tehát a Bears a ténylegesnél 225.000 dollárral kevesebb pénzért számíthatja be játékosát a fizetési sapkába.

Az MSB-ről szóló leírásban már sor került az aláírási bónuszok említésére, amelynek a sorozat következő részét szentelem majd. Szintén önálló részt kapnak majd a teljesítményösztönzők, az egyéb tételek könyvelését pedig egy írásban foglalom majd össze pár speciális szabály társaságában.