2012. április 2., hétfő

Kitekintés a kisebb amerikai ligákra

Messze vagyunk már az 1980-as évektől, amikor egy profi foci liga, a USFL úgy gondolta, hogy riválisa lehet az NFL-nek. A mai világ kezdeményezései már nem ilyen grandiózus tervekkel jönnek létre, inkább a kiegészítő jelleg, az NFL-be be nem férő játékosok felvevőpiacaként próbálják magukat aposztrofálni. Azonban az elmúlt évek próbálkozásai azt mutatták meg, hogy nem igazán él meg egy liga az NFL árnyékában. Ezúttal végigjárjuk mi történt a "kicsikkel" az elmúlt egy évben, amikor is a lockout kapcsán, mint potenciális játékosfelvevő központok kerültek képbe, végül is nagyobb eredmény nélkül. 2011 tavaszán az Arena liga, az AFL volt képes arra, hogy elcsábítson pár NFL játékost, számuk azonban nem érte el a tízet. Ennek ellenére a liga nem stabil, túl van egy nagy válságon, kis, NFL játékosokkal kapcsolatos sikerük csak a liga megrendezési időpontjának volt köszönhető. Az AFL 2010-ben összeomlott, és az újonnan létrejött jogutód esetében a bérezés már meg sem közelítette a korábbi Arena ligáét, több játékos vissza is vonult ennek következtében. Aztán idén március 10-én, a szezon kezdetekor a játékosok az alacsony bérek miatt sztrájkba kezdtek, amely egészen pontosan 6 és fél óra múlva véget is ért. A minimálbérek 400 $-ról 1000 $-ra emelését akarták elérni, de hamar kudarcba fulladt a próbálkozás. A Pittsburgh Power és Orlando Predators a nyitómérkőzés kezdete előtt elbocsátotta összes sztrájkoló játékosát, és helyetteseket szerződtetett. Ez volt az oka a tiltakozás azonnali leállásának, a munka újbóli felvételének. A bérek maradtak ugyanolyanok, a játékosok pedig folytatták a játékot...

A másik, Arena ligáénál magasabb béreket fizető liga, az érthetetlen módon ősszel zajló UFL viszont összeomlott. Kezdődött minden azzal, hogy mind 2009-ben, mind 2010-ben jelentős veszteséggel zártak. Aztán elkezdtek jönni az elmaradó fizetések, a befektetők kezdték el perelni a ligát, majd 2011. augusztusában, a harmadik szezon előtt a Hartford Colonials felfüggesztette működését. Így lett az öt csapatból négy, majd nagy nehezen átvergődtek a 2011-es évadon. 2012. január 31-én a komisszár, Michael Huyghue lemondott posztjáról, és bár ígérgetik a 2012-es szezont, jelenleg nincs meg annak beindításához a pénzügyi háttér. Az összes játékos és edző szerződése lejárt február 29-én, mi több, a UFL hivatalos internetes oldala sem működik már... Az összeomlás oka nem csak az volt, hogy nem tudták kihasználni az NFL lockoutot, hanem sokkal inkább az őszi időzítés, az induló ligához képest magasan megszabott bérek, és a rosszul felépített modell voltak.

A bérek terén szerintem a legújabb kezdeményezés, az ismét elindítandó USFL is túlvállalja magát, a 3.500 $-os tervvel. Az egész történet akkor kezdődött, amikor a San Diego-i befektető, Jaime Cuedra megvásárolta a USFL márkanevet, és elhatározta, újraindítaná a 80-as évek nagynevű ligáját. A kezdeményezés ezúttal nem az NFL vetélytársa akar lenni, hanem a baseballhoz hasonló formában minor league-ként akár funkcionálni számukra. Fontos, hogy Cuedra ragaszkodik a tavaszi lebonyolításhoz és ahhoz is, hogy ne legyen szó a USFL és NFL közötti versenyről, sőt még a játékosok átszerződésekor se legyen transzfer díj a ligák vagy a csapatok között. A USFL nyolc csapattal tervez, 14 játékhéttel, plusz három playoff mérkőzéssel. A csapatok elsősorban olyan helyen lennének, ahol se NFL, se MLB franchise nincs jelen a piacon. Példaként említettek mexikói városokat, illetve Akront, Portlandet, San Josét, Salt Lake Cityt, Sacramentót, Austint, Memphist, a Raleigh-Durham területet, Birminghamet, Omahát és Baton Rouget. A liga azonban még csak most találkozik majd az NFL-lel az ötlettel kapcsolatban, a tervek a leírtakban ki is merülnek. Amíg nincs felépített stratégia, nem áll rendelkezésre a szükséges tőke és nincs megtárgyalt TV-s szerződés, a ligával nem érdemes komolyan számolnunk.

Elsősorban azért tartom a 3.500 $-t magasnak, mert ennyit még az éppen csak elevickélő, biztos TV szerződéssel bíró CFL sem fizet játékosainak az NFL által kevésbé érintett kanadai piacon. Az idei, CBA-ban szabályozott 44.000 $-os minimálbér mérkőzésenként 2.444 $-t jelent egy több mint fél évszázada, pár nehezebb évtől leszámítva viszonylag stabilan működő liga esetében. A CFL az egyetlen profi liga jelenleg Észak-Amerikában az NFL mellett, amely nem küzd elviselhetetlen anyagi gondokkal.

Ha már annyit beszéltünk a bérekről, nézzünk egy összehasonlító táblázatot az alapszakasz bérezésre vonatkozóan. Az NFL esetében ezúttal csak a 0 év rutinnal rendelkező játékosok minimálbérét (390.000 $) tüntettem fel, tudjuk azonban, hogy a minimálbér idén rutintól függően akár 925.000 $ is lehet.


Érdekességként említsük meg a Sport TV által a kínálatba felvett LFL-t is, habár ott nők játékáról van szó. Az LFL már egyenesen nemzetközi terjeszkedést folytat. Az LFL Canada idén augusztusban indul nyolc csapattal, az ausztrál liga indulását 2013-ra, az európait pedig 2014-re tervezik. A liga gazdasági háttere azonban közel sem olyan stabil, mint azt az ambíciókból gondolnánk. Mi több, az LFL egyenesen egy amatőr liga 2011 óta. 2009-re és 2010-re vonatkozóan ugyan az interneten sok helyen feltüntetik a 40.000 $-os bért, a valóságban az LFL a legegyszerűbb teljesítménybérezési modellt alkalmazta. Fogták az adott mérkőzés jegybevételét, 70 %-ot abból zsebre tettek a csapatok és a liga, 30 %-ot pedig a játékosok. A 30 %-ból 20 % jutott a győztes csapat játékosainak, 10 % pedig a veszteseknek. Ergo ha nem vett volna belépőt senki egy LFL mérkőzésre, a játékosok nem kaptak volna bért. Nagy fordulatot jelentett 2011, ekkor minősítették ugyanis vissza a ligát profi státuszból amatőrré. Mitch Mortaza komisszár arról beszélt, hogy ki akarja szűrni azon játékosokat, akik csak a pénzért és nem a játék szeretetéért játsszák a focit. Meglehetősen furcsa, ha egy komisszárnak ilyen kijelentései vannak... Jelenleg a játékosok annyit kapnak a ligától, hogy megtérítik a repülőjegy árát és a szállást az idegenbeli mérkőzéseken, és emellett még beszednek a játékosoktól 45 $-t is, akik fizetnek azért, hogy játszhassanak... Közben pedig az összes bevételt zsebre teszik a tulajdonosok és a komisszár. Amíg van olyan játékos, aki fizetni akar a játékért, a modell működik, amint nem lesz, nemhogy a nemzetközi liga, de az amerikai is kudarcba fulladhat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése