2012. március 6., kedd

A Manning döntés II. és Arian Foster, valamint Steve Johnson szerződése

A Peyton Manning döntés a következő érdemleges esemény az idei offseasonben. Március 8. az opció lehívásának utolsó napja, ekkor a Colts két dolgot tehet, vagy lehívja az opciót és ezzel érvényesíti Manning szerződésének hátralevő részét, valamint garantálja 28 millió $ kifizetését, vagy nem hívja le az opciót és több helyről származó információk szerint Peyton Manning szerződése ennek következtében lejár március 13-án. Azonban itt jön a csavar. Amennyiben a Colts nem él az opcióval és vasárnap Peyton még a rosteren szerepel, akkor is jár a 28 millió $, mint opció le nem hívási tétel, de akkor már ennek kifizetése nem jár a szerződés meghosszabbodásával. Ha Jim Irsay nem akar 28 millió $-t kifizetni Manningnek ebben az esetben, akkor a játékos nem szerepelhet vasárnap a rosteren, vagyis péntek délután 4 óráig (közép-európai idő szerint péntek este 10 óráig) el kell küldeniük, ezáltal pedig 2012-re 10,4 millió $ cap hitet realizál a csapat. A szerződésmódosítás nem hivatalos határideje is péntek délután 4 óra, ha megállapodnak, akkor minden kiváltásra kerül.

Térjünk át a szerződésekre, és nézzük meg előbb közelebbről a Houston Texans RB-jének, Arian Fosternek, majd pedig a Buffalo Bills elkapójának, Steve Johnsonnak a szerződését.

Foster idén RFA tenderre lett volna jogosult, de a csapat inkább hosszútávú szerződést adott neki. Nem mindennapi útjáról az NFL-be, illetve eddigi nagyon alacsony keresetéről már korábban írtam. A szerződés fő számainak megismerése után már érezhető volt, hogy Ariant egy kissé alulfizették ahhoz képest, hogy immár két éve az NFL talán legjobb futójátékosa. Természetesen ebben a fal érdemei is elévülhetetlenek. Fosternek elit fizetést kellett volna kapnia, de a kapott szerződés jelentősen elmarad attól az elit státusztól, amit a jelenlegi NFL-ben Adrian Peterson vagy Chris Johnson szerződése testesít meg. Ami még érdekesebb, hogy a szintén a napokban szerződést kapó Marhawn Lynch évre jutó garantált összegben megelőzi Fostert. Nézzük a jelenleg 10 legtöbb pénzt garantáló szerződést az NFL-ben az RB-k körében:


Nézzük a Foster szerződést közelebbről. Alapvetően nem egy bonyolult kontraktus. A 12,5 millió $-nyi aláírási bónusz leosztódik a szerződés 5 éve alatt évi szinten egyenlő, 2,5 millió $-os mértékben. Emellett jelentkezik a szerződés teljes időszakában évi 500.000 $-nak megfelelő roster bónusz, ami mérkőzésenként érvényesül, Foster minden mérkőzésen való részvételért kap ennek értelmében 31.250 $-t. Természetesen ez nem jár, ha a játékos nincs a mérkőzésre nevezett keretben. Érdekesség még, hogy a viszonylag kevés csavar és leegyszerűsített séma miatt a szerződés alapfizetés tartalma igen magas. Az aláíráson felüli fennmaradó garantált pénzmennyiséget a 2012-es 5 millió $-os alapfizetés, és a 2013-as fizetésből 3,25 millió $-nyi teszi ki.


Steve Johnson szerződése már kicsit bonyolultabb. A legérdekesebb része a szerződésnek egy 2013-as option bónusz, amelynek érvényesítése teszi öt évessé az alapvetően négy évre szóló szerződést. A 2013-as 4,5 milliós option bónusz érvényesítés esetén évi 1,125 millió $-ként jelenik meg a capben a hátralevő négy évben. Érvényesítés esetén Johnson alapfizetése 2,55 millió $, de ha elmarad az opció lehívása, akkor ez felszökik 7,05 millió $-ra. Táblázatos formában nézzük összehasonlítva a két esetet, felül az opció lehívása esetén érvényes, alul annak elmaradása esetén fellépő elszámolások láthatóak:


Két szerződés szám a bejegyzés végére az elmúlt egy napból:
-Robert Mathis (DE, IND) 4 év, 36 millió $, 15 millió $ aláírási bónusz, 17 millió $ az első évben, 24 millió $ az első két évben
-Thomas DeCoud (S, ATL) 5 év, 17,5 millió $, 4 millió garantált

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése