2012. december 31., hétfő

A top 10 szerződés posztonként - 2012

Megjegyzések:
1. A felsorolásban a jelenleg élő szerződések kerültek feltüntetésre, amelyeket az éves átlagos kifizetés alapján rangsoroltam ("Teljes összeg/év" oszlop).
2. A szerződések összegei a rendelkezésre álló információk alapján szerepelnek, nem hivatalos értékeknek tekinthetők, hiszen az NFL játékosok szerződései nem nyilvánosak.
3. A felsorolás nem tartalmazza azokat a kontraktusokat, amelyek franchise vagy transition tag eredményeként születtek meg.
4. *-gal vannak jelölve azok a játékosok, akiknek szerződését új csapata csak megörökölte trade után, azt még egy másik csapat kötötte a játékossal eredetileg. 
5. A 4-3-as és 3-4-es védelmi sémák esetében az adott játékosoknak az a posztja számít be, amelyen a játékos akkor játszott vagy amelyen nyilvántartották, amikor a szerződést megkötötték. Elképzelhető, hogy a csapat azóta védelmi sémát váltott, a védő új posztra került, de szerződése még akkor is a korábbi posztját figyelembe véve született meg.
6. Egyes esetekben előfordulhat, hogy már lejáró szerződést sejtenénk az évszámokból. Pl.: Devin Hester 2008-as 4 évre szóló kontraktusa első ránézésre lejárt volna a 2011-es szezon után, de valójában bár 2008-ban köttetett a szerződés, csak 2010-ben lépett érvénybe, amint korábbi kontraktusa kifutott. Így valójában Hester szerződése csak a 2013-as szezont követően jár le. 
7. Amennyiben egy Hesteréhez hasonló helyzetben a szerződés, ha csak minimálisan is, de átírja a kontraktus átmeneti éveit is (itt 2008-at és 2009-et), akkor a játékos esetében nem 4 éves periódussal határozódik meg az átlag, hanem figyelembe veszem 2008-at és 2009-et is, így 6 évet tüntetek fel, és azzal is számolok.


QB



RB


WR


TE


OT


OG



C


4-3 DE

 
3-4 DE

 
DT/NT


3-4 OLB


4-3 LB/3-4 ILB


CB


S



K



P

2012. december 29., szombat

Sanchezológia és a várható cap és tag számok

A New York Jets a diszfunkcionális franchise mintaképe. Nincs még egy csapat az NFL-ben, amelytől ennyi név nélküli nyilatkozat jelenne meg, amelyben a csapattársak kritizálják egymást. Nincs még egy olyan csapat, amelynél a HC-nak kevesebb tekintélye lenne. Nincs még egy, amelynél a csere irányító mondaná meg sértődöttségében, hogy mennyit játszik és mennyit nem. És olyan sem, ahol az edző ad ultimátumot a tulajdonosnak. Ami azonban a legnagyobb merénylet, nincs még egy csapat, amely olyan katasztrofális döntést hozott volna QB fronton, mint a Jets idén, amikor új szerződést adott Mark Sancheznek. Mindezt akkor, amikor már kialakult képük volt arról, hogy a QB mire képes ebben az offenseben. Most persze szabadulnának tőle, de nagyon nehéz lesz annak köszönhetően, hogy Mike Tannenbaum GM a QB elé tette azt a papirost. Sanchez jövőre 12,853 millió dollárt foglal a Jets capjéből. Tekintsük át gyorsan, milyen lehetőségei vannak a csapatnak, ha nem akarják megtartani az irányítót.

Távozási opciók:

-Elbocsátás június 1. előtt (június 1. utáni elbocsátás szabálya alapján, csapatonként 2 játékos számára)
2013: Sanchez miatt 12,353 millió $ cap hit keletkezik, ennyivel költhet kevesebbet a cap értékénél a Jets miatta.
2014: A bennragadó aláírási bónuszok miatt 4,8 millió $ a cap hit.
2015-től nincs hatás a capre.

-Elbocsátás június 1. előtt (június 1. utáni elbocsátás szabálya nélkül)
2013: Sanchez miatt 17,153 millió $ cap hit keletkezik, ennyivel költhet kevesebbet a cap értékénél a Jets miatta.
2014-től nincs hatás a capre.

-Elcserélés
2013: Sanchez miatt minimum 8,903 millió $ cap hit keletkezik, ennyivel költhet kevesebbet a cap értékénél a Jets miatta. Ha a garantált 8,25 millió $ alapkeresetet nem vállalja át az érte tradelő csapat, akkor ez maximum 17,153 millióra emelkedhet. Ha csak a felét vállalja át az új csapat, akkor a cap hit 8,903+4,125 millió $=13,028 millió $.
2014-től nincs hatás a capre. 

A december elején megrendezett tulajdonosi találkozón a tulajdonosok számára nyilvánosságra hozták, hogy a 2013-as salary cap 121 millió $ lesz, ami azt jelenti, hogy az előző évhez képest mindössze 400.000 $-os emelkedéssel számolhatnak a csapatok döntéshozói.

Emellett publikálták a várható franchise és transition tag értékeket is, amelyek a következőek:

2012. december 8., szombat

Navorro Bowman szerződése

Navorro Bowmant, a Penn State egyetem egykori sztár LB-jét 2010-ben a harmadik körben draftolta a 49ers. Akkor négy évre szóló megállapodás kötött a csapattal, amely november 27-én, szerződésének harmadik évébe lépve új kontraktust helyezett a Pro Bowlerré érő játékos elé. Azért nagy szó ez, mert Bowman gyakorlatilag két és fél szezon után kap új szerződést. Ilyet korábban is ritkán láttunk, ettől az évtől pedig már lehetetlen lesz ennek kivitelezése draftolt játékosok esetében. Ennek oka, hogy a 2011-es CBA értelmében csak a szerződés harmadik évét követően kerülhet sor újratárgyalásra draftolt játékosok esetében, ez a megkötés pedig a 2011-es draftoltakra már vonatkozik. Bowman lépése azért is nevezhető okosnak sok, szerződéshosszabbítással a szezon végét, a free agency előtti utolsó napokat váró játékossal szemben, mert 2013-tól szinte egészen biztosan kedvezőtlenebb lesz a helyzet adózás szempontjából az Egyesült Államokban. Amikor ezt vizsgáljuk, elsősorban az aláírási bónuszokra kell gondolni, nem mindegy, hogy egy 5-10 millió $-os tétel után 2012-es vagy 2013-as szabályok szerint kell adózni.

Bowmant a 49ers még két évig tarthatta volna olyan alacsony cap értékkel, hogy szinte be tudott volna állni a minimálbéres játékosok sorába. Az újoncszerződés utolsó két évének cap terhei:


Az új szerződés 5 évvel toldotta meg a korábbról még hátra levő kétéves kontraktust. Az első két évben annyi változás történt, hogy az alapfizetés garantálttá vált (összesen 1 170 000 $), ehhez jött még az aláírási bónusz 7,5 millió $-ja (éves elosztásban 1,5 millió $), valamint a szerződéshosszabbítás első évének (összesítésben harmadik év) 4 millió $-os garantált keresete, illetve a garantált 4 millió $-os option bónusz (mindenképp megkapja a négy milliót, a kérdés az, hogy ez a tétel meghosszabbítja-e 2013-ban a szerződést további öt évvel, vagy sem). A szerződés összes garantált tartalma így 16,67 millió $, emellett sérülés esetére garantált 2015, 2016 és 2017 alapbére, ami összesen 12,87 millió $-t tesz ki. A könyvekben a következő 7 évben a szerződés 46 771 124 $-os értékkel szerepel majd, amelyből a mostani szerződéshosszabbítás 45 250 000 $-t tesz ki. A fennmaradó tétel a korábban is szereplő első két év bére (1 170 000 $), és az erre a két évre jutó aláírási bónusz aktuális része az első szerződésből (összesen 351 124 $). A szerződés újonnan hozzáadott évei mérkőzésenkénti 46 875 $-os roster bónuszt tartalmaznak (750 000 $/év).



Bowman elküldésének költségei (cap hit) évről évre:
2012: 11 851 124 $
2013: 10 165 562 $
2014: 6 900 000 $
2015: 5 400 000 $
2016: 3 100 000 $
2017: 800 000 $
2018: 0 $ (nincs garantált tétel)

2012. december 4., kedd

Judith Grant Long: A tanulmány

Még nem jutottam hozzá annak a könyvnek egy példányához, amelyről most lesz szó. Azonban annyira fontos irodalom, hogy olvasás előtt is ajánlom mindenki figyelmébe. Judith Grant Long, a Harvard egyetem professzora legendának számít a stadionfinanszírozásokkal kapcsolatos kutatások világában. Több mint két évtizedes munkája során tanulmányozta az 1910 óta átadott összes NFL, MLB, NBA és NHL stadion/aréna szerződését finanszírozási szempontból. Ezen létesítmények száma mára összesen 186. Long, Public-Private Partnerships for Major League Sports Facilities című tanulmánya november 2-án jelent meg az Egyesült Államokban, és bár az ára meglehetősen borsos, közelíti a 30.000 Ft-ot postaköltséggel, elengedhetetlen azok számára, akiket érdekel ez a terület. Természetesen nem marad majd el a részletes összefoglaló/ajánló a későbbiekben, addig pedig nézzünk meg egy érdekes, a könyv alapján (is) készített ábrát, amely 2012-es dollárban szemlélteti a stadionprojektekhez való magán forrásból és közpénzből való hozzájárulásokat az évek folyamán. Az ábra kattintással nagyítható.

2012. november 15., csütörtök

Az 1 % és a NEA támogatások a magyar amerikai fociban

A NAV által nyilvánosságra hozott lista az 1 %-os felajánlásokról a csapatok számláira:



Az elmúlt évekhez képest mind a felajánlók számában, mind a befolyó összegben előrelépés történt, ezen a területen is egyre előrébb lép a magyar amerikai foci.

A NEA pályázatok esetén viszont elmaradt az általam vártaktól az aktivitás, amely kicsit elszomorító, hiszen ilyen forrásokra nagy szüksége lenne a csapatoknak. Mindössze négy érvényes működési és három szakmai pályázat érkezett be, amelyek közül összesen három nyertes pályázat született. Működési pályázatot nyert maga a szövetség (MAFSZ), és a Zala Predators, szakmai pályázatot pedig a Tata Mustangst egyik szakosztályaként működtető Tatai Tömegsport és Tájfutó Honvéd Egyesület. A Békéscsaba Raptors mindkét pályázata csupán várólistáig jutott, amely jó pályázatot sejtet mindkét esetben, de a forráshiány miatt nem kaptak pénzt. Ugyanígy járt a miskolci csapat is a szakmai pályázata esetében.



2012. november 13., kedd

Nemzeti Együttműködési Alap – Működési támogatás 2013

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a tegnapi napon nyilvánosságra hozta a 2013-as működési támogatásra vonatkozó pályázati kiírását. Érdemes ezúttal is a konstrukció keretében pályázatot benyújtani a magyarországi amerikai futball csapatoknak, amelyek többsége egyesületi vagy sportegyesületi formában működik. A csapatok többsége a Mobilitás és alkalmazkodás kollégium keretében nyújthatja be pályázatát, amely alá besorolásra kerültek a sporthoz kötődő tevékenységek. A pályázatok beadási határideje ennek a kollégiumnak a keretében 2012. december 10.

Bővebben a NEA pályázatról:

 
A pályázat a civil társadalom erősítését, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítését szolgálja. A pályázat célja a civil szervezetek működéséhez való hozzájárulás.
Az öt kollégium (Nemzeti összetartozás, Társadalmi felelősségvállalás, Mobilitás és alkalmazkodás, Közösségi környezet, Új nemzedékek jövőjéért) a NEA források 60 %-át osztja szét a pályázó szervezetek között a működési támogatás keretében. Mind az öt kollégium a pályázati keretösszeg 20 %-át osztja szét, 18 % jut az egyesületeknek és alapítványoknak, 2 % a szövetségeknek. Minden szervezet csak egy kollégiumhoz pályázhat, amelyhez a támogatandó tevékenység besorolásra került.

Pályázhatnak szövetségek, alapítványok, illetve egyesületek. A pályázatot az EPER rendszeren keresztül kell benyújtani elektronikus formában. Az első pályázóknak regisztrálniuk kell szervezetüket Regisztrációs nyilatkozat beküldésével. Minden pályázónak be kell fizetnie 3000 Ft-ot a pályázat díjaként, és be kell küldenie az EPER rendszerbe a 2011-es beszámolóját, vagy a www.birosag.hu-n elérhetővé kell tennie azt.  

Beadási határidők és támogatási időszak kollégiumokként:

Kollégium neve
Beadási határidő
Támogatási időszak kezdete
Támogatási időszak vége
Nemzeti összetartozás
2012.12.10.
2013.02.21.
2014.02.20.
Társadalmi felelősségvállalás
2012.12.10.
2013.03.31.
2014.03.30.
Mobilitás és alkalmazkodás
2012.12.10.
2013.03.11.
2014.03.10.
Közösségi környezet
2012.12.11.
2013.03.21.
2014.03.20.
Új nemzedékek jövőjéért
2012.12.11.
2013.03.01.
2014.02.28.

A megpályázható összeg minimum 250.000 Ft, maximum 4.000.000 Ft lehet.
A saját forrás arányának legkisebb mértéke a támogatási összeg 10 %-a, amelynek biztosítása történhet természetben (önkéntes munka) és készpénzben is.
A támogatás nyújtására sor kerülhet vissza nem térítendő és visszatérítendő formába is. Utóbbira akkor kerülhet sor, ha a pályázó szervezet éves árbevétele meghaladja az 50 millió Ft-ot. A támogatás érkezhet elő- és utófinanszírozás formájában is, előbbit külön kell kérvényezni.

Az elszámolható költségek köre:

A. Dologi kiadások
A1. Ingatlan üzemeltetés költségei
A2. Jármű üzemeltetés költségei
A3. Egyéb eszközök üzemeltetésének költségei
A4. Adminisztráció költségei
A5. PR, marketing költségek
A6. Humán-erőforrás fejlesztésének költségei
A7. Kommunikációs költségek
A8. Utazás, kiküldetés költségei
A9. Szállítás költségei
A10. Munka-, és védőruha, védőfelszerelés költségei
A11. Szervezetfejlesztés
A12. Egyéb beszerzések, szolgáltatások

B. Foglalkoztatás és emberi erőforrás költségei
B1. Bérköltség (bérszámfejtett)
B2. Megbízási díj (bérszámfejtett)
B3. Ösztöndíj
B4. Egyszerűsített foglalkoztatás költségei (illetve az ezt felváltó foglalkoztatás költségei)
B5. Folyamatos vállalkozói szerződés alapján feladat ellátására felmerülő költségek
B6. Önkéntes foglalkoztatott költségei

C. Tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzése
C1. Tárgyi eszköz beszerzés
C2. Immateriális javak beszerzése

2012. november 7., szerda

Az AFL kollektív szerződése - összefoglaló

Az Arena Football League (AFL) új kollektív szerződése 2012. augusztus 10-én lépett hatályba és 2017. szeptember 30-áig érvényes (amennyiben addig létezik még a liga...). Ennek a dokumentumnak a rövid tartalmát tekinthetik át ezúttal az olvasók.

A CBA eléggé elhatárolja egymástól az újonc és a veterán játékos fogalmát. Veteránnak minősül az a játékos, aki egy AFL csapat 24 fős rosterén szerepelt már karrierje során legalább 9 mérkőzésen át, 2014-től ez a kitétel 4 mérkőzésre csökken. Ennél kevesebbet rosteren szereplő játékos tekinthető újoncnak.

A liga a szakszervezeti tagsághoz kötődő tagdíjakat közvetlenül levonja a játékosok béréből és maximum 3 napon belül átutalja az AFLPU (játékos-szakszervezet) számlájára. A merchanising értékesítések után az AFLPU-t 10 %-os részesedés illeti meg a realizált bevételből.

Az AFL kizárólagos jogkörében marad a döntés a következőkről:
-csapatok költöztetése (kivéve, ha arra szezon közben kerül sor),
-a csapatok számának meghatározása (kivéve, ha a csapatok száma csökken és arra a szezon közben kerül sor),
-az edzések, mérkőzések feltételei és ideje,
-minden CBA-val nem ellentétes és béreket nem érintő változás a játékosok foglalkoztatását illetően,
-a következő szezonnak az offseason során meghatározott kezdő és záró napja (kivéve ha az nem a március 1-augusztus 30. periódusba esik),
-a játékszabályok módosítása (kivéve, ha az érinti a játékosok kompenzációját vagy biztonságát),
-a felszereléseket gyártó vállalkozás kiválasztása,
-a mérkőzések számának csökkentése és növelése.

Az AFL-től az AFLPU megkapta arra a jogot, hogy saját maga állítson fel ügynökökkel kapcsolatos szabályozásokat. A CBA szerint egy játékos mind ügynöke révén, mind saját maga megtárgyalhatja szerződését. A játékosok szerződéses kötelezettségeik mellett minden média megkeresésre rendelkezésre kell állniuk. A liga és a csapatok azonban évente csak két olyan promóciós rendezvényre hívhatják meg a játékosokat, amelyért nem adnak a játékosnak külön díjazást. Ezen alkalmakkor az étkezést is a liga vagy a csapat fizeti. Az országos reklámkampányokban való részvételért a játékosok 250 $ kapnak alkalmanként, ugyanez a helyi reklámok esetében 100 $. Egy játékos sem kaphat ilyen címen egy évben 1000 $-nál többet. A helyi reklámok esetében a játékos megegyezhet arról is, hogy a rögzített 100 $-nál alacsonyabb összegért vállalja szerepét, de akkor óránként maximum 50 $-t kereshet, és összes keresete ilyen címen nem lehet több összesítve 100 $-nál alkalmanként.

Kompenzáció (bér) mérkőzésenként:



A kezdő QB bónuszt kap minden mérkőzésen való szereplésért, amelynek összege: 2013-ban és 2014-ben 250 $, 2015-ben és 2016-ban 300 $, 2017-ben pedig 350 $.
2012 hátralevő mérkőzései esetében az Aktív játékosok 585, az Inaktív játékosok 300 $-t keresnek, a QB bónusz összege 1090 $.

A játékosok a playoff folyamán szerződésben rögzített bónuszokra lehetnek jogosultak, elsősorban díjakhoz, címekhez, All-AFL csapat tagsághoz kapcsolódóan, amelyeknek összegét a liga egyoldalúan megemelheti a szerződésben rögzítettekhez képest, ha úgy látja helyénvalónak.
Az újoncok egyéves szerződéseibe egyéves opciót építenek, amelyet ha lehív a csapat, 500 $ bónuszt kell fizetnie a játékosnak, amelyet akkor is megkap, ha következő idény közben kirúgják. akkor nem kapja meg az összeget a játékos, ha önként távozik a csapatától.
A veterán játékosok többéves szerződései esetében is bónuszt fizetnek. Kétéves szerződés esetében a bónusz összege 750 $/év, hároméves kontraktus esetében pedig évi 1000 $ jár. Egyszerre egy csapatnak maximum öt olyan játékosa lehet, akik 3 évre írtak alá szerződést.
Egyetlen AFL szerződés sem garantált, a játékosok bármikor elbocsáthatóak.

A training campek során minden játékos étkezését és szállását a csapatok fedezik, emellett a veterán játékosok heti 75 $ költségtérítésben is részesülnek (töredék hétért ennek arányos része jár).
A napidíj összege 2013-ban 41 $ (reggeli 7 $, ebéd 14 $, vacsora 20 $), ennek éves értéke a további években az augusztus 31-ei fogyasztói árindex-szel korrigálódik.
A játékosoknak a csapatok és a liga szállást biztosíthat, amelyekért a játékosok fizetnek. Kétágyas szobában a szállás két játékosnak 150 $, egy játékosnak 300 $, inaktív játékosnak 25 $, IR-re került játékosnak 50 $. Ezekben az árakban a rezsiköltség is benne van, de ha minimum 20 %-kal a realizált költség nagyobb az átlagos költségnél, a különbözetet a játékos fizeti meg. Egy héttel a szezon vége után a játékosoknak ki kell költöznie a szállásukról, kivéve, ha még akkor is IR-en vannak, IR-en levő játékos a sérültlistán való tartózkodás végéig veheti igénybe szállását.
A más városokba való közlekedés 750 mérföldnél nagyobb távolság fölött kötelezően repülővel történik, a szezon folyamán idegen városban a szállás minimum három csillagos hotelben lehetséges (2 fő tartózkodhat egy szobában).

A játékosok a hazai mérkőzésekre 4 jegyet kapnak/fő ajándékként, illetve a vendégcsapat is kap összességében 50 jegyet. 
Cserék folyamán az a csapat felelős az útiköltség megtérítéséért, amelyhez a játékos érkezik, kivéve ha a játékos maga utazik (ekkor maximum 500 $-t térítenek meg neki). Ha egy elcserélt játékos nem jelenik meg az új csapatánál, eltilthatják, ha egy elcserélt játékos megbukik az orvosi vizsgálaton, akkor a trade semmis, és a játékos útiköltségét a "volt" csapata visszatéríti az "új" csapatnak.
Ha egy játékos CFL vagy NFL szerződést köt, akkor arra az időszakra kezdeményezheti, hogy AFL szerződésének érvénybe lépését elhalasszák, de ehhez kérvényt kell beadni. Ha a játékos nem ad be kérvényt, és az AFL időszakában zajló CFL-be szerződik, akkor az adott és a következő AFL szezonra eltilthatóvá válik.
Ha egy játékost egy másik profi fociligába cserélnek, akkor a transzfer díj minimum 50 %-ára a játékos jogosult. 

Ha egy játékos IR listára kerül, egész szezonban bevethetetlen, kivéve az egy, 9. hét után újra aktiválható játékost. Amennyiben az IR-en levő játékos szezon közben mégis sikeresen teljesítené a fizikai felmérőket, el kell engedni, hogy más csapatnál szerencsét próbálhasson.
Az Inaktív listán maximum 2 játékos tartózkodhat. Ennek alkalmazására abban az esetben kerülhet sor, ha a csapat edzésein 20-nál kevesebb játékos tud részt venni, és a maximum 2 játékos sérülése nem olyan súlyos, hogy egész szezonban nélkülözni kelljen (nem kell IR-re tenni) őket.
Az edzőtábor nem kezdődhet korábban, mint a nyitómérkőzést megelőző 18. nap. 
A csapatok maximális mérkőzésszáma: 18 alapszakasz-mérkőzés, 4 playoff meccs, 2 preseason találkozó (maximum 75 play mindkét oldalon).
A játékosok felmondhatják ligával kötött szerződésüket, ha a liga fizetési kötelezettségeinek nem tesz eleget. Ebben az esetben 10 napon belül kérvény benyújtására van szükség. Az AFL-nek a fizetési határidőt követő 5 napon belül lenne kötelezettsége jóvátenni mulasztását, 7 napon belül dönthet a liga az arbitrációról.
Workers compensationért a játékosok a csapat székhelye szerinti államban folyamodhatnak, más államokban nem.

A keretekre vonatkozó szabályok:
-Rosteren szereplő játékosok száma: 24, ebből minimum 20-at nevezni kell a mérkőzésre.
-A preseason roster 35 fős.
-Az első keretszűkítésre 14 nappal a szezonkezdet előtt kerül sor, amikor 28 főre csökken a keret létszáma.
-A második keretszűkítésre 7 nappal a szezonkezdet előtt kerül sor, amikor 24 főre csökken a keret létszáma.

2012. november 2., péntek

Könyvajánló: Next question

Nagyon sok hihetetlenül intelligens embert ismertem, aki sohasem lett sikeres. Számos olyat is, aki szintén nem vitte semmire, pedig nagyon tehetséges volt.  Sohasem ismertem azonban olyan embert, aki keményen dolgozott és nem vitte semmire. A legfontosabb, amit a Harvardot végzettek sokszor nem értenek meg, nem elég, hogy okosabb és tehetségesebb vagy egy másik embernél, a való világban csak akkor lehetsz sikeres, ha keményen dolgozol. Ezt teszem én is minden nap, ez éltet és ezért vagyok az NFL legjobb játékosügynöke. 
(Drew Rosenhaus)

2008-ban jelent meg a Berkley Books (New York) gondozásában Drew és Jason Rosenhaus második könyve, amelynek címe Next question. Korunk legellentmondásosabb ügynökének mindennapjaiba csöppenhetünk bele, azonban aki belép az ajtón, az ne lepődjön meg, ha szinte csak sikersztorik fogadják és Drew híresen nagy egójával is szembetalálkozik. Mint minden valamirevaló ügynök, Drew is furcsa személyiség, de sok szituáció menedzseléséből, történeteiből megismerhetjük emberi oldalát is. Meglepő módon van neki olyan is.

A könyv 2005-be repít vissza minket, Terrell Owens még a Philadelphia Eagles csapatában játszik. Az első két fejezet azt mutatja be, hogyan sikerült Drewéknak egy lehetetlen szituációból (új szerződés iránti vágy, problémák a csapattársakkal, csapatvezetéssel, médiafelhajtás, végül eltiltás) kimenekítenie Owenst és megaszerződést aláírni Dallasban. A Next question cím Rosenhaus híres sajtótájékoztatójára utal, amelyen szinte minden őt vagy Owenst támadó kérdésre ez a két szó volt a válasza.

Hamarosan visszacsöppenünk Drewék gyermekkorába, a karateedzésekre, az egyetemre, és a kezdetekre Mel Levine játékosügynök mellett. Már itt nyilvánvalóvá válik Rosenhaus terve, amelynek részben köszönhető is felemelkedése, beépülni a Miami Hurricanes mindennapjaiba, majd ugyanezt megtenni a Miami Dolphinsnál. A 2000-es évek fordulóján sztárgyárként működő Canes lett Drew Rosenhaus bázisa és otthona.

A következő történet a második legérdekesebb Drew karrierje alatt. Willis McGahee útját mutatja be a karrierveszélyeztető térdsérülésétől kezdve a Rosenhausékkal való kapcsolatáig és a draftig. McGahee karrierveszélyeztető sérülése ellenére lett első körben kiválasztott játékos, és ez nagy részben Drewnak köszönhető. Hasonló csodára lenne szüksége majd valószínűleg Marcus Lattimorenak, a South Carolina fantasztikus RB-jének is, aki McGahee-éhez hasonló sérülést szenvedett a múlt héten.
Megismerhetjük Robert Baileyt, aki Rosenhaus egyik fő promótere és marketingese lett, valamint Drew felvázolja Sean Taylor szerződtetésének nehézségeit, a lassan alakuló baráti viszonyt, valamint a váratlan és sokkoló halálhírt és a gyilkosság napját Drew szemével.

Az 1989-es év nagy berobbanásáról is beszél, amikor is sikerült elintéznie, hogy végre kibújjon Mel Levine árnyékából, rávette az ESPN-t, hogy a draft napján kameráik egyetlen drafton szereplő klienséről és róla tudósítsanak, valamint a Saints GM-jével, Jim Finks-szel való, TV által közvetített (!) tárgyalásáról is ír.
A múltba való visszatérés folytatódik a nagy bukással, amikor is addigi egyetlen első körben elkelt kliensét, Randal Hillt a Drew által menedzselt holdout miatt elcserélte a Miami Dolphins anélkül, hogy a WR valaha pályára lépett volna a csapat színeiben. Drew karrierjének addigi legmélyebb válságát eredményezte ez a lépés, a következő évben egy draftolt játékost sem képviselt, és sokan már el is felejtették. Michael Irvin, a Dallas sztárja sietett segítségére csak azért, hogy pár hét múlva elbocsássa. Az ügynök visszatértét a piacra meglepő módon a Dolphins játékosai segítették elő, miután többen aláírtak Rosenhaushoz, majd sokat segített az FSU játékosa, Marvin Jones is, aki később a negyedik helyen kelt el 1993-ban.

1995-ben már Warren Sapp szerződtetésére került sor, majd jött Ray Lewis, aki azonban hamar továbbállt. Innentől egymást követték a Pro Bowler kliensek. Jeremy Shockey kalandos úton történő megszerzéséről is érdemes olvasni, de ami igazán lenyűgöző, az a Clinton Portis-Champ Bailey trade és a megaszerződés Portisnak csupán a második teljes szezonját követően. Ez Drew Rosenhaus karrierjének legnagyobb húzása. Portis Denverben nem kapott volna a vezetőségtől új kontraktust, így Drewék előálltak az ötlettel, hogy mi lenne, ha Champ lenne az ellenérték... Dan Snyder vevő volt az ötletre, és megszületett az NFL történetének egyik legérdekesebb játékoscseréje.

A könyv hátralevő részében olvashatunk az Adewale Ogunyele traderől, és arról, hogy mennyire fontos az egy ügynök karrierjében, ha elégedett kliensei vannak. Sok játékosa akár kérés nélkül is hirdeti ügynökét, aki ezáltal új klienseket szerezhet. Fontos az is, hogy az ember méltósággal fogadja azt, ha másik ügynök "ellopja" kliensét, vagy elveszít egy újoncért való csatát. Aki felháborodik, kikel magából, az már biztos, hogy örökre elfelejtheti a játékost, és annak barátait is... Érdemes még említeni a Lance Briggs és Greg Olsen tárgyalásokat, amelyek során Rosenhausék kiváló munkát végeztek a pénzzel mindig csínján bánó Bears front office-szal tárgyalva. A könyvet záró történet Frank Gore-ról szól, egészen pontosan az útjáról az NFL-be két karrierveszélyeztető térdsérülésen át a 2007-es nagy szerződéséig.

2012. október 28., vasárnap

Könyvajánló: The GM

Sorozatban tíz, Otto Graham (QB) vezetésével lejátszott bajnoki döntő után a Cleveland Browns első negatív szezonját szenvedte el 1956-ban. Otto helyét George Ratterman és Babe Parilli vették át. A következő drafton Paul Brown, a Browns legendás tulajdonosa kétségbeesetten kereste a jövő nagy irányítóját. A Browns hatodik választásával kiszemeltje Len Dawson volt. Brown lélegzetét visszafojtva várta a választásokat. Sorra jöttek a csapatok, az első három választás nem Dawson volt, Brown reménykedett, azonban a negyedik pickkel a Steelers elvitte a QB-t. Brown abban a pillanatban lehajtotta a fejét az asztalra, szótlanul ült csalódottságában. Nem tudta megemészteni, hogy elvitték irányítóját. Lezajlott az ötödik választás is, a Browns volt soron, de Paul Brownt már nem érdekelte ekkor az egész folyamat, mert nem volt több Dawsonhoz fogható irányító. Kérdezték tőle, hogy mi legyen, de Brown csak hallgatott. A választási lehetőség utolsó percében aztán csalódott, szomorú hangon megszólalt fejét továbbra is az asztalon tartva: "Legyen akkor a Syracuse fullbackje, Jim Brown."

A Tom Callahan által írt The GM című könyv Ernie Accorsi, a Colts, a Browns és a Giants legendás GM-jének 35 éven át tartó NFL pályafutását dolgozza fel. A pályafutáson átívelő út fontos részei a visszaemlékezések, a rövid, de velős történetek a múltról, emellett azonban fókuszban szerepel a GM utolsó szezonja, a 2006-os év is. A könyv utolsó fejezete pedig a visszavonulást követő évben lezajlott veretlen Patriots elleni Super Bowl győzelmet dolgozza fel.

Amiért elsősorban megéri elolvasni ezt a könyvet, azok a régi történetek. Hogyan nézett ki a Meadows Game, ahol Johnny Unitas gyermekként varázsolta el egy kisváros lakosságát, hogyan jutott el Accorsi az NFL-be a Penn State-en át, miként is zajlott le a híres John Elway trade a Colts és a Broncos között Accorsi kikerülésével, hogyan szerezte meg Accorsi trükkös módon Bernie Kosart a Cleveland Brownsnak, Marty Schottenheimer, valamint Bill Belichick kinevezése a Brownsnál, miért nem tért vissza Parcells a Giantshez 1997-ben, a Kerry Collinsnak adott új lehetőségre miért került sor a Giantsnél, az Eli Manning draft hogyan zajlott le belülről, Wellington Mara utolsó napjai, és még folytathatnánk a sort... Külön érdekesség Accorsi jegyzete a jelenleg már kétszeres Super Bowl győztes irányítóról. Emellett történeteket olvashatunk a 2006-os Giants sztárjairól: Plaxico Burressről, Jeremy Shockeyról, Amani Toomerről és Tiki Barberről, pályájukról, illetve arról, hogy jutottak el az NFL-be, és miért lettek Accorsi választottjai. Egy egész évadon át követhetjük figyelemmel a GM és a főedző, Tom Coughlin párbeszédét, és közelről figyelhetjük Accorsi búcsúját, valamint annak hatását a játékosokra. Bármennyire gépies, pénzszagú és profi világ ez, a könyv rávilágít azokra az emberi kapcsolatokra, amelyek meghúzódnak egy csapaton belül, amelyek kívülről, még a legjobb beatwriterek segítségével sem tárulnak elénk...

2012. szeptember 30., vasárnap

NFL stadiums and stadium projects - Interview with Neil deMause

This week I had the chance to interview Neil deMause. Neil is a book writer, a magazine and newspaper journalist based in Brooklyn, New York. He is a frequent contibutor to several publications, but he is best known by the followers of www.profootballbusiness.com as the co-author of Field of Schemes, a book about the stadium projects in major sports. This time he answered my questions about NFL stadiums and relevant news about stadium projects.

Sándor Gaál: After some years without a finalized stadium deal, we have two new initiatives in Santa Clara and Minnesota. The 49ers’ project in Santa Clara was started after a decade long process, and the Vikings’ new stadium also took a lot of time to develop. Comparing the two projects, which one is more favorable to the teams (i.e. includes less cost and liabilities by the team)?


Neil deMause: The Vikings deal is more favorable to the team owner, hands down. The 49ers will be on the hook for most of their stadium costs, whereas by some estimates the Vikings will be getting more than $1 billion in subsidies for their new building, when you count property tax breaks. Santa Clara is probably a marginally more lucrative market than Minnesota so the 49ers will be able to make more money on naming rights and the like, but still there's no comparison: Zygi Wilf got much more of a sweetheart deal.

Sándor Gaál: Art Rooney II., the chairman of the NFL’s stadium committee said, that he believes there will be an NFL team in five years in Los Angeles. There are two stadium plans as of now, Ed Roski’s plan in the City of Industry and the AEG’s Farmers’ Field project. What do you think about those plans, do you think either of them will be attractive for NFL teams with some modifications? Do you think the NFL will return to LA in this decade?

Neil deMause: I'm skeptical that either the AEG plan or the Roski plan will work under current conditions, given the amount of money (or equity) that a team owner would have to put up to get a stadium built. There's a slim chance that you might be able to justify the expense given the new revenues, a la the Santa Clara model — or better, the Jets/Giants model, with two teams sharing costs — but given that you'd have to convince a team owner that this low-subsidy deal is better than whatever they could get in their current city, I don't see that happening anytime soon. I'd put the chances of the NFL returning to L.A. by 2020 at around 50/50, maybe a bit less.

Sándor Gaál: As ESPN pointed out, there is a decreasing trend in the US population connected to the stadium preference over just staying home and watching the games on television. As the research pointed out, in 1998 41 % of the fans preferred the stadium experience and now it is only 29 %. This is mainly due to the high costs of attending the game and the technical evolution of the television experience on the other hand. What can the NFL do to stop this trend?

Neil deMause: They can, and are, doing things like adding free WiFi to allow fans to check on other scores and such during the game. And the Cowboys-style scoreboard obviously make being at the game more like watching on TV, which is important for football, which is such a made-for-TV game to begin with.
But really, the only answer is lowering ticket prices. Why would you pay $100 to watch a game in person when you can watch it for free on TV?
Though I should note that there are obviously exceptions: The Cowboys successfully charged $200 a pop to watch the Super Bowl from *outside the stadium* on a big screen. So maybe selling the party experience of the game is more important than selling being able to see the game itself.

Sándor Gaál: Considering the aforementioned problem, do you think that the power of the NFL owners will decline when it comes to using the methodology of forcing their own cities to build a new stadium for them or offer them significant contributions? Or the otherwise questionable „economic impact, new jobs, etc.” mantra will still be enough?

Neil deMause: No, because people still care about having their team in town, even if they're only watching it on TV. Move threats are always powerful, and NFL owners are in the one sport where they can carry them out - thanks to the huge national TV deals, you could move your team to the surface of the moon and still rake in tons of money.

Sándor Gaál: Which is the most one sided stadium deal in the NFL today? Can you name one project, which includes the least public funds, and one, which includes the most?

Neil deMause: Indianapolis is probably the worst, just because of the huge amount of public money involved. Best could be the Carolina Panthers (almost no public money), though Metlife Stadium is impressive in that it was far more expensive and built with minimal public subsidies. There were two teams footing the bill there, of course.

Sándor Gaál: The Metlife Stadium is the home of the New York Giants and the New York Jets since 2010. There is a significant difference between the two franchises when it comes to the utilization of their new stadium. The Jets sell fewer tickets and get less profit from operating the stadium. Why do you think it is?

Neil deMause: The Giants have been around several decades longer, and win games every once in a while. The Jets are always going to be second fiddle in New York, just like the Mets are to the Yankees and everybody else to the Rangers and Knicks. Sports allegiances die hard.

Sándor Gaál: As the Atlanta Journal-Constitution pointed out, the Atlanta Falcons’ new stadium project could be finalized this year. The major problems are related to the site of the project and the source of the public funding. Do you believe it is achievable, considering that recent stadium projects needed years and sometimes decades to develop?

Neil deMause: It could happen this year, it could happen ten years from now. Getting a stadium bill passed is mostly about throwing as many funding ideas at the wall as possible and waiting for one to stick, so it's all a matter of what year the Falcons get their lucky roll of the dice.

Sándor Gaál: There is growing excitement about the NFL’s presence in London. As Patriots owner, Robert Kraft talked about it in June, there is a possibility of an NFL franchise in the city in the future. When this becomes a more realistic goal, do you think building a stadium used only for the future football team can become one of the roadblocks of the project?

Neil deMause: London has how many major soccer stadiums already? I know everybody wants their own stadium, but if Wembley's not good enough for the NFL, then they're being truly ridiculous.

Sándor Gaál: Neil, thank you for answering my questions.

Neil deMause: Thank you for the opportunity.