2011. november 26., szombat

Az új nem exkluzív franchise tag formula

Amikor a CBA-t elfogadták, volt arról szó, hogy valamilyen kismértékű változásra kerül sor a tagekkel kapcsolatban is. Az eddigi bérek szerinti megközelítést a pletykák szerint egy salary cap jellegű számítás váltotta volna fel, de a többség csupán elvi, megközelítésbeli változásról beszélt, amelynek nincs komolyabb hatása sem a modellre, sem a keresetekre. Ez azonban, mint kiderült, közel sem igaz. Először akkor találkozhattunk furcsa következményekkel, amikor Adam Schefter arról számolt be, hogy megéri a Ravensnek, illetve a Bearsnek várnia Ray Rice illetve Matt Forte' szerződéshosszabbításával, mert a tavalyi tag számoknál jóval kedvezőbb tag összegek várhatóak 2012-ben az RB-k esetében. Ezt nehéz volt megérteni, hiszen bár eléggé stagnált az RB piac az elmúlt években, az idei offseasonben született három jelentős szerződés, DeAngelo Williamsé, Chris Johnsoné és Adrian Petersoné. Ezek után nem meglepő, hogy sokan elkezdtek gondolkodni, hogy vajon mi is folyhat itt, hiszen ha három történelmi szerződést kötnek, akkor nem létezik, hogy a top 5 vagy top 10 bér átlaga csökkenést mutatna. Emiatt érdemes egy kicsit a változásokat közelebbről áttekintenünk. Azoknak a kedvéért, akiknek nem teljesen egyértelmű, hogy miről is beszéltem eddig, a következő részben egy kis összefoglaló következik a szabadügynökökkel kapcsolatos speciális eszközről.

A 2006-os CBA keretében működő modell
Minden évben megvan a joga minden csapatnak, hogy egy szabadügynök státuszú játékosát franchise vagy transition taggel lássa el, és ezzel részlegesen vagy teljesen kivonja őt a piacról. Tagelni általában olyan játékosokat szoktak, akik a franchise számára jelentős értéket képviselnek (természetesen ellenpélda mindig van). A tag kiosztása nem kötelező.

A franchise tag-gel ellátott játékos egyéves szerződés (tender) ajánlatot kap csapatától. Keresete a posztján szereplő top 5 fizetéssel rendelkező játékos átlagbére lesz, vagy az előző évi keresetének 120%-a (amelyik nagyobb összeg).
-Ha egy franchise tag exkluzív, akkor az átlagbér megállapításánál az adott év áprilisi top 5 fizetést kell figyelembe venni a játékos posztján (tehát már a nagy FA mozgások által esetlegesen feltornázott átlagbért kap), cserébe ez a játékos nem egyeztethet más csapatokkal.
-Ha egy franchise tag nem exkluzív, akkor az átlagbér megállapításánál az előző év végi top 5 fizetést kell figyelembe venni a játékos posztján, de ez a játékos egyeztethet más csapatokkal. Ha a játékos aláír egy szerződést (hivatalos neve: offer sheet) egy másik csapathoz, akkor a „régi” csapatnak joga van arra, hogy hasonló szerződést adjon a játékosnak (matchelés), és akkor megtartsa. Ha a csapat nem tudja vagy akarja matchelni az ajánlatot, akkor két első körös picket kap az új csapattól kompenzációként.
Amennyiben egy nem exkluzív taggel rendelkező játékos aláírja egyéves szerződését, akkor lemond arról a jogáról, hogy más csapatokkal egyeztessen, cserébe az egyéves szerződés teljes összege garantált lesz számára a következő évben.

A transition tag-gel ellátott játékos egyéves szerződés (tender) ajánlatot kap csapatától. Keresete a posztján szereplő top 10 fizetéssel rendelkező játékos átlagbére lesz, vagy az előző évi keresetének 120%-a (amelyik nagyobb összeg). A transition taggel ellátott játékos bárkivel tárgyalhat. Ha a játékos aláír egy szerződést (offer sheet) egy másik csapathoz, akkor a „régi” csapatnak joga van arra, hogy hasonló szerződést adjon a játékosnak (matchelés), és akkor megtartsa. Ha a csapat nem tudja vagy akarja matchelni az ajánlatot, akkor a játékos az új csapathoz kerül, és a régi csapat nem kap semmilyen kompenzációt az új egyesülettől.

A 2011-es CBA keretében működő modell és következményei
A franchise tagek esetében marad a top 5 bér figyelembevétele és a 120 %-os szabály is, az exkluzív és nem exkluzív státuszok közötti különbségek és azok következményei sem változnak. A fő változás abban merül ki, hogy a nem exkluzív tagek esetén nem csak az előző év top 5 fizetését veszik figyelembe a kalkuláció folyamán, hanem az előző 5 évét!!! Emellett jelentkezik egy salary cappel történő korrigálás is. A hivatalos számítási séma a következőképpen néz ki: az előző öt év adott pozícióbeli top 5 átlagbérének átlaga/az előző öt év salary capjének összegének átlaga (a cap nélküli 2010-re a 2009-es és 2011-es év átlagát kell alkalmazni)*a következő év salary capjével. Tehát a következő offseason esetében ez úgy néz ki, hogy vesszük 2007 és 2011 között az adott poszt top 5 játékosának átlagbérének átlagát, majd ezt elosztjuk a 2007 és 2011 közötti salary cap számok átlagával, és megszorozzuk a kapott hányadost a 2012-es salary cappel. A sémából körvonalazódhat egyik és másik oldal nem exkluzív franchise tagekkel kapcsolatos módosítási törekvése. A salary cappel való korrigálás a játékosok oldalának kedvez (gyakorlatilag ezzel hozzá akarják árazni a következő szezon capjéhez a tag bért), az öt év figyelembevétele pedig a tulajdonosoknak (a korábbi évek beszámításával csökkenteni akarják a cappel korrigálandó összeget). Előbbi hatása növelő, utóbbi hatása csökkentő a franchise tag keretében kapható bérekre. A kérdés csak az, hogy rövid és hosszabb távon melyik hatás lesz az erősebb.

A rövidtávú hatást vizsgálva Andrew Brandt mutatott rá arra, hogy jelentős csökkenés érvényesül a franchise tag keretében járó bérekben, ez magyarázza Schefternek a bejegyzés elején taglalt mondatait. Brandt számításai szerint a QB-k esetében a 2011-es 16 millió dollár körüli összeg 2012-re 14 millió dollárra zuhan. Az RB-knél a korábbi 9,5 millió dolláros érték 7,7 millióra esik, és 125 millió dollárra emelkedő cap esetén is csupán 8 milliós érték várható. A WR-ek számai: 2011 - 11,4 millió dollár, 2012 - 9,4 millió dollár; 125 millióra emelkedő cap esetén 9,8 millió dollár. A TE-ek esetében: 2011 - 7,3 millió dollár, 2012 - 5,4 millió dollár; 125 millióra emelkedő cap esetén 5,6 millió dollár. Ez a csökkenés azonban lehet, hogy pár esetben nem a várakozásoknak megfelelően érvényesül majd, hiszen ha a csökkentett összegeknél többet keresett az adott játékos, akkor csapatának a 120 %-os szabályt kell alkalmaznia. Érdekes kérdés, hogy ez a csökkenés hogyan hathat a játékosok taggel szembeni ellenállására. Ismert, hogy eddig is negatívan álltak hozzá. Ennek oka, hogy bármikor megtörténhet egy játékos életében egy karrierveszélyeztető sérülés, ami miatt a játékosok az egy évre jutó nagy összeggel szemben preferálják a hosszabb távú biztonságot. Nem hiszem, hogy ez a kb. maximum 2 millió dollárnyi mínusz lenne a legnagyobb bajuk a taggel, továbbra is a biztonság hiánya lesz az.

Míg az ötéves átlag figyelembevétele láthatóan lefelé húzza a tag béreket, addig a caphez igazítás felfelé. Minél nagyobb mértékben nő a cap a következő (hatodik) évre, annál nagyobb a növekedés mértéke. Mivel a cap növekedése a bevételek növekedéséhez van kötve, emiatt egy nagy ugrás már a közeljövőben is várható. A 2014-es új TV-s szerződések (az egy, már megkötött szerződés (ESPN) esetében már láthattuk, hogy 1,1 milliárdról 1,9 milliárdra emelkednek a szerződés keretében járó éves bevételek) következtében nagy emelkedés várható majd annak ellenére, hogy a várható hatást az öt év átlagával a tulajdonosok próbálják visszafogni. A következő két évben tehát a tulajdonosok nyerhetnek pár millió dollárt, az utána következő évben azonban nem tudnak szabadulni a nagyarányú emelkedéstől, mert a cap növekedése jelentősen meglöki majd a számokat. Ekkor valószínűleg a csapatok is inkább a hosszútávú kontraktusok minél hamarabbi megkötését fogják preferálni. A "multiplikatív" emelkedés közepett is érvényesül a csökkentő hatás, annál nagyobb mértékben, minél kevesebb az a figyelembe vett év, ahol már a nagymértékű emelkedést követő állapotok érvényesülnek.

Érdekesség, hogy ez a változás csupán a nem exkluzív franchise taget és a ritkán alkalmazott transition taget érinti, amelyeknél van lehetőség arra, hogy másik csapat elvigye az adott játékost. Azonban a jövőre várható alacsonyabb összegek feltehetőleg nem eredményeznek majd nagyobb piacot és érdeklődést az ilyen taggel ellátott játékosok iránt. Ennek fő oka, hogy az első körös draftpickek értékesebbek, mint valaha, különösen igaz ez a top 10 pick esetében, ahol a bérek jelentősen csökkentek. Az exkluzív franchise tagre vonatkozó szabályozások esetében lényeges változásokra nem került sor.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése