2011. október 27., csütörtök

A Packers részvényesek jogai, a szervezeti és működési szabályzat

Mint arról már beszámoltam, a Green Bay Packers év vége felé részvénykibocsátást hajt majd végre. Azonban a tervezett beruházásukat más forrásokból is finanszírozzák majd. Ezek közé tartozik például a Wisconsin állammal kötött megegyezésük, amelynek köszönhetően 476.000 dollárral gazdagodik a csapat. Egy olyan sorsjegyet hoztak a forgalomba, amelynek révén a csapat szurkolói közül a szerencsések a Packers összes 2012-es idegenbeli mérkőzésére ingyen eljuthatnak. 

Visszatérve azonban a részvényekre, kicsit nézzünk körbe ezzel kapcsolatban a Packers táján.
A Green Bay Packers Inc. 1923. augusztus 18-án alakult. Összesen négy alkalommal bocsátottak ki eddig részvényt, 1923-ban, 1950-ben, 1965-ben és 1997-ben. A részvények a mai világban, amikor értékpapírszámláink vannak, már ritkaságszámba menően materializált formában kerültek kibocsátásra. (Az 1923-as, 1950-es és 1997-es részvényeket a Packers.com-nak köszönhetően prezentálom.)

Az már valószínűleg eddig is nyilvánvaló volt, hogy a Packers részvény esetében nem forgatási célú értékpapírról beszélünk, hanem tartósan, feltehetőleg örökre adott kölcsönről. Vagyonunk egy részét átcsoportosítjuk a csapat számára. Ennél azonban kicsit többről van szó, hiszen mégiscsak jogok illetik meg a papírok birtokosait. A részvényesek jogainak és az RT-ként működő Packers szervezeti működésének megértéséhez megkerestem a legutóbb 1997-ben módosított Bylaws of the Green Bay Packers című dokumentumot, amely lényegében a magyar viszonylatban ismert SZMSZ rövidített változata. Ebből mind a részvények jogai, mind a a Packers belső működése megismerhető lesz.

A Bylaw azzal az általános megállapítással kezdődik, hogy a Packers elsődleges központja csakis Green Bay városban (Brown megye, Wisconsin állam) lehet. Ezen kívül lehet szó másodlagos központokról akár Wisconsinban, akár az államon kívül, ha az igazgatótanács is úgy kívánja/látja szükségesnek.

A részvényeseknek joga van az éves rendes közgyűlésen részt venni, amit az elnök (aki általában az igazgatótanács elnöke is egyben) hirdet meg évről évre, és erre március első hétfője és július utolsó hétfője között kerül sor valamikor. Kivételt képez az az eset, amikor az elnök nem hívja össze a tagokat, ekkor augusztus első hétfője a részvényesek találkozásának napja. A közgyűlés elsődleges feladata évről évre az igazgatótanács tagjainak megválasztása, és döntés azon ügyekben, amelyeket beterjesztenek a közgyűlés napirendjére. Rendkívüli közgyűlés is összehívható, mégpedig az igazgatótanács, vagy annak elnöke teheti ezt meg. Kötelező rendkívüli közgyűlés csak akkor összehívandó, ha azt legalább a részvényesek harmada kezdeményezi. A közgyűlés megrendezéséről a részvényesek vagy szóban, vagy írásban kapnak tájékoztatást, leghamarabb a közgyűlés megrendezése előtt 60, legkésőbb 10 nappal. A résztvevők pontos megállapítása érdekében lehetőség van arra, hogy egy adott napon fixálják a részvények tulajdonosait (az adott napon tulajdonosok lesznek jogosultak a részvételre/szavazásra), vagy pedig egy időre megtiltják a tranzakciókat. A tranzakciók feljegyzésével megbízott személy, a titkár öt nappal a közgyűlés előtt elkészíti a résztvevők jegyzékét. Alapvetően elég az egyszerű többség a döntések meghozásához, de vannak olyan felmerülő kérdések is, amelyek esetében a vonatkozó jogszabályok nagyobb arányú szavazattöbbséget várnak el. Minden egyes részvény egy szavazatot jelent. A közgyűlést az elnök vezeti le, mellette elsősorban a titkár feladatai fontosak.

A részvények kibocsátására az első esetben csak állami szinten, a második és harmadik esetben az Egyesült Államok területén került sor. 1997-ben már az olyan területeken élők is vásárolhattak részvényt, akik el vannak ugyan szakadva az anyaországtól, de amerikai fennhatóság alatt álló területen, vagy a hadsereg/légierő/tengerészet valamelyik amerikai bázisán éltek. Így lett tulajdonos nyolc guami lakos, négy fő az Amerikai Virgin-szigetekről és a légierő egy tisztje is. A részvények eloszlása az amerikai államok viszonylatában 100 főre kerekítve (kattintással nagyítható):


Az igazgatótanács feladata, hogy a részvénytársaság ügyeit képviselje és azokban döntést hozzon. Ez egy 45 főből álló testület, amelyekből 15 tagot egy évre, 15 tagot két évre, újabb 15 tagot pedig három évre választanak meg. 70 éves korig van lehetőség arra, hogy valaki igazgatótanácsi tag legyen, utána már csak tiszteletbeli tagság áll fenn, amely nem jogosít szavazásra. Ha valaki négy igazgatótanácsi ülést mulaszt, arra úgy kell tekinteni, mint aki lemondott igazgatótanácsi tagságáról. Megválasztásra kerül a tagok közül az igazgatótanács elnöke is, aki általában az Green Bay Packers elnöke szokott lenni. Az elnök jelöli ki az igazgatótanács üléseinek időpontját, és annak közzététele, és a tagok informálása 5 nappal az ülés előtt szükséges. Normál esetben évente négy ülést rendeznek, amelyet az elnök hív össze, de van lehetőség rendkívüli ülésre is, amelyet az elnök vagy legalább 15 igazgatótanácsi tag kezdeményezésére rendeznek meg. Az egyszerű többség dönt a szavazások folyamán, kivéve, ha jogszabály másképp nem rendelkezik. Üresedések esetén lehetőség van az üres helyek betöltésére még a közgyűlés előtt, de ez nem kötelező. Ha élnek ezzel a lehetőséggel, akkor az elnök és/vagy az igazgatótanács elnökének jelöltjéről szavaznak a következő igazgatótanácsi ülésen. Többféle bizottság felállításra kerülhet, amelyek közül kötelező a végrehajtó bizottság, és az igazgatótanácsi ügyek bizottságának felállítása. A végrehajtó bizottságnak hét tagja van, és ők a felelősek a Packers mindennapi működéséért. A végrehajtó bizottság tagjai között szerepel az elnök, az alelnök, a titkár és a kincstárnok, akik a Packers fő tisztségviselői. Az egyes bizottságok vezetője dönti el, hogy a bizottságok milyen gyakran ülnek össze. A főtisztségviselőket évente választják meg az igazgatótanács tagjai közül.

Az igazgatótanácsba, illetve a bizottságokba való bekerülésről az éves közgyűlésen döntenek. Azt megelőzően minimum 10, maximum 90 nappal az elnök publikálja javasolt jelöltjeit az egyes pozíciókba, de maguk a részvényesek is állíthatnak jelöltet, mégpedig úgy, hogy ezt jelzik a titkárnak elküldött levelükben.

A Packers végrehajtó bizottságának jelenlegi tagjai
Elnök és CEO: Mark H. Murphy
Alelnök: Larry L. Weyers
Titkár: Carl W. Kuehne
Kincstárnok: Mark J. McMullen
A végrehajtó bizottság további három tagja: Daniel T. Ariens, John F. Bergstrom, Edward N. Martins

Foglalkozzunk még bővebben a részvények tranzakciójával. A részvények szabadon átruházhatóak a közvetlen családtagokra, akár rendelkezés, akár öröklés útján, vállalkozások is átruházhatják azokat kijelölt, a céghez kötődő természetes személyekre. Ha valaki meg akar szabadulni részvényétől, akkor felajánlhatja azt a Packersnek, és 25 dollárt kaphat érte, kivéve, ha a részvény újra elérhetővé válik a Packers döntése alapján, abban az esetben az ár csak 0,025 dollár/részvény. Amennyiben valaki eladásra kínálja részvényét, vagy azt hatóság értékesítené, akkor is áll a Packers joga a megvásárlásra, attól függetlenül, hogy a részvényt valaki átvette-e egy adott érték ellenében (a tranzakció nem lesz érvényes, a pénzért eladott részvények tulajdonosait nem jegyzi be a titkár a részvényesek nyilvántartásába). Ebben az esetben is élnek az említett 25 és 0,025 dolláros tételek.
200.000 részvénynél többet senki sem birtokolhat, egy természetes személy pedig maximum 200 Packers részvényt vásárolhat új részvénykibocsátáskor.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése