2011. augusztus 31., szerda

A Vick szerződés részletei és a hitelezők

Michael Vick tegnap megkötött 100 millió dolláros szerződésének fő számai Andrew Brandt szerint:

2011: 7 millió dollár aláírási bónusz, 3 millió dollár roster bónusz, 10 millió dollár garantált fizetés
2012: 12,5 millió dollár garantált fizetés
Ösztönzők: Ha az Eagles Super Bowlt játszik 2011-ben vagy 2012-ben, akkor Vick jogosult további 3 millió dollárra.
2013: 15,5 millió dollár fizetés, amiből 3 millió dollár garantált alapból, és a többi is garantálttá válik teljesítményromlás miatti elbocsátás esetére a szezon második napján
Ösztönzők: 2012-ben és 2013-ban a fizetés 500.000 dollárral csökken abban az esetben, ha az előző évben (2011 és 2012) az Eagles nem játszik Super Bowlt.
2014: 3 millió dollár roster bónusz, 15,5 millió dollár nem garantált fizetés
Ösztönzők: Ha az Eagles NFC Championshipet nyer 2011-ben, 2012-ben, vagy 2013-ban, akkor Vick bére 2014-ben 500.000 dollárral nő. Ha a csapat Super Bowlt nyer 2011-ben, 2012-ben, vagy 2013-ban, akkor a fizetés 1 millió dollárral nő. Ha két Super Bowlt nyernének az említett hároméves periódusban, akkor a bér 2,5 millió dollárral nő. A három tételből csupán az egyik hívható le, tehát például két SB győzelem esetén az NFC Championship győzelem és az egy SB győzelem ösztönzője nem hívható le.
2015: 2 millió dollár roster bónusz, 14,5 millió dollár nem garantált fizetés
2016: 20 millió dollár nem garantált fizetés
A 2016-os év abban az esetben semmissé válik, ha Vick az első öt év valamelyikében eléri a 35 %-nyi játékidőt a csapat által támadással töltött playek százalékában. Ebből következően ez az év szimplán azért kerülhetett be a szerződésbe, hogy a kontraktus a 100 milliós határt elérje. A hatodik év már azonnal az első szezonban semmissé válhat.
A szerződésből jól látszik, hogy az utolsó garantált tétel 2013-ban jelentkezik, tehát Vick azután mindenféle valós és salary capet terhelő technikai költség nélkül (kivéve az aláírási pénz évre jutó részlete) elbocsátható.
Vick a kifizetett pénzmennyiség mellett jogosult egy luxury suite használatára a Lincoln Financial Fielden (ennek 165.000 dollár a piaci értéke), azonban ezt nem ingyen kapja. Cserében heti rendszerességgel kell szerepelnie az Eagles által finanszírozott TV műsorokban, meg kell jelennie rádió programokban, illetve a hivatalos oldal webcastjeiben. Emellett Eagles által preferált szponzori rendezvényeken is részt kell vennie.

Fontos kérdés lesz az is, hogy Vick az új szerződésből mennyi pénzhez jut hozzá ténylegesen. Lester Munson, az ESPN jogi szakértője foglalta össze Vick pénzügyi helyzetét 2010 decemberében. Vick karrierje csúcsán öt villát birtokolt, nyolc vagy kilenc autója volt, emellett rendelkezett két pick-uppal is. Két jachtjának köszönhetően hajókázni is elmehetett, ha volt kedve. Volt egy kisebb farmja is, ahol lovakat tartott. Befektetései között megtalálható volt többek között egy borászat és egy autókölcsönző is. Aztán ahogy a pénzáramlás abbamaradt a fizetésének befagyasztása miatt (NFL eltiltás), egyre nehezebb lett helyzete, amelynek következtében 2008 júliusában a csődbírósághoz fordult. Meglepetésre nem szimplán a fizetőképességének helyreállításáért folyamodott (Chapter 7), hanem vállalta, hogy összes hitelezőjét is teljes egészében kártalanítja a fizetőképesség helyreállítása mellett (Chapter 11). Az Egyesült Államokban lehetőség van arra, hogy bírósági felügyelet alatt magánszemélyek esetében is sor kerüljön csőd jelentésére, és ekkor a bíróság veszi át a felügyeletet egy időre az illető pénztárcája felett. Vick 2015-ig van kitéve a csődbíróság felügyeletének. Nem mindennapi dolgok nehezítették az életét az elmúlt szezonban sem ebben az ügyben: az egész családját beperelte a csődbiztos, a csőd bejelentése előtt ugyanis szétosztotta Vick köztük az utolsó 5 millió dollárját. Ebből a tételből nagyon sokfelé áramlott pénz, 1,4 millió dollár útja egész egyszerűen fellelhetetlen a mai napig.
Visszatérése után, 2009-ben és 2010-ben Vick minden egyes megkeresett dollárjának kétharmada a hitelezőkhöz vagy az adóhatósághoz vándorolt.

A bírósággal való megegyezés szerint 3.500 dollárt költhet havonta a philadelphiai albérletére, autókra/közlekedésre pedig 472 dollárt, emellett 750 dollárt kap költőpénzként. Havi 3.712 dollárt fizet az egyetlen megmaradt házának lakáshitel törlesztőrészletére. A korábban öt villát birtokló Vick utolsó háza egy egyszerű polgári lakás, amelyben az élettársa él, és neveli két gyermeküket, Jadát és Londont. Iskoláztatásukra Vick maximum 1.355 dollárt költhet havonta. Anyjának, akit korábban eltartott, 2.500 dollárt juttathat, korábbi barátnője, és közös gyerekük, Mitez 3.000 dollárban részesül havonta.
Sokkal nagyobb tételek illetik meg ügynökét, és az ügyben eljáró jogászokat. Joel Segalnak, az ügynökének 2010-ben 32.500 dollár járt, 2011-ben pedig 104.000 dollár fog, majd ezt követően 2015-ig évente 160.000 dollár illeti meg. Így összesen Segal közel 800.000 dollárt kap Vicktől. A jogászokat 2010-ben 748.750 dollár illette meg, 2011-ben 1.058.080 dollár jár nekik, és ez 2015-re összességében 2,6 millió dollárra egészítődik ki.

A csődbíróság már épített arra a terv kialakítása során, hogy Vick a 2010-es szezont követően jelentős pénzmennyiség birtokába kerül új szerződése révén. Mintegy 12 millió dollár tartozást kell visszafizetnie még a 2015-ös bírósági felügyelet fennállásáig. Minél többet keres, annál nagyobb százalékot fizet a hitelezőknek:
-0 és 750.000 dollár közé eső kereset esetén a hitelezők részesedése 10 %,
-750.001 és 2,5 millió dollár közé eső kereset esetén a hitelezők részesedése 25 %,
-2.500.001 és 10 millió dollár közé eső kereset esetén a hitelezők részesedése 30 %,
-10 millió dollár feletti kereset esetén a hitelezők részesedése 40 %.
Keresetnek számít ebben az esetben minden tétel, nem csupán a fizetése, de a bónuszok is.

2011. augusztus 30., kedd

Vick másodszor a 100 millió dolláros klubban

Michael Vick, a Philadelphia Eagles irányítója tegnap másodszor írt alá olyan szerződést, amelynek összege eléri a 100 millió dollárt, így egyedülálló módon második alkalommal került be a 100 millió dolláros klubba, amelynek tíz tagja közül csupán ő duplázott. Vick szerződése az első híradások szerint 6 évre szól, ezalatt 100 millió dollárt kereshet, a garantált tétel pedig 36 milliót tesz ki. Ennek apropóján nézzük végig Vick eddig megkötött szerződéseit.

1. Atlanta Falcons 2001, újoncszerződés - 6 év, 62 millió dollár, 15,3 millió garantált
A bonyolult szerződés 2001. május 9-én került aláírásra. 2001-ben 3 millió dollár aláírási bónusz és 2 millió dollár fizetés illette meg. 2002-ben 2,5 millió, 2003-ban 3 millió, 2004-ben 3,5 millió, 2005-ben 4 millió, 2006-ban pedig 4,5 millió dollár lett volna az alapfizetése. Azonban 2002-be beépítettek egy 8 millió dollár értékű option bónuszt, amelynek lehívása esetén a kontraktus két évvel kitolódik, 2007 és 2008 fizetése 3,4 és 3,9 millió dollárt tett ki. Egyúttal minden egyes év fizetésösszegei 2002 és 2006 között 1,6 millió dollárral csökkentek. 2003 fizetése így először 3 millióról 1,4-re csökkent, majd mikor Vick Pro Bowlra jutott, ez az összeg 2 millió dollárra emelkedett, és emellett kapott egy 1,5 milliós bónuszt is, 2004 fizetése 5 millió dollárra emelkedett annak köszönhetően, hogy Vick bizonyos teljesítményfüggő tételeket le tudott hívni. A 2004-es második Pro Bowl meghívó lehetővé tette, hogy a szerződés önmagát mondja fel a 2004-es szezon végén. Ebben az esetben a csapatnak meglett volna a lehetősége, hogy egy 5 milliós bónusz kifizetésével, és az éves bérek növelésével (2005: 4,5 millió, 2006: 5,5 millió, 2007: 6,5 millió, 2008: 7,5 millió) visszaállítsa a szerződés utolsó négy évét. Ezzel azonban végül nem élt a Falcons, új szerződés kötöttek 2004-ben.

2. Atlanta Falcons 2004,
10 év, 130 millió dollár, 37 millió garantált
A szerződést 2004. december 23-án írták alá. A kontraktus az újoncszerződés meghosszabbítása volt és tartalmazott egy aláírási bónuszt, valamint két roster bónuszt. Az aláírási bónusz 7,5 millió dollárt tett ki. Az első roster bónusz 22,5 millió dollár értékű volt, és 2005 márciusában került kifizetésre. Mivel ez egy aláírási bónuszként viselkedő bónusz volt, így elosztották a cap számítás során a szerződés időszakában. A második roster bónusz 7 milliót ért, és kifizetésre került 2006 márciusában. Ez a bónusz részben volt elosztva a szerződés időszakában úgy, hogy 3,6 millió belőle a 2006-os évet terhelte. A bónuszok teljes köre kifizetésre került. Vick fizetései az egyes években: 600.000 dollár (2005), 1,4 millió dollár (2006), 6 millió dollár (2007), 7 millió dollár (2008), 9 millió dollár (2009), 10,5 millió dollár (2010),
13,5 millió dollár (2011), 13 millió dollár (2012), 15 millió dollár (2013), 17 millió dollár (2014). Ebből Vick csupán az első két év összegeit kereste meg 2007-ben beköszöntött eltiltása miatt (hamarosan börtönbe is vonult), de így is megkapott 39 millió dollárt a szerződés első két évében, elsősorban a három kifizetett bónusz révén. A későbbiekben a Falcons megpróbálta visszaszerezni a kifizetett, de nem játékkal töltött évekre könyvelt bónuszokat. A tétel összesen 19,97 millió dollárt tett ki, amelyet az arbitrátor meg is ítélt az Atlantának. Az ügy David Doty elé került, aki megmásította a döntést, és "visszaadta" Vicknek az aláírási bónuszok és az aláírási bónuszként viselkedő roster bónuszok aktuális részeit, amely azt jelentette, hogy a Falconsnak csupán 3,75 millió dollárt kellett visszafizetnie. Ezáltal a megkapott tételek köre 35,25 millió dollárra csökkent.

3. Philadelphia Eagles 2009, 2 év, maximum 9,625 millió dollár
A börtönből szabaduló Vicket az Phily szerezte meg, miután az addigra már Matt Ryanre váltó Falcons hivatalosan is elbocsátotta. A QB képességeit sokan kétségbe vonták, illetve azt próbálták elemezgetni, mennyire is hatott rá a börtön. Első évében csupán harmadik volt a depth charton McNabb és Kolb mögött, és 1,625 millió dollárnyi nem garantált kereset illette meg. A második évet akkor érvényesíthette a csapat, ha 2010 márciusában lehívta a roster bónuszt, amelyre sor is került. A 1,5 millió dolláros bónusz kifizetésekor a 2010-es év 3,75 millió dolláros béréből 1 millió azonnal garantálttá vált. Vick ekkor már csak Kolb mögé szorult, hiszen McNabbet elcserélték. Kolb megsérült, így Vick hamarosan lehetőséget kapott, és a tavalyi szezon egyik legjobb játékosa volt. Mivel kezdővé vált, így a teljesítményösztönzők is elérhetővé váltak 2010-re. Először is teljesítenie kellett azt a kitételt, hogy a támadóoldali playek 33 %-án szerepel a szezonban. Enélkül nem lett volna plusz pénzre jogosult. Aztán azt, hogy legalább kilenc mérkőzésen a támadóoldali játékok 51 %-ában pályán van. Utóbbi teljesítése már jutalommal járt, az összeg 850.000 dollárt tett ki. Ha ez utóbbi kitétel 11 mérkőzésen teljesül, akkor további 1,05 millió dollár, ha 13 mérkőzésen, akkor pedig még további 850.000 dollár illeti meg. Ebből csak az utolsó tételt nem tudta lehívni, így a két év alatt a lehetséges 9,625 millió dollárból 8,775 millió dollárt megkeresett.

4. Philadelphia Eagles 2011, 6 év, 100 millió dollár, 36 millió garantált
Vick a 2010-es szezont követően exkluzív franchise taget kapott csapatától. A szerződést aláírta, de a tegnapi napon megegyezett az Eagles-szel ennek lecseréléséről egy hosszútávú szerződésre, melynek pontos részletei még nem ismertek.

Egyéb érdekes szerződéshosszabbítások az elmúlt egy hétben:
-Joe Thomas (OT, CLE): 7 év, 84 millió dollár, 44 millió garantált
(Minden idők magasan legjobb OT szerződése, az eddigi listavezető a Jets LT-je, D'Brickashaw Ferguson (2010) volt a maga 6 évre szóló szerződéshosszabbításával, amelynek értelmében 60 millió dollárt kereshet, és ebből 34,8 millió garantált.)

-Lawrence Timmons (LB, PIT): 5 év, 50 millió dollár, 18 millió garantált
-Kyle Williams (NT, BUF): 6 év, 39 millió dollár, 17 millió garantált
-Orlando Scandrick (CB, DAL): 5 év, 27 millió dollár, 10 millió garantált

Egyéb érdemleges szerződésekkel kapcsolatos események az elmúlt egy hétben:
-Aaron Curry (LB, SEA), az egykori 1/4-es draftpick szerződése hatévesről négyévesre rövidült opció lehívásának elmulasztása miatt, így a játékos már a 2012-es év után UFA lesz. Illetve Curry 2012-es bére, amely 5 millió dollárt tesz ki, a továbbiakban már nem garantált.
-Ryan Grantnek (RB, GB) idén szerződés szerint 3,5 millió dollár járt volna, és ezt meg is kapja, a struktúra viszont változott. Beépítettek egy 1 millió dolláros bónuszt, és a bérét visszavették 2,5 millió dollárra, de azt teljes egészében garantálttá tették.
-Marcus Trufant (CB, SEA) esetében is az idei évet strukturálták át, 5,9 milliós fizetése 3 millióra csökkent, a fennmaradó tételek azonban megkereshetőek, ha Trufant Pro Bowler lesz és elér adott számú interceptiont a szezonban, akkor lehívhat 2,65 millió dollárt. A fennmaradó 250.000 dollár akkor jár, ha a CB megfelel a játékidő százalékában megállapított értéknek. A szerződés utolsó két évéhez nem nyúltak hozzá, így 2012-ben és 2013-ban 7,2, illetve 8,8 millió dollár fizetés illetné meg, és elérhető számára évente 100.000 dollár workout bónuszokban mindkét szezonban.

2011. augusztus 21., vasárnap

Larry Fitzgerald és Ryan Kalil történelmi szerződése

Az Arizona Cardinals elkapója, Larry Fitzgerald nyolcéves, 120 millió dollárról szóló és 47 millió dollárt garantáló szerződést írt alá csapatával. A játékos eddig is a liga legjobban fizetett WR-e volt, a korábban taglalt, 2008-ban megkötött szerződés értelmében, amely 4 évre 40 millió dollárról, abból 30 millió garantált pénzmennyiségről szólt. Fitzgerald szerződésével belépett a 100 millió dolláros klubba, amelynek tizedik tagja. Ugyan az ESPN arról számolt be, hogy Steve Smith (CAR), és Brandon Marshall (MIA) is olyan szerződéssel rendelkezik, amely a 10 millió dolláros átlagot meghaladja éves szinten, ez nem igaz. Egyedül Fitzgerald lépett be ebbe a "dimenzióba". Ennek tükrében különösen érdekes, hogy a szerződés a korábbi átlagos 10 helyett mostantól évente átlagosan 15 millió dollárról szól. Az évenkénti 15 millió dollárral Fitz ugyanannyit keres átlagosan szerződése hosszában, mint Richard Seymour (DT, OAK), és csupán irányítók, Peyton Manning (IND, 18 millió dollár/év) és Tom Brady (NE, 18 millió dollár/év), valamint Eli Manning (NYG, 16,3 millió dollár/év) és Philip Rivers (SD, 15,3 millió dollár/év) vannak előtte átlagos bért tekintve.

A szerződés fő számai a PFT szerint:

2011: 20 millió dollár fizetés és aláírási bónusz formában (a megosztás egyelőre nem ismert)
2012: 15 millió dollár option bónusz, 5 millió dollár fizetés, 250.000 dollár workout bónusz
2013: 5 millió dollár fizetés, 250.000 dollár workout bónusz
2014: 12,75 millió dollár fizetés, 250.000 dollár workout bónusz
2015: 16 millió dollár fizetés, 250.000 dollár workout bónusz
2016: 15 millió dollár fizetés, 250.000 dollár workout bónusz
2017: 14,75 millió dollár fizetés, 250.000 dollár workout bónusz
2018: 14,75 millió dollár fizetés, 250.000 dollár workout bónusz

A garantált tételekből csak 20 millió dollár garantált sérülés, salary cap menedzselés és teljesítményromlás miatti elküldés esetére, a fennmaradó rész csak sérülés miatti cut esetére.
A kifizetésekből 8 millió dollár teljesítményhez kötött. Amennyiben Fitz nem éri el a 70 vagy 80 elkapást, akkor a bére egy része visszavándorol a csapathoz.

A Carolina Panthers centere, Ryan Kalil is megkapta hosszútávú szerződését a franchise tag kiváltására. Az új szerződés 6 évre szól, teljes összege 49 millió dollár lehet, amiből 28 millió garantált. Ez átlagokat tekintve a legmagasabb centernek kifizetett pénzmennyiség az NFL történetében. A korábbi listavezető Nick Mangold, a Jets centere volt a maga 8 éves, 57,4 milliós szerződésével, amely számára 25 millió dollárt garantált. A centerek közül nagyon kevesen kapnak olyan szerződést, amely ilyen összegekről szól, Kalil szerencsésnek érezheti magát. Jerry Richardson, a Carolina tulajdonosa pedig ezzel a szerződéssel immár túllépte az idei offseasonben a 100 millió dollárnyi garantált pénzmennyiség kifizetését azoknak a játékosoknak, akikkel új szerződést kötött. Itt gondolni kell a volt játékosok újraigazolására, a draftpickek szerződtetésére, és Greg Olsen új, trade-et követő szerződésére.

Hivatalossá vált pénteken az, hogy a Bengals nem hívja le az opciót az OT-je, Andre Smith szerződésében, így a kontraktus a 2012-es szezon után lejár. Nem meglepetés ez azoknak, akik Smith szenvedését követték, mióta kilépett az Alabama egyetemről 2009-ben. Amennyiben az opció lehívásra került volna, Smith 2013-ban 8,25 millió dollárt (4,75 millió option bónusz, 3,5 millió fizetés), 2014-ben pedig 8 millió dollárt (teljes összegében fizetés) keresett volna.

A New York Times és az AP értesülései szerint az NFLPA és az NFL tárgyalásokat folytat arról, hogyan is valósítják majd meg a HGH tesztelést, ami végül belekerült a CBA-ba. Az NFLPA szerint még az sem biztos, hogy sor kerül a bevezetésre, annak ellenére, hogy a CBA említi a HGH teszteket. A szakszervezet felkérte a WADA-t (Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) arra, hogy készítsen arról kimutatást, mennyire hatékonyak az általa hét éve végzett tesztek. Az NFLPA csupán akkor egyezik bele a hasonló tesztek lebonyolításába, ha megfelelőnek és kellően hatékonynak tartja az eljárást. Az NFL álláspontja szerint viszont HGH tesztek biztosan lesznek, a kérdés csak az, milyen formában. A jelek szerint egy hónap sem kellett ahhoz, hogy a két fél másképpen értelmezze az aláírt CBA-t... Mivel a játékosok korábban is tiltakoztak a vérvizsgálat ellen, az NFL az elmúlt években jelentős pénzmennyiséget költött egy olyan eljárás kidolgozásának finanszírozására, amely önmagában a vizeletből is képes kimutatni a HGH használatát. Azonban a mai napig nem jutott el odáig a tudomány, hogy ez megvalósítható legyen.


Szintén a CBA-val összegfüggő hír, hogy módosították az augusztus 30-ai cut létszámminimumát. Eredetileg ezen a napon a 90 fős TC rostert 75 fősre kellett volna csökkenteni. A módosítás értelmében azonban 80 fő lesz a határ. Ezt követően, szeptember 3-án kell 53 fősre csökkenteni a rostert.

2011. augusztus 17., szerda

A Shapiro-akta

A Yahoo! Sports ismételten lecsapott. Charles Robinson tényfeltáró cikke bepillantást enged nekünk a Miami egyetemi programjának, különösen a futballprogramnak az életébe az elmúlt tíz évben. A történet főszereplője Nevin Shapiro, az egyetem egyik támogatója (booster) 2001 és 2010 között, aki ma már 20 éves börtönbüntetését tölti, mivel kitervelője volt egy 930 millió dollárt kicsaló Ponzi sémának, amely 82,7 millió dollár kárt okozott a befektetőknek. A lelkes támogató pályája csúcsán egy 6,1 millió dollárért építtetett 600 négyzetméteres villában élt, és egy 1,6 millió dollár értékű yachtot birtokolt. Több millió dollárt ajánlott fel az egyetem számára, akiket nem érdekelt Shapiro múltja, háttere, az, hogy milyen viszony kötötte a játékosokhoz, csak egy dolog: pénzt tudott adni a program számára, az egyetem vezetésének semmi más nem számított.

Shapiro 2001-ben lett az egyetem boostere, miután 12.000 dollárt ajánlott fel az iskola javára. Még abban az évben bekerült a "living scholar" programba, amelynek során egy játékost kapcsolnak össze egy támogatóval. Az a Willis McGahee került a szárnyai alá, aki akkor még csak egy elsőéves futó volt a sok Miami játékos közül. Eleinte csupán a megengedett juttatások körét kapta McGahee, egy-egy kisebb vacsora a booster társaságában és néhány beszélgetés. Aztán 2001 decemberében minden megváltozott. A változást Vince Wilfork (DT) és Andrew Williams (DE) feltűnése hozta meg. Williams először belépőket kért Shapirótól kosárlabdameccsekre, ez volt mindennek a kezdete. Hamarosan Cornelius Green és Jerome McDougle is részesült a booster adományaiból, amelyek egyre csak bővültek. Végül 72 játékost és tíz közreműködő edzőt említett meg Shapiro Robinson kérésére, akik valamilyen juttatást kaptak tőle, vagy pedig közreműködtek az NCAA szerint illegális tevékenységekben. Olyan nagynevű játékosok vannak a felsoroltak között az eddig említetteken kívül, mint a néhai Sean Taylor, Devin Hester, Jon Beason, Frank Gore, Andre Johnson, Kenny Phillips, Antrel Rolle, Jonathan Vilma, DJ Williams és Kellen Winslow II. Mellettük felsorolásra kerül a jelenlegi Miami Hurricanes futballcsapat 12 tagja is. És hogy mik szerepeltek az összesen végül több millió dollár összértékre rúgó illegális juttatások között? Készpénzbeli támogatás, prostituáltak társaságában való szórakozás, szexuális szolgáltatások igénybevétele hotelekben, bárokban és yachtokon, szórakozás több millió dollár értékű házakban és yachtokon, elit éttermekben és night clubokban tett látogatások teljes térítése, ékszerek, ajándékok, elektronikus berendezések beszerzése és térítése, teljesítménydíjazások pályán nyújtott tevékenység esetére (pl. az ellenfél QB-jának való sérülés okozásáért járó bónusz, látványos szerelésért, sackért járó díjak). Arra is volt példa, hogy az egyik játékos teherbe ejtett egy táncosnőt, ekkor az abortusz költségét is Shapiro állta. Gyakorlatilag mindent megkaptak tőle éveken át a játékosok, amit akartak, amire vágytak.

Emellett fény derült arra is, hogy Shapiro érdekeltségébe tartozott az Axcess Sports ügynökség, amelynek vezetését Michael Huyghue látta el. Shapiro bemutatta Huyghue-nak a játékosokat, akinek onnantól saját magának kellett formálnia a játékosokkal való kapcsolatát, és neki kellett megtartania őket (ez - a cikknek megfelelően - többnyire szintén pénzfizetést jelentett a játékosok számára, de az olvasóknak az ügynök vallomása sorozat négy részének elolvasása óta ez nem hiszem, hogy meglepetés). Shapiro társtulajdonos volt a cégben és jelentős pénzeszközöket juttatott az ügynökség fenntartására is. Nem is lenne annyira sokkoló ez, ha az említett Michael Huyghue ma nem a UFL komisszárja lenne! Természetesen mindent tagadott Huyghue, de nem lenne meglepetés, ha a botrány nem csupán a Miami Hurricanesre, annak sportszakosztályának korábbi és jelenlegi vezetőségére (az 1993-tól 2008-ig AD tisztséget betöltő Paul Dee például az NCAA szabálysértéseket vizsgáló bizottságának az elnöke jelenleg, és a USC botrány feltárásában főszereplő volt...), és a Miami egyetemre ütne vissza, hanem a UFL komisszár eltávolításával is járna.

Ha valakit ennél is bővebben érdekelne a történet, azok kedvéért álljanak itt a szükséges linkek az egész anyag áttanulmányozásához:
-Charles Robinson tényfeltáró nyomozásának eredménye
-
Dan Wetzel írása Nevin Shapiróról
-
Dan Wetzel arról, hogy miért van bajban a Miami egyetem
-
Az érintett játékosok és edzők által kapott juttatások egyenkénti bontásban (az oldal alján a nevekre kattintva)
Ajánlott az egész anyag elolvasása, hiszen betekintést kaphatunk általa a boosterek világába. Természetesen nem mondom azt, hogy minden támogató hasonlóan jár el, de azt se higgyük, hogy ez egy egyedi eset lenne...

Szerződéshosszabbításokkal kapcsolatos kérdések

Mára gyakorlatilag kijelenthetjük, hogy a szabadügynök-piac lezárult. Ugyan papíron ez nem történik meg, de minden valamirevaló játékos elkelt, és a csapatok elkezdték a 2011-es idényre való tényleges felkészülést, beindult a preseason. Azonban az alapszakasz felé közeledve is vannak még érdekes kérdések egyes játékosok jövőjével kapcsolatban, akiknek a 2011-es szezon után jár le a szerződése. A legértékesebb ilyen játékosok még a szezon folyamán meghosszabbíthatják szerződéseiket jelenlegi csapatukkal. Az első körben említésre érdemesek azok, akik jelenleg franchise taggel játszanak. A lista jelentősen lecsökkent az elmúlt hetekben, de még mindig vannak egyéves tender alatt álló Pro Bowler, All-Pro játékosok. Ők szeptember 20-áig írhatnak alá hosszútávú szerződést csapatukkal, utána már nincs erre lehetőség. Tehát ebben az esetben a csapatok meglehetősen sürgetve vannak. A lista élére kívánkozik Michael Vick, az Eagles irányítója, mögötte pedig olyan nevek szerepelnek, mint Vincent Jackson (WR, SD), Haloti Ngata (DT, BAL), Paul Soliai (NT, MIA) és Ryan Kalil (C, CAR). Említhetném még Phil Dawsont, a Browns kickerét, de ő nem valószínű, hogy kap hosszútávú szerződést 36 évesen.

Kevésbé sürgető a következő neves játékosok szerződésének meghosszabbítása:
-Drew Brees (QB, NO)
-Adrian Peterson (RB, MIN)
-Frank Gore (RB, SF)
-Larry Fitzgerald (WR, ARI)
-Marques Colston (WR, NO)
-Dwayne Bowe (WR, KC)
-DeSean Jackson (WR, PHI)
-Wes Welker (WR, NE)
-Ben Grubbs (OG, BAL)
-John Abraham (DE, ATL)
-Mario Williams (DE/OLB, HOU)
-Lawrence Timmons (LB, PIT)
-Leon Hall (CB, CIN)
-Troy Polamalu (S, PIT)

Az ő esetükben a 2012-es piac márciusi megnyitása a végleges határidő, azonban a többségnél már most zajlanak a tárgyalások. Muszáj is, hiszen mindannyian csapatuk sztárjai közé tartoznak. A felsorolás során természetesen csak az igazán elit játékosokra figyeltem, sokkal több lejáró szerződés lesz, de ezekre a nevekre és a tárgyalások állására érdemes lesz figyelni.
Ebből a csoportból az elmúlt napokban Larry Fitzgerald kapta a legnagyobb figyelmet. A kiváló WR jelenlegi szerződése még 2008-ba nyúlik vissza. Akkor muszáj volt meghosszabbítani/átstrukturálni az újoncszerződését, mert az hihetetlenül rosszul volt felépítve. A rookie megállapodás utolsó két évében, 2008-ban és 2009-ben Fitz nem kevesebb, mint 14.592.500 és 17.355.000 dollárt keresett volna, cap terhe pedig még ezeket a számokat is túlhaladta. Így 2008-ban megegyeztek egy 4 évre szóló szerződésről, amely 40 millió dollárról szólt, és abból 32,1 millió dollár volt garantált. Gigantikus szerződésnek számított ez akkoriban, irányító bérezésnek megfelelő összeg. A garantált tétel a következőképpen jelentkezett: 15 millió dollár aláírási pénz, 12,1 millió dollár garantált fizetés (2,1 millió az első évben, 10 millió a második és harmadik évben együttvéve) és egy 5 millió dolláros option bónusz a második év elején. Az igazán érdekes rész viszont nem ez volt, hanem a beépített elcserélési tiltás (no-trade clause), és a teljesítményfüggően beállított franchise tag összeg a szerződés lejártakor. Alapesetben Fitzgerald ellátható lett volna a taggel, de 23 millió dolláros fizetést kellett volna neki garantálnia a csapatnak a taggel ellátott évre. Viszont ha bizonyos tételek teljesülnek, akkor a Cardinals nem is élhet a tag lehetőségével, más esetben pedig tovább növekszik a potenciális összeg. A taget tiltó tétel feltétele teljesült, így Fitzgerald nem látható el év végén franchise és transition taggel. Ez azt vonja maga után, hogy vagy megegyeznek a szerződéshosszabbításról, vagy Fitz szabadon távozik.
Szintén sokat ír a sajtó Chris Johnsonról, akinek ugyan csak a 2012-es szezon után járna le a szerződése, de jelenleg holdoutol, és a Titans szeretné mihamarabb a campben látni. Értesülések szerint Johnson minden idők legjobb RB fizetésére hajt. A kiszivárogtatott számok szerint ez első három évre 39 millió dollár kifizetését szeretné, és olyan szerződést, amely legalább 30 millió dollárt garantál a megállapodás teljes hosszában. A történelem legjobb RB szerződése Reggie Bushé volt a Saintsnél (6 év/62 millió dollár/26 millió garantált) és ehhez hasonló Darren McFadden jelenleg is élő kontraktusa (6 év/60
millió dollár/26 millió garantált).

Egyéb érdekes hírek:
-A Buffalo Bills elbocsátotta draft bustját, Aaron Maybint. A Penn State egyetemen egy éven át klasszisként játszó DE-t a Bills elsősorban 3-4-es OLB-ként próbálta használni az elmúlt két évben. A 2009-ben kötött szerződése értelmében 5 év alatt 17,6 millió dollár illette meg, amiből 15 millió garantált volt. Ezért kapott cserébe a csapat két év alatt 332 playt, 0 sacket, 2 QB hitet, 9 QB pressuret és 24 szerelést. Összesen 10,95 millió dollárt fizettek ki neki eddig (2009: 3,45 millió dollár, 2010: 7,5 millió dollár), tehát még tartoznak neki 4,05 millióval a semmiért. A 23 éves játékos profi karrierje alatt folyamatosan fogyott, mára már safety "méretű" csupán. Elbocsátása után waiverre került, de egyetlen csapat sem akarta megörökölni szerződésének alapfizetés számait (idénre ez például csak 747.500 dollár). A verseny érte csupán a waiverről való kikerülés után indult meg.
-A Bills emellett elcserélte a WR Lee Evanst is, mégpedig egy 2012-es 4. körös draftpickért Baltimoreba. Ralph Wilsonék ezen az üzleten is buktak 1,1 millió dollárt, hiszen idénre már kifizettek Evansnek egy 1 millió dolláros roster bónuszt és 100.000 dollárnyi workout bónuszt.
-A Pittsburgh Steelers nagyon jól járt Jerricho Cotcheryvel, a Jets volt elkapójával. A WR maga szorgalmazta New Yorkból való elengedését, amit meg is kapott augusztus elején. Hogy mennyire elvágyódott, azt a fizetésének számai is visszaadják, ha marad a Jetsnél, keres minimum 1,8 millió dollárt 2011-ben, míg a Steelershöz aláírva csupán 810.000 dollár lesz az idei jussa.
-A Saints elengedte Pro Bowler RT-jét, Jon Stinchcombot, azok után, hogy két éve öt évre szerződtették igen jó RT fizetés fejében. A kontraktus értelmében Stinchcomb 22 millió dollárt kereshetett volna, amiből 12,5 millió garantált volt.
-A Denver Broncos és az Invesco megegyezett a Sports Authorityval, így a Denver pályájának neve mától a Sports Authority Field at Mile High nevet viseli. A cég átveszi az Invesco szerződését 2020-ig, és ajánlatot tett annak meghosszabbítására 2035-ig. A Broncos mielőtt azt elfogadná, más vállalkozásokkal is felveheti a kapcsolatot, és az SA-nak megvan a joga, hogy minden potenciális ajánlatot matcheljen. 2020-ig évente átlagosan 6 millió dollár folyik be a névadó jog értékesítéséből, amelynek egyik felét a Broncos, másik felét a stadion üzemeltetője kapja meg.
-A Jaguars 5.000 bérlet értékesítésére van attól, hogy elkerülje 2011-ben a blackoutokat. Ez visszalépést jelent tavalyhoz képest, amikor a különböző akciókkal korábban sikerült értékesíteni a szükséges bérletmennyiséget. Legújabban már Alvin Brown polgármester is bekapcsolódott a bérletértékesítési kampányba, és a lehető legtöbb módon biztatja a város lakosait bérletek vásárlására. Úgy tűnik, még az új franchise QB draftolása is képtelen lázba hozni a csapat szurkolóit.

2011. augusztus 12., péntek

NFC South szerződések és Peyton kontraktusának részletei

A szerződések összegeire és a salary capre mindig nagy figyelmet fordító Pat Yasinskasnak, az ESPN NFC South bloggerének köszönhetően nézzünk meg pár hosszabb távra szóló, idei FA periódusban kötött szerződést a divízióban. A Carolina esetében külön is felhívnám a figyelmet a szerződés a szerződésben konstrukciókra (Thomas Davis és Greg Olsen), illetve arra, hogy a Tampa nem alkalmazott az idei igazolásai/hosszabbításai során aláírási bónuszokat, helyette inkább garantálta jelentős tételek kifizetését az első években.

Charles Johnson (DE, Carolina Panthers, 6 év, 76 millió dollár, 34 millió garantált)
2011: 30 millió dollár aláírási bónusz + 4 millió dollár garantált fizetés
2012: 4,75 millió dollár fizetés, amiből 2 millió garantálttá válik, ha Johnson a rosteren van 2012. február 15-én + 250.000 workout bónusz
2013: 6,75 millió dollár fizetés
+ 250.000 workout bónusz
2014: 8,75 millió dollár fizetés + 250.000 workout bónusz
2015: 9,75 millió dollár fizetés + 250.000 workout bónusz
2016: 10,75 millió dollár fizetés + 250.000 workout bónusz

Jon Beason (MLB, Carolina Panthers, 5 éves szerződéshosszabbítás)
2011: 20 millió dollár aláírási bónusz + 1,04 millió dollár fizetés
2012: 1,25 millió dollár fizetés + 250.000 workout bónusz
2013: 5,25 millió dollár fizetés
+ 250.000 workout bónusz
2014: 6,5 millió dollár fizetés + 250.000 workout bónusz
2015: 7,5 millió dollár fizetés + 250.000 workout bónusz
2016: 8,5 millió dollár fizetés + 250.000 workout bónusz
Thomas Davis (OLB, Carolina Panthers, szerződés a szerződésben konstrukció)
2011: 7 millió dollár aláírási bónusz + 1 millió dollár fizetés
2012: 8 millió dollár option bónusz + 2,25 millió dollár fizetés
2013: 4,25 millió dollár fizetés

2014: 5,75 millió dollár fizetés
2015: 7,25 millió dollár fizetés
Magyarázat: A többszöri ACL szakadásból lábadozó Davis az első évben jelentkező 8 millió dollárból hetet biztosan megkeres. Ha jól teljesít, a Panthers a 8 milliós option bónusz kifizetésével érvényesítheti a következő négy évet, amennyiben ezzel nem élnek, Davis 2012 márciusában UFA lesz.

Olindo Mare (K,
Carolina Panthers, 4 év, 12 millió dollár, 4 millió garantált) 2011: 4 millió dollár aláírási bónusz + 1 millió dollár fizetés
2012: 2,1 millió dollár fizetés
+ 100.000 workout bónusz
2013: 2,2 millió dollár fizetés + 100.000 workout bónusz
2014: 2,4 millió dollár fizetés + 100.000 workout bónusz

James Anderson (OLB, Carolina Panthers, 5 év, 22 millió dollár, 8,5 millió garantált)
2011: 7 millió dollár aláírási bónusz + 1,5 millió dollár garantált fizetés
2012: 2,4 millió dollár fizetés + 100.000 workout bónusz
2013: 2,9 millió dollár fizetés
+ 100.000 workout bónusz
2014: 3,9 millió dollár fizetés + 100.000 workout bónusz
2015: 3,9 millió dollár fizetés + 100.000 workout bónusz

Greg Olsen (TE, Carolina Panthers, szerződés a szerződésben konstrukció)
2011: 2,5 millió dollár aláírási bónusz + 700.000 dollár fizetés 2012: 2,5 millió dollár option bónusz (Daviséhez hasonlóan működik) + 3 millió dollár garantált fizetés + 250.000 workout bónusz
2013: 3,75 millió dollár fizetés
+ 250.000 workout bónusz
2014: 5,25 millió dollár fizetés + 250.000 workout bónusz
2015: 5,25 millió dollár fizetés + 250.000 workout bónusz
Davin Joseph (OG, Tampa Bay Buccaneers, 7 év, 52,5 millió dollár, 19 millió dollár garantált) 2011: 9,5 millió dollár garantált fizetés
2012:
9,5 millió dollár garantált fizetés
2013: 6 millió dollár fizetés
2014: 6 millió dollár fizetés
2015: 7 millió dollár fizetés
2016: 7 millió dollár fizetés 2017: 7,5 millió dollár fizetés
Quincy Black (OLB, Tampa Bay Buccaneers, 5 év, 29 millió dollár, 11,5 millió dollár garantált) 2011: 6 millió dollár garantált fizetés
2012: 5,5 millió dollár garantált fizetés + 250.000 workout bónusz
2013: 5,5 millió dollár fizetés
+ 250.000 workout bónusz
2014: 5,5 millió dollár fizetés + 250.000 workout bónusz
2015: 5,5 millió dollár fizetés + 250.000 workout bónusz

Scott Shanle (OLB, New Orleans Saints, 2 év, 4 millió dollár, 1 millió garantált)
2011: 1 millió dollár aláírási bónusz + 1,25 millió dollár fizetés
2012: 500.000 dollár roster bónusz + 1,05 millió dollár fizetés + 200.000 workout bónusz


Az NFC South szerződései után következzen Peyton Manning 5 évre szóló 90 millió dolláros kontraktusának részletezése Mike Chappell Indianapolis Starban megjelent cikke alapján:

2011: 20 millió dollár aláírási bónusz + 3 millió dollár roster bónusz + 3,4 millió dollár fizetés
2012: 7,4 millió dollár fizetés + az előző évben lehívott 28 millió dolláros option bónusz kifizetése
2013: 8,4 millió dollár fizetés
2014: 9,4 millió dollár fizetés
2015: 10,4 millió dollár fizetés

A szerződés hosszában a fizetések nem garantáltak, de Manning 2011-ben garantáltan kézhez kap 51 millió dollárt (!) miután az option bónuszt érvényesítik. Az option bónusz a cap szempontjából az aláírási bónusznak megfelelően működik, évente egyenlő részletben számít a capbe.

Manning cap számai a szerződés időszakában:
2011: 16 millió dollár (
20 millió dollár aláírási bónusz évre jutó része=4 millió dollár + 28 millió dollár option bónusz évre jutó része=5,6 millió dollár + 3 millió dollár roster bónusz + 3,4 millió dollár fizetés)
2012: 17 millió dollár (20 millió dollár aláírási bónusz évre jutó része=4 millió dollár + 28 millió dollár option bónusz évre jutó része=5,6 millió dollár + 7,4 millió dollár fizetés)
2013: 18 millió dollár (20 millió dollár aláírási bónusz évre jutó része=4 millió dollár + 28 millió dollár option bónusz évre jutó része=5,6 millió dollár + 8,4 millió dollár fizetés)
2014: 19 millió dollár (20 millió dollár aláírási bónusz évre jutó része=4 millió dollár + 28 millió dollár option bónusz évre jutó része=5,6 millió dollár + 9,4 millió dollár fizetés)
2015: 20 millió dollár (20 millió dollár aláírási bónusz évre jutó része=4 millió dollár + 28 millió dollár option bónusz évre jutó része=5,6 millió dollár + 10,4 millió dollár fizetés)

Nike és Under Armour reklámok

Clay Matthews - Nike és Dick's Sporting Goods - Blowing Up Plays



Tom Brady - Under Armour - Charged Cotton Storm



Ray Lewis, Tom Brady, Cam Newton - Under Armour - Footwear Spot Extended Version



Under Armour - Footsteps - Tom Brady meets Cam Newton



2011. augusztus 11., csütörtök

Szerződések New Englandben, LA, szezonkezdet és UFL

A New England Patriots a korábban aláírt franchise tag alapján járó egyéves szerződést hat évre szóló kontraktussá alakította át a tegnapi napon Logan Mankins esetében. A szerződés számai nem ismertek, de feltehetőleg meghaladják annak a megállapodásnak az összegeit, amelyet a Saints kötött tavaly guardjával, Jahri Evans-szel. Ezzel pedig Mankins válna a liga történetének legjobban kereső guardjává. Évente körülbelül 8 és 8,5 millió dollár közötti átlagos keresetet jósolok az OG esetében.

A guard bérek magas szintje nem volt jellemző az NFL-ben a 2000-es évek közepéig, amikor a transition taggel ellátott Steve Hutchinson kapott olyan szerződést a Vikingstól, amit egyrészt a Seahawks nem tudott matchelni, másrészt pedig a kor LT béreivel vetekedett. Hutchinson 7 évre írt alá 49 millió dollárért, 16 millió garantált mellett. Ezt követte a hasonló összegről szóló szerződés Eric Steinbach és a Browns, illetve Leonard Davis és a Cowboys között. 2008-ban jött Chris Snee szerződése (6/43,5/21) a Giants-szel, majd Alan Faneca nagy FA kontraktusa a Jets-szel (5/40/21). A mára visszavonult Faneca dealje érte el először a történelemben a 8 millió dollár/év határvonalat. Jahri Evans tavalyi szerződése pedig átlagosan 8,1 millió dollárról szól évente. Ezt a szerződést Andrew Brandt tavalyi írása alapján részletezem érdekességként.
Evans 7 év alatt 56,7 milliót kereshet, amiből 19 millió dollár garantált. Az első három évre 25,6 millió dollár kereset jut. A csavar ott található, hogy az összes garantált tétel a szerződés első évében jelentkezik. 2010-ben Evansnek garantált volt a 7 milliós bére, plusz járt még neki 12 millió aláírási bónusz három részletben. Május 15-én kapott 4 millió dollárt, július 15-én 6 milliót, majd 2011. január 15-én 2 milliót. Nyilván ez a 12 millió a salary capben leosztva a hat évre évi 2 milliós bónusz tételt jelent, és elbocsátás esetén ez alapján kalkulálódik a salary cap büntetés is. A következő hat évben egyáltalán nincs garantált pénz a szerződésben, ez teszi érdekessé, és egyedülállóvá is ezt a megállapodást.


Nézzük meg még pár kontraktust a Patriots háza tájáról. Albert Haynesworthnek a korábban említett idén 5,4, jövőre 6,7 milliós garantált tétel nélküli szerződését átstrukturálták. Azt már jeleztem, hogy a Redskins-szel kötött szerződés a szerződésben konstrukció realizálásának esélye közelítette a nulla százalékot, de a jelenlegi helyzet szerint annak is kicsi az esélye, hogy Haynesworth jelen szerződés keretében még a csapatnál legyen 2012-ben. Haynesworthnek a szerződésébe azért, hogy az 5,4 milliós alapfizetését 1,5 millióra csökkentsék, beépítettek hét darab teljesítményfüggő tételt idénre. A következőképpen néz ki az 1,5 millió dollár nem garantált fizetés mellett lehívható ösztönzők listája:
-Ha a játékos a játékok legalább 20 %-ában a pályán van, kap 1 millió dollárt.
-Ha a játékos a játékok
legalább 45 %-ában a pályán van, kap 590.000 dollárt.
-Ha a játékos a játékok
legalább 50 %-ában a pályán van, kap 590.000 dollárt.
-Ha a játékos a játékok
legalább 55 %-ában a pályán van, kap 590.000 dollárt.
-Ha a játékos a játékok
legalább 60 %-ában a pályán van, kap 590.000 dollárt.
-Ha a játékos a játékok
legalább 65 %-ában a pályán van, kap 590.000 dollárt.
-Ha a játékos meghívót kap a Pro Bowlra, 400.000 dollár illeti meg.

Így összesen a szerződés maximális értéke 5,85 millió dollár lehet, reálisan nézve viszont ennek körülbelül fele lesz megkereshető. A második évbe, a 6,7 millió nem garantált fizetéstétel mellé beépítésre került egy 400.000 dolláros roster bónusz, és egy 100.000 dolláros workout bónusz.
Nézzük meg Chad Ochocinco szerződését is, ha már New Englandben járunk. Ennek számai a következőek:
2011: 1,5 millió dollár roster bónusz + 1 millió dollár nem garantált fizetés
2012: 1,5 millió dollár roster bónusz + 3 millió dollár nem garantált fizetés
2013: 1,5 millió dollár roster bónusz + 3 millió dollár nem garantált fizetés


A szerződések után térjünk át a stadionokra. Los Angelesben az elfogadott egyszerűsített pénzügyi terv végösszege állítólag 1,5 milliárd dollár. A város és az AEG megegyezése csak a projekt iránti elkötelezettség jegyének tekinthető. Még hosszú tárgyalásokat folytatnak majd, amíg minden tisztázásra kerül, az ESPN Los Angeles szerint akár 10 hónapba is beletelhet a részletek finomhangolása. Emellett csak jövő tavaszra készül el a véglegesnek mondható környezetvédelmi tanulmány, amely minden egyes hasonló projekt esetében a legkényesebb pont. Várhatóan a korábban indított rivális projektet tervező üzletemberek (élükön Ed Roskival) is előállhatnak ilyen vonalon egy perrel, ami a tervek útjába állhat, de egy hasonló támadásra már jelenleg is próbálnak megfelelő védelemmel előállni az AEG jogászai. Akármi is jön közbe, a cég szeretné megkezdeni a kivitelezést 2012. júniusában. A fontosabb kérdés, ami most az NFL-t követőket érdekli, hogy melyik csapat is fog a városba költözni. Az LA Times szerint továbbra is a San Diego Chargers az elsőszámú favorit. Szóba került a Bills és a Jaguars is, viszont a legtöbben úgy sejtik, hogy a negatívumok ellenére a Vikingsnak és Ramsey megyének sikerül megállapodnia Minnesota állammal a Arden Hillsben tervezett új stadion ügyében, így ők kiesnek a "versenyfutásból". A Vikingek tulajdonosa, Zygi Wilf is jelezte, hogy remek a kaliforniai bejelentés, de ő továbbra is elkötelezett Minnesota állam mellett, és preferálja a környéken való maradást. A nyilatkozat gazdasági szemmel nézve nem igazán tekinthető ésszerűnek, hiszen ég és föld a különbség aközött, amit a minnesotai, illetve a Los Angeles-i piac magában rejt. Bár ne feledjük, annak idején a Rams és a Raiders (igaz párhuzamosan) nem tudott igazán jól boldogulni az LA-i piacon, ennek következménye lett a városból való elköltözésük.

Szintén stadionnal kapcsolatos hír az, hogy a Denverben az Invesco Field at Mile High elnevezés hamarosan a múlté lehet. A Sports Authority ugyanis megpróbál megegyezni az Invescoval és a Broncos-szal arról, hogy átvegyék a stadion névadó szponzori jogait. Az Invesco denveri jelenléte az elmúlt években jelentősen lecsökkent, így számukra annyira már nem profitáló a 2001-ben 20 évre megkötött 120 millió dollárról szóló szerződés. Ezzel szemben a Sports Authority központja Colorado államban található, és az állam harmadik legnagyobb privát kézben levő vállalkozása. A Denver Post szerint amennyiben megegyeznek a felek, a Sports Authority
várhatóan 25 évre 150 millió dollárért szerzi meg a névadó jogot.

Az NFL a preseasonben különleges, a szurkolókat középpontba helyező kampányt folytat Back to Football néven a United Way-jel együttműködésben. Ennek keretében mind a 32 csapat 90 szurkolója a csapat játékosai, edzői és tulajdonosa aláírásával ellátott mezekkel gazdagodik. A mezek kiosztása változó, van amelyik csapat a nyitott edzésekre kilátogató szurkolókat jutalmazta így, de általánosabb, hogy valamelyik preseason mérkőzés előtt kerül sor az átadásra. Vannak olyan csapatok is, amelyek azt is biztosítják a díjazottak számára, hogy a játékosok bemutatása és pályára való kirohanása után ők is az öltözőkből futhassanak ki a pályára. Emellett sor kerül szeptember 9-én országszerte a Back to Football Friday névre hallgató eseményekre is, amelyet iskolákban, munkahelyeken lehet megszervezni, és ezeket az NFL-nél lehet regisztrálni. A regisztrált rendezvényeket megrendező iskolák közül 34 kap díjazást, amely 10.000 dolláros fitness gépekre/eszközökre szóló utalványt jelent minden egyes nyertes iskolának. 32 díjazott a 32 NFL csapat vonzáskörzetéből kerül ki, míg más városok iskoláinak van esélye a fennmaradó két helyre. A Dick's Sporting Goods emellett minden győztes iskolának 500 dolláros ajándékutalványt biztosít. A munkahelyek esetében a díjazás NFL Shop utalványok és Super Bowl jegyek formájában valósul meg.

Miközben az NFL visszatér régi kerékvágásába és ma elkezdődnek a mérkőzések is, a UFL válsága tovább súlyosbodik. Először az augusztus elejére tervezett szezonkezdetet tolták el egy hónappal, majd tegnap hivatalosan is bejelentésre került, hogy a Hartford Colonials megszűnik. A liga így négy csapattal és hat alapszakasz-mérkőzéssel vág neki a 2011-es idénynek. A Hartford játékosai közül az augusztus 15-ei drafton a fennmaradó együttesek 6-6 játékost választhatnak ki saját maguk számára. A jelek azt mutatják, hogyha az idei szezon rendben végigmegy, akkor sem garantált a jövő, valószínűleg az idei lesz a UFL utolsó szezonja.

2011. augusztus 9., kedd

Jegyárak, szerződések, és egy nagy lépés Los Angelesben

Egy hónappal az alapszakasz kezdete előtt ismételten összegyűjtöttem, hogy hogyan alakulnak az első játékhét jegyárai a másodlagos piacon (NFL Ticket Exchange, Stubhub). A minimum változása azt mutatja meg továbbra is, hogy mennyivel olcsóbban vagy drágábban lehet ma bejutni a mérkőzésre, mint egy hónappal korábban.
















A táblázat után visszatérek még kicsit a játékospiac eseményeire, hiszen pár fontos szerződésről nem számoltam még be. Az első helyen mindenképpen két franchise taggel ellátott játékos szerződéshosszabbítását érdemes említeni. LaMarr Woodley, a Steelers OLB-je hat évre írt alá 61,8 millió dollárért, amiből 22,5 millió aláírási bónuszként illeti majd meg két részletben. Az első évben Woodley 18,1 millió dollárt keres majd, ennek ellenére az idei cap száma a korábbi 10 millióról 6,5 millióra esett vissza. Ennek oka, hogy a salary cap esetében az aláírási bónuszok hat évre egyenletesen elosztva számítanak be, nem pedig egy összegben. Emellett Marcedes Lewis is hosszabbított a Jaguars-szal, ő Zach Milleréhez teljesen hasonló szerződést írt alá (5 év, 34 millió dollár, amiből 17 millió garantált). A Seahawkshoz távozó Millert a Giants volt TE-je, Kevin Boss pótolja majd Oaklandben, Boss jóval olcsóbb volt a csapatnak, 4 évre írt alá 16 millió dollárért, amiből 8 millió garantált. Érdemes még kiemelni Shaun Ellis (3-4 DE, 4-3 DT) szerződését, aki az egy évre minimálbért (910.000 dollár) ajánló Jets helyett New Englandbe írt alá 4 millió dollárért és további 1 millió dollárnyi teljesítményfüggő tétel is van szerződésébe építve.

Pár NFL csapat a múlt hét vége felé nagy küzdelmet folytatott azért, hogy a cap alá kerüljön, közülük is a Raiders állt a legrosszabbul, így át kellett alakítaniuk Richard Seymour (DT) és Stanford Routt (CB) idén februárban megkötött szerződéseit. Routt szerződésmódosítása tökéletes bizonyítéka annak, hogy a csapat érdekében engedő, szurkolók által szentté avatott játékosok imázsa álomkép csupán. Routt 3 évre szóló, 31,5 milliós szerződésének első éve 10 millió dollárnyi garantált fizetést tartalmazott. Ennek nagyobbik részét aláírási bónusszá változtatták, és elosztották a szerződés időszakában egyenlően. Azonban, hogy egy évre még kevesebb tétel jusson, a három évre szóló kontraktusból kreáltak egy ötéves szerződést, mégpedig úgy, hogy a két évben Routt további 23 millió dollárt kereshet (11,5 millió/év), tehát a 3 éves 31,5 milliós szerződésből lett egy ötéves 54,5 milliós megállapodás. Routt nem engedett semmit, ugyanazt a pénzt biztos megkeresi, ami a 31,5 milliós szerződés értelmében neki járt, és elképzelhető hogy annak garantált tartalmát is sikerült feltornásznia. A technikai plusz két évben feltehetőleg csak nem garantált tételek vannak, tehát a negyedik év előtt cap büntetés nélkül elengedhetik, azonban, hogy egy centtel nem keres kevesebbet, az már most biztos.

Egyéb hírek:
-Jelenleg is zajlanak a tárgyalások az NFL és a TV társaságok között az új, szezon első felébe tervezett csütörtöki TV-s csomagról, amely a legújabb becslések szerint 700 millió dollár pluszbevételt garantálna a ligának. Az NFL-nek megvan arra a joga, hogy a vasárnapi kínálatból kivonjon egy-egy mérkőzést a CBS és a Fox szerződés alapján. Az SBJ múlt heti beszámolói szerint az NFL ismét felvetette annak a lehetőségét, hogy a nyertes szolgáltató az NFL Networkben tulajdonosi részesedést szerezhessen. Két favorit, a Turner és a Comcast már érintett major ligák sportadóinak működtetésében (Turner-NBA TV; Comcast-NHL Network), feltehetőleg az NFL hosszútávú célja is ez, egy társasághoz áthelyezni a csatorna üzemeltetését. Várható az is, hogy az ESPN és a Fox is harcba száll majd a csomagért.
-Beszámoltam korábban arról, hogy a visszavonult játékosok beperelték az NFL-t és az NFLPA-t, amiért kirekesztették a visszavonultakat a tárgyalásokból, és helyettük döntöttek a nekik járó juttatásokról. Az események ezen a téren a napokban fognak felgyorsulni, holnap jön a felek közötti találkozó, Nelson bírónő pedig 15-ére mediációt rendelt el a felek között. Ebben a helyzetben az történik tehát, hogy a korábban vitázó felek most együtt állnak szemben egy harmadik csoporttal. Az NFL kérte a bírónőt a tegnapi napon, hogy ne kerüljön semmire sor, mert nincs alapja a panasznak, a visszavonultak 100 millió dollárral többet kapnak az új egyezségnek köszönhetően, mint korábban. Elleréknek azonban ez a jelek szerint kevés, szerintük az NFL és az NFLPA összejátszott, és minimalizálta jussukat. A visszavonultak a CBA megszületését nem akarták megakadályozni, de mégis szeretnének valamiféle beleszólást abba, mi is jut nekik. Ügyvédjük, Michael Hausfeld célja az, hogy az NFL-lel leülhessen tárgyalni a közeljövőben, és még jobb feltételeket harcoljon ki.
-A PFT értesülései szerint az NFLPA 50 millió dollárt költött a lockout biztosításra, amely egy teljesen elmaradt idény esetén minden játékosnak 200.000 dollárnyi juttatást eredményezett volna. A teljes kifizetés, ha sor került volna rá, 380 és 400 millió dollárjába került volna a szerződést az NFLPA-vel megkötő biztosítótársaságnak.
-Az AEG los angelesi stadionterve célegyenesbe ért. Július 25-én megszületett az ún. Memorandum of Understanding (a stadion pénzügyi tervének vázlata), ma pedig ezt a képviselők 12-0-ás arányban, tehát ellenszavazat nélkül megszavazták. A leendő, Farmers Field (névadó szponzor: Farmers Insurance) nevet viselő stadion a 2016-os szezonra elkészül, addig már csak egy csapatot kell találni, amely LA-ben fog szerepelni. Továbbra sincs biztos jelölt, de még mindig preferált a költöztetés egy expansion teammel szemben.
-Minnesotában közel sem ilyen jó a helyzet, július utolsó napjaiban már Mark Dayton kormányzó is pesszimizmusának adott hangot az arden hills-i tervezettel kapcsolatban, így jelenleg nagyobb esélye van annak, hogy a Vikings meghosszabbítsa a 2011-es szezon után lejáró bérleti szerződését a Metrodome-mal, vagy elköltözzön, minthogy felépüljön a tervezett stadion.
-San Diegoban is zajlanak az előkészületek. Mark Fabiani, aki a Chargers stadion ügyért felelős beosztottja kijelentette, hogy a csapat az East Village területén felépülő stadion tervét támogatja. Ennek oka, hogy ez a helyszín a legszimpatikusabb a helyi törvényhozóknak is, illetve a városközpontban található, és a stadion összeköttetésbe kerülhetne a Convention Centerrel, amely nagyobb, futballon kívüli események megrendezését is lehetővé tenné. A terveket nehezíti, hogy az új helyi törvények miatt a város pénzalapjaiból legalább egy évtizedig nem részesülhet a csapat, ez pedig kreativitásra, új források megtalálására ösztönzi a stadionért harcolókat.

2011. augusztus 6., szombat

CBA 2011-2020 - 7. fejezet: Az újonc kompenzáció

2011. augusztus 4-én érvénybe lépett az NFL új kollektív szerződése, amely 2011 és 2020 között él. A teljes dokumentum jelenleg még nem elérhető, csupán három részlet került nyilvánosságra. Ezek közül az újoncokra vonatkozó szabályozást (CBA 22-34. oldal) fordítottam le elsőként magyar nyelvre. A 15 oldalas dokumentum letölthető a következő linken: CBA 7. fejezet: Az újonc kompenzáció.

2011. augusztus 5., péntek

Érvénybe lépett a CBA, hivatalosan is elkezdődött a szezon

Az immár szakszervezetként működő NFLPA tegnap délután 4:54 perckor az NFL tudtára juttatta, hogy a játékosok körében sikerrel járt a CBA szavazás, így hamarosan kezdetét vehette a 2011-es League Year. Roger Goodell és DeMaurice Smith ma délelőtt 11 órakor (17:00 CET) írja alá a kollektív szerződést a média jelenlétében a Hall of Fame épülete előtt Cantonban. Ezzel hivatalosan is beköszönt majd a tíz évre szóló béke. A szezon kezdete azt is jelentette, hogy az új szerződést aláíró játékosok jogosultak lettek aláírási pénzeikre, és egyúttal megkezdhették az edzéseiket régi/új csapattársaik jelenlétében is.

A hosszú békeperiódus nem jelenti azt, hogy jogi szempontból valamivel is előrébb lennénk, az NFL és az észak-amerikai sportligák továbbra is bajban vannak, ha trösztellenes támadások érik őket, jogilag továbbra is nyitott kérdések állnak fenn. Hogy ne menjünk messzebbre, az NBA pontosan ugyanazt a helyzetet éli át jelenleg, amiről az elmúlt hat hónapban tudósítottam, azzal a különbséggel, hogy a CBA lejárat után az NBPA nem decertifikált, kivárt a lépéssel. Ezzel megkockáztatta, hogy elsőként az NBA lép fel ellenük. A hét folyamán, drasztikus formában ez meg is történt, az NBA mind az NLRB-nél bepanaszolta a szakszervezetet nem fair tárgyalások, és a decertifikációval való fenyegetés miatt (ami szerintük csak alkupozíció javítási eszköz), mind pedig pert indítottak az NBPA ellen New Yorkban. A new yorki per beadványának érvei között visszaköszönnek az NFL érvei, és a leggyilkosabb pont a játékosokra nézve az, hogy az NBA kijelenti, hogyha a még végre sem hajtott decertifikációt végül a bíróság érvényesnek találná, akkor az összes létező szerződést semmisnek nyilvánítja a liga... Ha csak beletekintünk az NBA vitába, máris egy véresebb csatát vizionálunk, mint ami az NFL-ben megvalósult, és ott sokkal valósabb annak a fenyegetése, hogy elmarad a 2011-2012-es szezon.

Térjünk vissza azonban az NFL üzleti ügyeire. Az elmúlt napokban nagyon lelassult a piac, alig van pár átigazolás, pedig még egészen jó játékosok vannak kint a piacon, csak pár példa: Steve Smith (NYG), Derrick Mason, Jason Snelling, Brian Waters, Jerricho Cotchery, Malcom Floyd, Kevin Boss, Leonard Davis, Shaun O'Hara, Stylez White, Rocky Bernard, Shaun Ellis, Channing Crowder, Matt Roth, Jared Gaither, Andre Carter, Dashon Goldson, Kirk Morrison, Bo Scaife. Az elmúlt két napban leginkább a San Francisco 49ers mozgolódása ragadta meg az embereket. Először Carlos Rogers, a Skins korábbi CB-je írt alá egy évre, majd 3 évre leigazolták a Saints volt centerét, Jonathan Goodwint 10,9 millióért, amelyből 4 millió garantált. Ezután érkezett Donte' Whitner, a Bills ex-strong safetyje. Whitner szintén 3 évre írt alá, 4 millió garantáltért, 11,75 millió dollárnyi lehetséges maximum mellett. A pontot pedig a nagy aktivitásra a wide receiver Braylon Edwards szerződtetése tette fel. Braylon 1 évre 3,5 millió dollárért írt alá a Friscoba, amiből alapból csak 1 millió illeti meg, de ez az összeg sem garantált, a többi pedig csak akkor jár, ha eléri a 90 elkapást vagy Pro Bowler lesz. (Fél millióval kaphat összesen többet 27 évesen, mint amit volt csapata adott garantáltan a börtönből szabadult 34 éves Plaxico Burressnek. Ez több mint beszédes...)


A tegnapi napon aláírt az utolsó három első körben elkelt, de még korábban szerződés nélkül álló játékos. Hamarabb is sikerülhetett volna az egész folyamatot lezárni, amennyiben a Tampa Bay Buccaneers nem íratja alá elsőként a 20. pickkel kiválasztott Adrian Claybornt. Clayborn az NFL kiosztása szerint körülbelül 8,135 millió dollár körül keresett volna, de Mark Dominicék 8,21 millió adtak neki, és emellett garantálttá tették szerződésének mind a négy évét. Az érték túllépése rosszul hatott Prince Amukamarára, akinek 19. helye NFL szerint valahol 8,18 millió körüli számot szabott meg, tehát Clayborn az ő száma fölé ment. A Tampa úgy gazdálkodta ki Clayborn "pluszát", hogy összes többi újoncát a lehetséges minimális értéken szerződtette, így volt helyük arra az elsőéves rookie capben (és a teljes rookie capben), hogy Claybornt "túlfizessék". Nem csoda ezek után, hogy a Giants volt az utolsó, amely aláírta szerződését Amukamarával, és mivel az összes többi újoncuk szerződtetve volt már, így maradtak a 8,18 millió dollárnál, nem tudtak fölé menni a cap miatt. Nem sok olyan draft class volt az NFL történetében, amelyben egy későbbi pick többet keresett, mint egy korábban draftolt játékos, még ha csak egy hely is a különbség. A másik problémát az okozta, hogy a Tampa garantálta mind a négy évet. Ettől kezdve az első kör első felében lévő csapatok szintén kénytelenek voltak garantálni az első négy évet, és ez a 16. pickig nem is okozott problémát. A 25. pick után jelent meg először az, hogy egyes csapatok csak három évet garantáltak (a 29. helyen elkelt Gabe Cariminek csak kettőt), és így a 17. és 25. hely között egy vákuum keletkezett, lelassultak a tárgyalások. Aztán szép lassan eljutottunk oda, hogy a 17.
és 21. hely között maradt csak nyitott a kérdés, a 22. és 25. pick között elfogadták a játékosok és az ügynökök a három év garantáltat. Az állóháborút végül a Browns törte meg kreatív konstrukciójával. Egy roster bónuszt iktattak be Phil Taylor szerződésébe. A roster bónusz értéke a negyedik év keresetének felével egyezik meg. Amennyiben a negyedik év kezdetekor Taylor rosteren van, akkor a roster bónusz összegét megkapja, és ez azt jelenti számára, hogy lényegében a négyéves újoncszerződés három és fél éve volt garantált számára. Ezzel a konstrukcióval éltek végül a 17., 18. és 19. picket szerződtető csapatok, a Patriots, a Chargers és a Giants is. Íme a játékosoknak szerződés szerint járó összegek millió dollárban a top 10-en kívül (a top 10 számait már ismertettem):






















Amennyiben ennyi nem lett volna még elég az újoncokról, akkor bizonyára örömmel fogadjátok majd a CBA újonc kompenzációra vonatkozó szabályozását. Ugyan a CBA teljes formátumában feltehetőleg egy darabig még nem lesz elérhető, az ügynökök három részletet már megkaptak a ligától az FA piac megnyitása előtt, amelyeket sikerült megszereznem. Ezek: 4. fejezet: Az NFL játékosok szerződése, 7. fejezet: Az újonc kompenzáció, és 11. fejezet: A 2011-es szezon speciális szabályai. Elsőként az újonc kompenzáció szabályozásának magyar nyelvű fordításával jelentkezem majd.

2011. augusztus 4., csütörtök

Végleges CBA, csökkenő piaci költekezés

Újabb fontos esemény történt CBA fronton, a vita lezárásához szükséges harmadik pont (pár még nyitott kérdés megtárgyalása) is lezárult. A délelőtt folyamán még a végleges dokumentumokkal foglalatoskodnak, majd a játékosokat tájékoztatják a fő változásokról. Délután pedig sor kerül a formalitásnak számító szavazásra, amely végleg pontot tesz a folyamatra, és magával hozza a tíz évre szóló békét. A szavazást követően hivatalosan is megkezdődik a 2011-es szezon, a szokásos március eleje helyett augusztus 4-én. Ebben a pillanatban aktuálissá válnak azon játékosok aláírási pénzei, akik új szerződést írtak alá múlt hét kedd óta, és a csapatoknak hamarosan meg kell felelniük a Top 51 kritériumnak is. Utóbbi azt jelenti, hogy az 51 legjobban kereső játékosuk esetében a csapatok nem lehetnek a salary cap felett. Jelenleg, sajtóértesülések szerint ezzel még több csapat gondban van, az ESPN szerint heten vannak jelenleg még a cap felett. Ezen csapatok listája: STL $100.000, ATL $1 millió, DAL $3 millió, DET $8 millió, HOU $8,5 millió, PIT $11 millió, OAK $12 millió.

Kedd óta egyre kevesebb az izgalom a szabadügynök-piacon, egyre kevesebb a nagyobb pénzköltés, a csapatok elkezdték elérni azt a határ, amely felett már nem akarnak/tudnak további jelentős bérköltséget vállalni. Egyre ritkábbak a 2-3 évre szóló megállapodások is, és helyükre az egyéves szerződések léptek. Furcsa például, hogy az egyik top FA-nek tartott 49ers NT, Aubrayo Franklin is egyéves kontraktus aláírására kényszerült, méghozzá nem is akárhol, hanem a 4-3-at játszó Saintsnél. Ki érti ezt? Az NFL-nek a piac első hetében 1.230 szerződést kellett érvényesítenie, ami rekordnak számít, köszönhető ez a 10 fős rosterduzzasztásnak, de nagy szerepe van ebben minden idők legnagyobb FA classának is. Peter Kingtől tudjuk azt az érdekes számot is, hogy Ben Dogra, az egyik legnevesebb játékosügynök az első hétben 14 nagyobb jelentőségű szerződést tárgyalt meg a csapatokkal, amelyek együttes összege: 303,8 millió dollár és 137,8 millió garantált pénzmennyiség.

Az utóbbi napokban nagyobb összegű szerződést csak azok a játékosok kaptak, akik esetében hosszabb távú szerződésre akarta váltani a csapatuk a franchise tag alapján járó tételt, és ezzel kiváltani a tag által foglalt nagy capbeli helyet. Két LB részesedett ilyen kontraktusban. David Harris, a Jets ILB-je 4 évre írt alá 36 millió dollárért, amelyből 29,5 millió garantált, Tamba Hali, a Chiefs OLB-je pedig 5 évre szóló szerződést kötött a 60 milliós főösszegből 35 millió garantálttal. Az előző bejegyzésben közölt LB lista harmadik helyére lépett Hali, míg az ötödikre Harris. További olyan szerződések, ahol ismert az év, a szerződés összege és a garantált is:



















Zach Millernek végül nem sikerült a legjobban fizetett tight enddé válnia, és Oaklandben sem maradt, amire magyarázatot adhat a Raiders cap helyzete. Íme a legmagasabb összegről szóló, jelenleg is élő TE szerződések listája:

















Érdekesség a TE dealekkel kapcsolatban, hogy Daniel Graham, a Patriots és a Broncos korábbi kiváló blokkoló TE-je a Titanshez igazolt (feltehetőleg Chris Johnson nagy örömére) 3 évre 8,5 millió dollárért. 2007-ben Graham a Broncostól egy olyan 5 évre szóló szerződést kapott, amely a 30 milliós összegből 15 milliót garantált számára. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy nagyon sok idő kell ahhoz, hogy ezt a számot felülmúlják egy blokkoló TE esetében.
További érdekes szerződések, amelyeknél a garantált nem ismert: Antonio Cromartie (CB, NYJ) 4 év, 32 millió dollár; Cullen Jenkins (DT/DE, PHI) 5 év, 25 millió dollár; Joseph Addai (RB, IND) 3 év, 14 millió dollár; Vonta Leach (FB, BAL) 3 év, 11 millió dollár; Thomas Howard (LB, CIN) 2 év, 6,5 millió dollár; Barrett Ruud (LB, TEN) 1 év, 4 millió dollár. Kiemelhető még a Broderick Bunkley trade, amely furcsa módon ment végbe. Az Eagles megegyezett a Browns-szal a játékoscserében, de Bunkley egyszerűen nem jelent meg a csapatnál, ezzel semmissé téve a megállapodást. Más információk szerint a Browns állt el a tradetől. Akármi is az igazság, a lényeg az, hogy végül Bunkleyt a Broncoshoz cserélték, a második trade már sikeres volt a hírek szerint.

2011. augusztus 2., kedd

Al világa

Nem tudom, hogyan lehetne Al Davis és az Oakland Raiders igazolások terén végzett tevékenységét értékelni. Egyszerűen azért, mert amikor a Raiders bejelent egy nagy szerződést, vegyes érzések kerítik hatalmába az embert, egyrészt sokkolják a számok, másrészt pozitívan is reagál, mert képes megragadni az emberek fantáziáját egy több tízmilliós szerződés egy olyan játékosnak, aki nem feltétlen érdemelné azt meg a közvélemény szerint. Éppen ezért egy-egy szerződést ma már nem is "Úristen!" felkiáltásokkal fogadok, hanem inkább csodálkozással és szinte várom a következő nagy "sokkot".
A legújabb ilyen szerződést Al Davisék tegnap kötötték meg Kamerion Wimbleyvel. A lejáró szerződésű OLB nem-exkluzív franchise taget kapott februárban, ami alapján 11,3 millió dollárt keresett volna az idényben, és ennyi helyet foglalt volna a salary capből is. Emiatt várható volt egy hosszabb távú szerződés megkötése, és ezáltal a capben foglalt hely csökkentése. Wimbley 5 esztendőre 48 millió dollárt kaphat majd az új megállapodás értelmében, és közben 29 millió dollárnyi garantált tétel illeti meg. A játékos annak idején pályafutását a Brownsban 3-4 OLB-ként kezdte, Oaklandben már 4-3 SLB-t játszik, de fel-feltűnik DE pozícióban is, nagyon változatos helyeken képes produktív teljesítményt nyújtani.
Ahhoz, hogy be tudjuk kategorizálni ezt a szerződést, összegyűjtöttem az elmúlt évek legnagyobb LB szerződéseit. Igaz, a táblázat kicsit csalóka, hiszen nem mindegy, hogy egy 3-4-es premier pass rusher OLB-ről beszélünk, vagy egy 4-3-as külső LB-ről. Ezért is tüntettem fel a játékosok posztjait a táblázatban.


















Nézzük meg egy kicsit közelebbről azt a nagy költekezést, amit Davisék az elmúlt öt évben elkövettek. Az újoncok szerződéseit külön rendszereztem, ott nem feltétlenül a Raiders miatt olyan magasak az összegek, egyszerűen sokszor draftoltak elől, és a rendszer okolható elsősorban a jelentős pénzáramlásért. Bár kissé itt is érezhető, hogy csak azért is olyan számokat foglaltak a szerződésbe, amitől mindenkinek leesik az álla.









A szerződéshosszabbítások és FA mozgások az igazán érdekesek. 2008-ban a csapat nagy bevásárlása a pályán nem hozott előrelépést, mi több, az igazolások nagyobbik részét már szezon közben megbánták. A 7 évre 70 millió dollárért szerződtetett DeAngelo Hall már idény közben elbocsátásra került, a Giants-szel Super Bowlt nyerő Gibril Wilson is alulteljesített, majd sérülések tönkr
etették a pályafutást. Javon Walker pedig nem tért vissza 2004-es Packersben, és 2006-ban a Broncosban nyújtott játékához. Testi és lelki sérülések álltak Walker karrierjének megtörése mögött, amik közül én az egyik legfontosabbnak tartom azt a pillanatot, amikor 2007. január 1-jén a karjai között hunyt el meggyilkolt barátja, Darrent Williams. Hogy 2008 ne legyen teljes katasztrófa, arról Tommy Kelly gondoskodott, igaz, ez nem abban az évben derült ki, hanem csak később, egy-másfél év kellett Kellynek, hogy lemossa magáról a túlfizetett, lusta játékos jelzőt.













2009 meghozta a mai napig kedvenc NFL szerződésemet. Nnamdi Asomugha sporttörténeti szerződése három évre szólt eredetileg, de azért írtam be a táblázatba két esztendős megállapodásként, hogy érzékeltessem azt, mennyire fantasztikus kontraktus is volt ez. És emellett azért is, mert a szerződés harmadik évét sohasem érte el. Idén gyakorlatilag önmagát mondta fel amiatt, mert Nnamdi nem múlta felül bizonyos teljesítmény mutatóit 2010-ben 2009-hez képest, kevesebbet játszott, nem növekedett interceptionjeinek, kivédekezett passzainak, és kiharcolt fumble-jeinek száma például. Legalább egy kategória növekedése magával hozta volna a harmadik évet.
A szerződés alapjában akár 3 év alatt 45,3 millió dollárt vagy ennél többet is garantálhatott volna a CB-nek. Az első két évben garantáltan megkereste a táblázatban feltüntetett 28,5 millió dollárt. 2011 opciós év lett volna a Raiders számára, amennyiben élnek vele, a játékos bére garantálttá válik erre az évre is. Ennek az évnek a bére vagy 16,8 millió dollár lett volna, vagy pedig a QB-k franchise tenderének összege, amelyik a magasabb. Ma már tudjuk, hogy ez az összeg 16,8 millió dollár lett volna számára, de a Raiders, bár szeretett volna az opcióval élni, a korábban említett számbeli növekedések elmaradása miatt kénytelen volt kiengedni a piacra Nnamdit.


2009-ben és 2010-ben a Raiders letudta a rúgójátékosait is, mind Shane Lechler, mind Sebastian Janikowski posztja legjobb szerződését kapta az NFL történetében. Idén pedig még a lockout előtt állapodtak meg Richard Seymourral és Stanford Routtal hatalmas pénzekről. Ezeket a szerződéseket már korábban elemeztem. Illetve most jött a Wimbley megaszerződés. Egy biztos a számokat nézve, a csapat nem aprózza el a dolgokat ezúttal sem, és személy szerint már most várom a következő nagy dobást. Erre esetleg a napokban is sor kerülhet, amennyiben hajlandó és képes a Raiders Zach Millernek a liga történetének legjobb TE szerződését adni. Ehhez Vernon Davis tavaly kötött szerződéshosszabbítását kellene felüllicitálni (5 év, 36,75 millió dollár, 23 millió garantált).

Milliomos lett az All-Pro RB

Legutóbb Peyton Manning millióiról volt szó, most egy kicsit más vizekre evezünk. Ezúttal egy olyan játékos kerül a figyelem középpontjába, aki hamarabb lett All-Pro és Pro Bowler, minthogy megkereste volna első millió dollárját az NFL-ben. Meglepő ez a mai szerződések világában, elsőre talán returnerre, vagy rúgójátékosra gondolnánk, de hogy egy hétköznapi emberek által körülrajongott poszton kezd az illető, az talán sokakat meglep. A Houston Texans tavaly berobbanó RB-jéről, Arian Fosterről van szó. Foster története közismert lett mindenki előtt, aki az NFL tavalyi idényét végigkövette. Hétről hétre ajnározta a sajtó a nem draftolt szabadügynökként a ligába kerülő játékost, aki a Tennessee egyetemen bár nagy reményekkel indult, végül csak kimaradt a 2009-es drafton elkelt játékosok közül. Foster 2009-ben 5.000 dollárt kapott a Texanstól azért, hogy aláírjon hozzájuk, majd a csapat practice squadjában kezdte a szezont, ahonnan a sorozatos RB sérülések miatt november közepén az 53-as rosterre került. Amíg a PS-en volt, csak 5.200 dolláros heti fizetés illette meg, amint "aktiválták", onnantól járt neki az NFL minimálbér hátralevő mérkőzésekre jutó részlete. Azonban a Texans volt olyan kegyes, hogy bérét év végén kiegészítették arra a szintre, amit akkor keresett volna, ha egész évben rosteren van. 2010-ben - amikor All-Pro és Pro Bowler lett, 1.616 yardjával első volt a futójátékosok között a ligában - szintén minimális pénzt kapott, majd tegnap aláírta az ERFA tendert, amivel összkeresetet tekintve átlépte az 1 millió dollárt. Sokan azt várták, hogy nem fogja aláírni a tendert, holdoutol majd egy jobb szerződésért, de a lockout miatti időrend következtében ezt nem tette meg. Jövőre azonban, főleg ha idén is megismétli remeklését, várható egy ilyen lépés, nem valószínű, hogy RFA tendernek megfelelő értéket akarna keresni. Nézzük meg Foster bérét évenkénti bontásban:







Két olyan futójátékos van még, akik közel hasonló utat tettek meg, mint Foster, és kezdő szintre emelkedtek a 2010-es szezonra/szezon folyamán. BenJarvus Green-Ellis, a Patriots RB-je, és LeGarrette Blount, a Tampa futója is UDFA-ként került az NFL-be, és kezdett posztján 2010-ben.


Green-Ellis 2008-ban nem kelt el a drafton, de szerepe a Patriots futójátékában onnantól kezdve egyre növekedett. Először csupán PS játékos volt ő is. Az ő fizetésén - amit hamarosan részletezek - jól látható az, hogy öt héten át kapott PS pénzt, majd utána járt neki a minimálbér 12 héten át. BenJarvus megtapasztalta már az ERFA tendert, és jelenleg éppen az RFA tender aláírása soros számára, amit ő sem örömmel fog megte
nni a közeljövőben, de a sok RB a Patriots rosterén sürgeti őt is, ha nem akar problémát, nem holdoutol. Sajnos az ő esetében a signing bónusz nagyságát nem ismerem, így a kereset nem teljes.







LeGarrette Blount, az Oregon volt futójátékosa egy év alatt harmadik (papíron második) csapatánál talált nyugalmat és emelkedett kezdővé. Emlé
kezetes egyetemi pofonja, ami egy egész szezontól való eltiltást vont maga után megismétlődött az NFL-ben is. Miután a 49ers-szel majdnem megkötött szerződéséből kihátrált, a Titansnél csapattársával való összetűzése vezetett hasonló problémához. Azonban nem ezért küldték el végül Nashvilleből, egyszerűen a keretszűkítés áldozatává vált. Blount végül a Bucsnál találta meg számításait, ahol hamar kezdő RB lett, és a fiatal Tampa offense egyik motorja volt 2010-ben. Tavaly és idén összesen 800.000 dollár keres fizetés formájában. Az nem ismert itt sem, hogy mennyi bónuszt kapott a Titanstől. Mivel waiveren keresztül lett a Bucs játékosa, így a csapat megörökölte a Titans-szel kötött szerződését.






A legalulfizetettebb RB-k után tekintsük át a jelenleg érvényben levő legnagyobb összeget biztosító RB kontraktusokat az NFL-ben:















A legtöbbet taglalt szerződések az idei offseasonban Chris Johnsonhoz, és Frank Gorehoz kötődnek. Johnson nem is fért be a 12 fős listára az 5 évre 12 millióról szóló és 7 millió dollárnyi pénzmennyiséget garantáló szerződésével. A még jelenleg is holdoutoló RB idén 800.000 dollárt keresne, ami teljesítményéhez képest teljességgel aránytalan, de annyira ne ítéljük el szerződését, az első és a harmadik évben körülbelül 2,5 millió dollárt keresett meg csak bónuszokkal, és a második évben is aktuális volt egy közel 4 milliós roster bónusz, jövőre pedig 2,2 millió dollár járna neki, tehát ez az év az abszolút gyenge pontja a kontraktusnak. Az egy másik kérdés, hogy CJ2K-nak a liga legjobban fizetett RB-i között a helye. Gore szerződésén nincs mit magyarázni, idén jár le, Rosenhaus és kliense pedig szeretne még a piacra kerülés előtt megegyezni a 49ers-szel. Érdekes téma még Adrian Peterson szerződése. Sok Vikings szurkoló esett neki az elmúlt napokban Sidney Ricenak pénzéhsége miatt és amiért elhagyta a csapatot a Seahawks kedvéért. A valóságban, ha a Vikingek vezetősége résen lett volna, meg lehetett volna akadályozni ezt a problémát azzal, ha felhívják Ben Dográt, elkezdenek tárgyalni Peterson szerződéshosszabbításáról és kiegyeznek egy mindkét félnek jó bérben. Elhiszem, hogy AP-nak jó az idei 10,72 milliós keresete, de a csapatnak nem megfelelő az, hogy egy futó 12,775 millió dollárnyi helyet foglaljon a 120,375 milliós capből. Ha ezt a helyet egy új szerződéssel sikerült volna csökkenteni, Ricera maradt volna elég salary cap hely. Bármennyire is lenne történelmi az a szerződés, még akkor is csak kedvezőbb lehet az első évének cap terhe a jelenleginél. A felsorolt szerződések közül a legtöbb újoncszerződés (McFadden, Spiller, Peterson, Mathews, Moreno és Stewart), hosszabbítások is vannak szép számmal (Jackson, Jones-Drew, Gore és Jacobs), míg FA szerződésből csupán kettő van (Williams és Turner).

Végezetül összegyűjtöttem pár érdekes történelmi szerződést, amelyek ma már nincsenek érvényben. Nem ranglista ez, hiszen sok-sok név és szám hiányzik, csupán érdekesség. Különös figyelmet érdemel Shaun Alexander "MVP-szerződése", amely még a 2013-as szezon végéig élne, vagy a napokban elbocsátott Marion Barber dallasi kontraktusa... Barber a gigantikus szerződését egy, a Bearshez 2 évre szóló 5 milliós maximummal rendelkező megállapodásra cserélte. A feltüntetettek közül Reggie Bushé újoncszerződés, Jamesé FA "árverésen" alakult ki, Portisé játékoscserét követő megegyezés, a többi pedig szerződéshosszabbítás.