2011. május 29., vasárnap

8th Circuit: Az utolsó NFL beadvány fellebbezés ügyben (05.26.)

Az 8th Circuitre csütörtökön beérkezett az utolsó beadvány is, teljessé vált tehát az ügy dokumentációja, amely tartalmazza az NFL fellebbezési beadványát, a játékosok válaszát arra, valamint most már az NFL záró beadványát is. A következő lépés a június 3-ai meghallgatás lesz.

Nézzük, mit tartalmaz az NFL beadvány, amit a múlt heti 125 oldalas játékosoldali írásra reagáltak.

Továbbra is kitartanak amellett, hogy a kerületi bíróság "egyedülálló, és precedens nélküli" döntésének három jogi akadálya van, a Norris-LaGuardia Act, az NLRB elsődleges hatásköre és a munkajogi kivétel fennállása. Az NFL szerint az egyetlen, ehhez fogható döntést a 7th Circuit megváltoztatta. A játékosok hosszú beadványában semmi sem volt szerintük, ami megváltoztathatta volna az 8th Circuit Nelson bírónő döntésének felfüggesztésében felvetett aggályait. A Norris-LaGuardia Act elleni védekezésre épített játékos állásponttal kapcsolatban kijelentik, hogy csupán magyarázkodás és egyértelmű az, hogy az ügy munkaügyi vitából nőtt ki. Emellett a másik két korábban említett tényező is fontos. Az NFL arra kéri a bíróságot, hogy változtassa meg a kerületi bíróság döntését, és mondja ki, hogy egy munkajogi vitában, amely a munkavégzés feltételeiről szól a munkajog érvényes, semmiképpen sem a "trösztellenes bíróságok" illetékességi körébe tartozik. Magyarul az NFL azt sugallja, hogy a Brady vs. NFL per is visszadobandó.

Az érvelés fő pontjai:

1. A kerületi bíróságnak nem lett volna joga megszüntetni a lockoutot. Az NFL szerint egyértelmű, hogy a Norris-LaGuardia Act a lockoutokra is vonatkozik, a munkajogi vita nem követeli meg azt, hogy az egyik fél szakszervezet legyen, illetve hogy ez az ügy egyértelműen munkajogi vitából nőtt ki. Ennél is tovább mennek, és kijelentik, hogy bármennyire is igyekeznek az játékosok újabb és újabb érvelésekkel megközelíteni a jogszabályt, egyik érvelésük sem meggyőző. Deklarálásra kerül, hogy a felek továbbra is munkajogi vitában állnak. A játékosok több említett precedense cáfolatra kerül a szakszervezeti lét szükségességével és a munkajogi vitából való kinövéssel kapcsolatban. Emellett az NFL próbálja igazolni saját értelmezését a törvény 4. és 7. szakaszának viszonylatában. A 4. szakasz a. bekezdése szerintük megtiltja a lockout megszüntetését még pedig azért, mert nem csupán a sztrájkokra, hanem a lockoutokra is vonatkozik. Szerintük a játékosok ellen szól az a tény, hogy egyetlen esetben szüntetett meg a bíróság csupán lockoutot határozatilag Nelson bírónő döntése előtt és magasabb szinten azt is megváltoztatták. Ha a 4. szakasz nem is tiltaná a lockout megszüntetését, a 7. szakasz akkor is tilt ilyen intézkedést, mivel a bíróságnak meghallgatást kellett volna tartania a szakszervezet megszűnésének kérdésében, de azt nem tette meg.

2. A kerületi bíróság döntése összetűzésbe került az NLRB elsődleges hatásköri szerepével. Nelson bírónő és a játékosok azt állítják, hogy a szakszervezet feloszlatása sikeresen megtörtént, és erről döntést hozhat a bíróság. Azonban ez az ügy az NLRB hatáskörébe van utalva és vele kapcsolatban kérdések merülnek fel. Ha a kerületi bíróság rosszul döntött ezt illetően, és a felek nem léptek túl egyáltalán a kollektív egyeztetéseken, akkor az egész trösztellenes csoportos per már alapvetően is halálra van ítélve. Senki sem hiszi azt az egész ágazatban, hogy az NFLPA megszűnt volna uniónak lenni akár csak átmenetileg is, akár örökre. A játékosokkal szemben az NFL arra számít, hogy az NLRB számukra kedvező döntést hoz majd, és érvényteleníti az NFLPA decertifikációját. A játékosok azon pontja, amely szerint az NFL lemondott volna a decertifikáció támadásáról, nem állja meg a helyét, és ezt a játékosok is tudják. Akkor mondott le a támadásról az NFL, hogyha a CBA lejárat után oszlik fel a szakszervezet, nem pedig előtte, ahogy most történt. Cáfolják azt is, hogy azért került volna sor az NFLPA szakszervezetként való újraalakulására 1993-ban, az előző decertifikációt követően, mert az az NFL kiegyezéssel kapcsolatos kikötése lett volna.

3. A munkajogi kivétel fennállása megakadályozza trösztellenes per indítását az NFL ellen. A játékosok félreértelmezték a Brown vs. Pro Football per dokumentumait, amikor azt állították, hogy a decertifikációval a munkajogi kivétel azonnal megszűnt létezni és már nem védi az NFL-t a trösztellenes támadástól. Mi több, ez az esemény decertifikációnak sem nevezhető, csupán egyoldalú nyilatkozatról beszélünk, amely olyan gyorsan megfordítható, ahogy az ellentétes esemény megtörtént, emiatt mint egy kapcsoló működne a trösztellenes és munkajogi szabályozások között, ezzel pedig károsan hatna a kollektív egyeztetésekre. A kellő idő sem telt el a szakszervezet feloszlatása után ahhoz, hogy a munkajogi kivételt megszűntnek tekinthessük. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a játékosok többször hivatkoznak a Norris-LaGuardia Act 7. szakaszára, amely alapvetően egy munkajogi törvény, és ők azt állítják, hogy ez egy trösztellenes ügy. A kettő egymással nem összeegyeztethető, és emiatt károsan hat a felperesek pozíciójára. Ezután cikkeket említenek arra nézve, hogy az NFLPA és a játékosok célja továbbra is egy CBA megkötése. Megemlítik, hogy a szakszervezet kérdéses feloszlatása nem vezet ahhoz, hogy a játékosok ne élhetnének munkajog által biztosított jogukkal, és sztrájkolhatnának, emiatt a kérdéses feloszlatás utáni lockoutra is sor kerülhet. A munkajogi kivétel védi a lockoutot, a felperesek nem tudták ezen megállapítást kellőképpen cáfolni, és ugyanígy jártak a Powell per azon részletével, amely a trösztellenes per indíthatóságával kapcsolatos hasonló szituációban.

4. Az elszenvedett károk aránya nem teheti jogossá a lockout megszüntetését, mivel a kerületi bíróság nem mondhatta volna ki megszüntető határozatát a Norris-LaGuardia Act miatt. Emellett a játékosok nem bizonyítják azt, hogy előbbiek nekik kedveznének, ahogy azt az 8th circuit a felfüggesztés kapcsán is jelezte. Téves azon elképzelésük, amely szerint lockout hiányában az NFL-t nem érik károk. Figyelmen kívül hagyják azt is, hogy a lockout hossza attól függ, hogy a felek milyen hamar rendezik konfliktusukat. A lockoutnak emiatt nem alapvető következménye a szezon elmaradása. Minél hamarabb tűnik el a trösztellenes per fenyegetése, és minél hamarabb egyeznek meg, annál hamarabb ér véget a lockout és folytatódik a játék. Hosszútávon a közérdek azt kívánja, hogy a hasonló viták a tárgyalóasztalok mellett oldódjanak meg egyeztetések révén a munkajog égisze alatt, ne a bíróságokon trösztellenes csoportos perek által.

Végül arra kérik az 8th Circuitet, hogy a kerületi bíróság döntését bírálja felül, helyezze hatályon kívül, és a trösztellenes perre vonatkozóan tegyenek megállapítást arra nézve, hogy a per visszadobandó, vagy pedig az eljárás felfüggesztendő.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése