2011. május 12., csütörtök

8th Circuit: Az NFL fellebbezési beadványa és az NHL briefje (05.09.)

Az NFL fellebbezési beadványa: Az NFL szeretné megfellebbezni Nelson bírónő április 25-én meghozott döntését - amely kimondta a lockout megszüntetését - azért, mert a bírónő nem volt jogosult ilyen döntést meghozására a Norris-LaGuardia Act értelmében.

Az NFL arra kéri a bíróságot, hogy vizsgálja felül a következőket:
-Túllépte-e a kerületi bíróság határkörét (Norris-LaGuardia Act) akkor, amikor megszüntette a lockoutot?
-Hibázott-e a bíróság akkor, amikor nem várta meg az elsődleges hatáskörrel rendelkező NLRB állásfoglalását és anélkül döntött?
-Hibázott-e a bíróság akkor, amikor úgy döntött, hogy a felperesek (játékosok) trösztellenes vádjai nem ütköztek a munkajogi kivételbe?
-Hibázott-e a bíróság akkor, amikor nem realizálta azt, hogy a játékosoknak nincs esélyük a győzelemre a perben és a felek által elszenvedett károk arányát rosszul ítélte meg?

Tehát továbbra is három kulcskérdés van, a Norris-LaGuardia Act értelmezése, az NLRB hatásköre és a munkajogi kivétel fennállásának kérdése. A beadvány kijelenti, hogy Nelson bírónő döntése folyamán ezt a három kérdést azzal, hogy tényként fogadta el a szakszervezet megszűnését, egyszerűen elsöpörte az útból. Hasonló helyzetben Nelson bírónő döntése után minden szakszervezet erre az útra lépne, elvesztenék a jelentőségüket a kollektív egyeztetések. Az NFL szerint a Norris-LaGuardia Act nemcsak akkor tiltja meg hasonló döntés meghozását, ha az unió létezik, hanem akkor is, amikor már nem áll fenn. Hiszen a feltétel az, hogy munkajogi vitából nőjön ki a konfliktus, és az jelen helyzetben kétségtelenül így van. Az unió megszűnése nem eredményezi a konfliktus eredetének a megváltozását, ami ennek megfelelően munkajogi vita. Már ez magában elég ahhoz, hogy a döntést megváltoztassa az 8th Circuit. Az NLRB viszonylatában ismét az elsődleges hatáskörrel érvelnek, és felvetik, hogy a szervezet már vizsgálja a problémát. A munkajogi kivétel fennállása kapcsán egyértelmű, hogy nem telt el kellő idő a kollektív egyeztetések után, mi több, a per dokumentumainak bíróságra való beadására az egyeztetések időszakában került sor. Tehát ennek következtében a kivétel még mindig védi az NFL-t a trösztellenes támadástól. Az érvelés kifejtésétől ezúttal tartózkodnék, mert ezzel a három kulcskérdéssel már foglalkoztam többször, legutóbb Nelson bírónő döntésének a felfüggesztésével kapcsolatos beadványok tartalmazása során. Hosszabban, kiterjedtebben érvel az NFL a pontokban, de pár új precedens mellett sok újdonság nem található. Pár érdekesebb érvet emelnék csak ki. Eddig nem volt szó arról a pontról, amely keretében a Norris-LaGuardia Act kapcsán megemlíti a liga a Labor Management Relations Actet (1947). Ez felhatalmazza az Egyesült Államok elnökét arra, hogy sztrájkot vagy lockoutot megszüntető végzést kimondjon abban az esetben, ha egy egész iparágat érint a kialakult helyzet. És ezáltal ebben az esetben a Norris-LaGuardia Act nem érvényesül. Ebből vezet vissza az NFL arra, hogyha egy kis szelete a hasonló konfliktusoknak - amelyekre alapból a Norris-LaGuardia Act vonatkozna - elnöki döntési hatáskörbe kerül, és ez utóbbi a lockoutokra is vonatkozik, akkor miért ne vonatkozna az összes többi hasonló, lockoutot magában foglaló konfliktusra a Norris-LaGuardia Act. A munkajogi kivétel kapcsán kijelenti az NFL, hogy Nelson bírónő rosszul értelmezte a Brown vs. Pro Football per szövegezését, illetve a Powell vs. NFL per során megállapításra került, hogy az NLRB döntéséig áll fenn a munkajogi kivétel (vagy amíg a felek meg nem egyeznek róla). Ennek megfelelően Susan Nelsonnak meg kellett volna várnia az NLRB döntését az ügyben.

Az NHL amicus curiae beadványa: Az NHL érdekelt abban, hogy az NFL-t támogassa ebben az ügyben, mégpedig azért, mert a kerületi bíróság döntése lehetővé tenné a jövőben minden szakszervezetnek, hogy a munkajog által biztosított kollektív egyeztetések helyett a trösztellenes joghoz hozzáférve mindig a bírósági utat válassza. A bíróság döntése alapján elég megszüntetni az uniót, azután az esetlegesen bevezetett lockout is megszüntethető, és bírósági kiegyezéssel végződik valószínűleg a per. Senkinek sem érdeke, hogy a munkaügyi konfliktusok a bíróságokon dőljenek el, az NHL és NHLPA eddigi konfliktusai során mindig a kollektív egyeztetéseket, és egyéb munkajogi eszközeit használta (sztrájk munkavállalóit, lockout munkaadói oldalon). A 2012-es CBA lejárat kapcsán azonban megnyílhat a bírósági út ennek a döntésnek a következtében, így a kollektív egyeztetések híveként az NHL nem tehet mást, minthogy támogatja az NFL-t ezzel a beadvánnyal. A beadvány érvelési részében szintén a Brown per, illetve a Norris-LaGuardia Act felhasználására kerül sor, amelynek során hangsúlyozásra kerül a munkajog preferálásának szükségessége a trösztellenes joggal szemben, illetve az, hogy a Norris-LaGuardia Act miatt nem lehet ilyen intézkedést hozni, a törvény nincs limitálva azokra az esetekre, amikor létezik a szakszervezet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése