2011. február 17., csütörtök

A decertifikáció jogász szemmel

Akik régóta követik a blogot és a CBA szituációt, már egy ideje ismerhetik a címünkben is szereplő szót, tudják azt, hogy a decertifikáció mikor következhet be, de érdemes a dolgot közelebbről is szemügyre vennünk. A decertifikáció egy olyan eszköz, amely a játékos-szakszervezet rendelkezésére áll akkor például, ha érvénybe lép a lockout. A bővebb értelmezéshez a Tulane egyetem jogászprofesszorát, a trösztellenes jog specialistáját, Gabriel Feldmant hívtuk segítségül.

1. Mi a decertifikáció?
Decertifikáció akkor történik, amikor a munkavállalók hivatalosan megvonják az uniótól (szakszervezet) azt a jogot, hogy a kollektív érdekeik képviseletében fellépjen. Más szavakkal, a decertifikáció feloszlatja az uniót (hasonlatos folyamat a "disclaimer of interest", amikor az unió kezdeményez, és ők mondanak le a játékosok képviseletéről).

2. Hogyan zajlik a decertifikáció?
Több lépésből áll a folyamata. Először is a játékosok 30 %-ának be kell nyújtania egy petíciót, amelyben arról nyilatkoznak, hogy nem szeretnék, ha az NFLPA a továbbiakban is képviselné őket (ez a folyamat hónapokkal ezelőtt elkezdődött). Második lépésként el kell küldeni a petíciókat a munkaügyekben illetékes szövetségi szervhez (NLRB). Az NLRB megbizonyosodik a petíció hitelességéről és ezután egy választást kezdeményez. Ha ezen a játékosok minimum 50 %-a a decertifikáció mellett szavaz, akkor megtörténik az unió feloszlatása.

3. Miért érné meg egyáltalán az unió feloszlatása?
Az unió a decertifikációt egy végső cél érdekében választhatja. Ez a cél nem más, mint az NFL perbe fogása a trösztellenes törvény megszegésével kapcsolatban. Ennek során minden olyan NFL által alkalmazott szabály támadható, amely a játékosok kereseti lehetőségeit visszafogja, vagy valamilyen szinten befolyásolja a játékosok munkavégzési feltételeit. Példának okáért, a játékosok megtámadhatják az NFL fizetési sapkáját, a draftot, a franchise tageket, és minden más játékosokra vagy szabadügynök-piacra vonatkozó korlátozást.

4. Miért kell a játékosoknak felbontani az uniót ahhoz, hogy a trösztellenes jog értelmében perbe fogják a tulajdonosokat?
A játékosoknak választaniuk kell, hogy a munkajog (kollektív egyeztetések) vagy a trösztellenes jog (egyéni egyeztetések és pereskedés) alapján próbálják a helyzetet kezelni. Ha a munkajog alapján próbálják a szituációt megoldani, akkor nem tudják megtámadni az érvényben levő szabályozásokat a bíróságon. Ahhoz, hogy ezt megtegyék, szükséges a kollektív képviselet megszüntetése, és a trösztellenes jog alkalmazása. A decertifikáció annak a módszere, hogy megszűnjön a kollektív képviselet, és a trösztellenes jog választható legyen a munkajog helyett.

5. Történt már decertifikáció a múltban?
Igen. 1989. november 6-án az NFLPA tájékoztatta az NFLMC-t (a tulajdonosok tömörülése), hogy minden kollektív képviseleti jogáról lemond. 1989. december 5-én az akkori 24 NFL csapat játékos képviselője egyöntetűen megszavazta az NFLPA decertifikációját, ezáltal megszüntetve a szervezet kollektív képviseleti jogát. Az NFLPA ennek következtében újraalakult, mint önkéntes szakmai szervezet. Az új szabályozás szerint lemondott saját maga és tagjai kollektív képviseleti jogáról.

6. Mennyire volt sikeres az 1989-es decertifikáció?
Nagyon. A decertifikációt követően a játékosok egy kis csoportja megtámadta az NFL által az impasset követően egyoldalúan - az utolsó, legjobb ajánlatként - érvénybe léptetett "Plan B Free Agencyt", a CBA lejárta után (Freeman McNeil vs. NFL). Az esküdtszék úgy döntött, hogy a Plan B ésszerűtlen "kereskedelmi" korlátozás volt, és a négy játékosnak 50.000 és 240.000 dollár közötti kártérítést ítélt meg. Ezek után a játékosok egy csoportos pert (class action lawsuit) kezdeményeztek az NFL ellen (Reggie White vs. NFL), támadva a Plan B által érvénybe léptetett free agency és draft korlátozásokat. Ezen a ponton a játékosok hatalmas előnybe kerültek, és a tulajdonosok rákényszerültek arra, hogy egyezséget kössenek. Az egyezség pontjait - amely létrehozta a ma is ismert free agency alapjait - belefoglalták az új CBA-ba.

7. Mennyi ideig tartott az NFLPA-nek a győzelem kivívása a decertifikációt követően?
A szakszervezet 1989. decemberében decertifikált, az esküdtszék 1992. szeptemberében hozott döntést a McNeil ügyben. Az új CBA 1993. februárjában született meg.

8. Sokan kiemelkedő fegyvernek tartják a decertifikációt, valóban annyira hatékony?
Igen, és nem. Igen, mert a tulajdonosok a trösztellenes jognak megfelelően támadhatóak lesznek és érvényesül a háromszoros büntetés elve (a jogi terminus szerint a tényleges kár háromszorosa kiszabható a fél szándékos magatartását büntetendően). Már maga a decertifikáció fenyegetése is megváltoztathatja az egyeztetések folyamán az erőviszonyokat a játékosok javára.
A nemre két indok is van. Először is, az NFL megpróbálja majd támadni a decertifikációt, mint csalást, nem fair magatartást. (Erre a napokban sor került.) Röviden, ez arról szól, hogy a decertifikáció nem "igazi" - csupán azért történik meg, hogy javítsa a játékosok helyzetét a fennálló vitában ("valós" decertifikáció oka pl. a játékosok bizalmatlansága lehet az NFLPA felé), és a valóságban az NFLPA még mindig unióként viselkedik a háttérben (és utalni fognak az 1989-es decertifikációt követő recertifikációra, mint korábban alkalmazott, csupán játékos pozíciót erősítő taktikára). Az NFL azt fogja bizonygatni, hogy emiatt az NFLPA továbbra is képviseli a játékosokat, és ez továbbra is kollektív magatartás, ezért a munkajog mentessége továbbra is fennáll (nem támadhatóak a trösztellenes jog értelmében).
Másrészt az NFL azt is felveti majd, hogy az NFLPA "hamis" decertifikációja megsérti a jóhiszemű alku követelményét az NFL-lel való egyeztetések folyamán.

Tegyük hozzá, amikor 1989-ben az NFL ezeket felvetette, mindkét érvük sikertelennek bizonyult.

És, ha mégiscsak sikerült a decertifikáció, ez csupán egy kis lépés egy hosszú folyamatban. Az csak megnyitja az utat a támadhatóságra. A játékosoknak valószínűleg finanszíroznia kell majd a hosszú és költséges pereskedést, egy olyan pereskedést, amelyből akár vesztesen is kikerülhetnek.

9. Van más rizikó is a decertifikációban?
Igen. A játékosok el fogják veszíteni minden jogukat, amelyet a jelenlegi CBA biztosít számukra. A különböző juttatások, biztosítások mellett ez érinti az egészségügyi ellátást is. Az unió ügynök elismerési jogai és a játékosokkal kapcsolatos jogok is veszendőbe mennek.

10. Mit támadnak majd a játékosok a "trösztellenes perben"?
A Sherman Act első szakasza tiltja a korábban is említett
ésszerűtlen "kereskedelmi" korlátozást. Egy megállapodás akkor minősül ésszerűtlen korlátozásnak, ha versenyellenes hatásai felülmúlják versenyt támogató előnyeit. A játékosok azt támadhatják, hogy mindazok a szabályok, amelyek korlátozzák a kereseti és mozgási (csapatváltási) lehetőségeiket - salary cap, draft, free agency - mind ésszerűtlenek.

11. Ha odajutunk, meg fogják nyerni a játékosok a "trösztellenes pert"?
Talán, de közel sem biztos. A trösztellenes ügyek komplexek és kiszámíthatatlanok, sport területen különösen. Mindkét oldalnak van pár olyan érve, amely kedvező helyzetet teremthet számukra. Egyrészt a bíróságok már nagyon sok esetben kimondták, hogy az egyes játékosokra vonatkozó korlátozások ésszerűtlenek, és ezáltal illegálisak a Sherman Actnek megfelelően. (Példának okáért Sherman Actet sértőnek minősítettek életkorral kapcsolatos megkötéseket, draft szabályokat, free agency korlátozásokat. Azonban ezek újra és újra megjelentek a CBA-kben a sportligákban, a trösztellenes jog értelmében való támadással szembeni védelem mellett.) Másrészt a mai verziói ezeknek kevésbé korlátozóak, mint elődjeik, amelyeket törvénysértőnek minősítettek annak idején. És a számok sem állnak a játékosok oldalán, 1999 és 2009 között 222 trösztellenes ügyből 221-ben az alperes (akit támadnak, esetünkben a tulajdonosok) győzedelmeskedett.

12. Mikor decertifikálhat az unió?
Amikor csak akar, de itt kezd érdekessé válni a dolog. A jelenlegi CBA szabályozása szerint (Article LVII, Section 3), ha a játékosok megvárják a decertifikációval a CBA lejártát, akkor két dolog történik: először is, a játékosok hat hónapon belül nem perelhetik be a tulajdonosokat (vagy amíg impasse nem következik be), másrészt a tulajdonosok nem támadhatják meg a decertifikációt. (Utóbbiból most már érthetjük, hogy az NFL miért a napokban támadta a decertifikációt az NLRB-nél.)

13. Ha a decertifikáció megtörténik, a tulajdonosok akkor is kizárhatják szerződésükből a játékosokat?

Ezzel a kérdéssel teljesen feltérképezetlen területre tévedtünk. Amint a játékosok decertifikálnak, minden próbálkozás a tulajdonosok részéről arra, hogy lockoutot léptessenek életbe, támadhatóvá válik a trösztellenes jog értelmében. Az érvük az lehet, hogy a tulajdonosok indokolatlanul korlátozzák őket. Mégpedig azzal, hogy megegyeznek abban, hogy a játékosok összességét kirekesztik szerződésükből.
Emellett a játékosok érvelhetnek azzal is, hogy a lockout egy nem fair munkaügyi gyakorlat. Hiszen ez összetűzésbe kerül azzal a jogukkal, amely arra vonatkozik, hogy eldöntsék, alakítanak-e szakszervezetet, vagy sem. Lényegében a játékosok azt állíthatják, hogy nem történik más, minthogy a tulajdonosok arra akarják kényszeríteni őket, hogy uniót alakítsanak. (Miért kényszerítené egy munkaadó a munkavállalóit arra, hogy szakszervezetet alakítsanak? Azért, mert így a munkajog alapján védettek lennének a trösztellenes joggal szemben.)

14. Ha a tulajdonosok nem alkalmazhatnak lockoutot a decertifikált játékosokra, akkor mi történik?

A tulajdonosok valószínűleg megegyeznek az alapszabályokban, amely alapján a liga működése folytatódik, és eközben a játékosok a bíróságon megtámadják az egyes szabályokat, mivel szerintük azok a trösztellenes törvényt sértik.

15. Mi történt akkor, amikor más területeken az unió decertifikált?
Jó kérdés. Ez is egy feltérképezetlen terület. Nincs sok (ha van egyáltalán) precedens erre a szituációra, más iparágakban az uniók azért küzdenek, hogy valahogy összefogás alakuljon ki, nem azzal foglalatoskodnak, hogy feloszoljanak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése