2011. január 17., hétfő

Az első év – állóvíz és politikai csatározások az NFLPA vezetéséért

A 2008. május 20-ai kilépés után hamar le akartak ülni a felek az első egyeztetésükre. Az első tapogatózó tárgyalásokra sor is került, de hamarosan nem várt esemény zavarta meg a készülődést. Augusztusban ugyanis elhunyt a játékos-szakszervezet (NFLPA) elnöke, Gene Upshaw, a Raiders korábbi Hall of Famer guardja. Utódjának megkeresése több mint fél éves folyamattá nyúlt, amelyet csak kívülről tudtak figyelemmel követni a tulajdonosok, akik türelmetlenek voltak, újabb és újabb képviselőik szólaltak fel a lassú folyamat ellen. Eredetileg 25 név szerepelt a potenciális utódok listáján, ezt 10-re szűkítették első körben. Tőlük kérték csak, hogy programjaikat ismertessék, majd megfelezték a létszámot. Az utolsó négy jelölt, Troy Vincent, Trace Armstrong, David Cornwell és DeMaurice Smith párharca politika szintű fordulatot vett. Kampányolás, a másiknak való alattomos betartás, és téves információk közzététele a sajtóban, erről szólt a jelöltek párharca. 2009. februárjában az SI.com egy érdekes hírrel szolgált, amely felhívta a figyelmet Troy Vincent egy hibájára, amit még 2007. decemberében követett el. Vincent, állítása szerint véletlenül egyik volt üzletfelének és barátjának átküldte e-mailben 41 ügynök szinte minden adatát, az ügyféllistától, egészen az ügynökök gazdálkodásáig minden szerepelt benne. Mivel az illető egy befektetési társaság vezetője, így könnyen visszaélhetett az információval. Pár nappal később közzétettek egy olyan történetet, amely szerint Gene Upshaw halála előtt vizsgálatot akart indítani Vincent ellen, mert tudta, hogy tudatosan szervezkedik, és haszonszerzés miatt küldte el a listákat, és váltott e-maileket.

A sokak által tudatosan szervezettnek tartott Vincent ellenkampány olyan szintre került, amely igényelte az NFLPA végrehajtó bizottságának összeülését a kérdésben. A tét az volt, hogy versenyben maradhat-e Vincent, vagy kizárják a jelöltek közül. A bizottság tagjai 7 igen (Drew Brees, Kevin Carter, Tony Richardson, Mark Bruener, Brian Dawkins, Donovin Darius, Keenan McCardell), és 4 nem (Mike Vrabel, Domonique Foxworth, Jeff Saturday, Kewin Mawae) szavazat mellett engedélyezték Vincent indulását. Ezek után jelent meg az újságcikk, amely a belső ügyet kiteregette, és Vincent tettét még fel is nagyította a tényekhez képest. Mivel az elnökválasztásra március közepén került sor, ne lepődjünk meg azon, hogy pár héttel előtte szivárgott ki ez az információ, és nem a tényleges megtörténése után, 2007. decemberében. A szavazás előtt Vincent volt a legesélyesebb a győzelemre (a 32 csapatképviselő szavazatainak körülbelül 2/3-át jósolták neki). Nem használt azonban az esélyes hírnevének az sem, hogy Matt Stover próbálta mentegetni a cikk közlését követően. Stover sokáig volt a végrehajtó bizottság tagja és 16 évet töltött csapattársai (Browns és Ravens) képviselésével. De ennél többet mond pár 2008-as e-mailje, amelyben Gene Upshaw lemondatását próbálta megszervezni, mert úgy gondolta, alkalmatlan a posztra, és a CBA tárgyalások véghezvitelére. Botrányok, kérdőjelek, alkalmassági kérdések, erről szólt az NFLPA elnökválasztás. Mindent áthatott a politika, a mögöttes szervezkedés, betartás. A Vincent ügy nagy nyilvánossága miatt az NFLPA rászorult arra, hogy független nyomozást indítson, amely hamarosan lezárult, mivel sikerült a legesélyesebb jelöltet megbuktatni...

Március közepén a szavazás a külső szemlélő által nem várt eredménnyel zárult, DeMaurice Smith lett az NFLPA elnöke, ráadásul első körben megválasztották. A többi jelölt eléggé ismert volt, hiszen Troy Vincent ötszörös Pro Bowler volt CB poszton a 90-es években. Már játékosként is nagyon népszerű volt, igazi vezető alkat, aki tökéletes szóvivője volt a játékosoknak aktív időszakában is. Trace Armstrong 15 évet töltött az NFL-ben DE-ként és ezek alatt 106,5 sackig jutott, nem tartották számon a legnagyobb sztárok között, de hosszú és produktív pályafutása mindenképpen tiszteletet parancsol. Vincent és Armstrong töltött már be fontos pozíciót a szervezetben visszavonulása után. David Cornwell egy NFL szerte ismert jogász, aki nagyon sok ügyben képviselt NFL játékosokat az elmúlt évtizedben. Cornwell indulása nyitotta meg az utat egy hasonló látásmódú ember színre lépéséhez, aki az amerikaifocihoz egyáltalán nem kötődött (igaz, egyetemen négy évig atletizált, és All-American is volt seniorként), ő volt DeMaurice Smith. Smith ügyvédként dolgozott korábban a Patton Boggs és a Latham&Watkins Washington DC-ben található irodáiban. Politikai kapcsolatai, tárgyalási rutinja és ügyvédi tapasztalata mind a többiek elé helyezték.
Sokan nagy jelentőséget tulajdonítottak már akkor is kinevezésének, mert úgy gondolták, a kinevezés magában hordozza azt az irányvonalat, ami a játékosok győzelméhez vezethet a tárgyalások folyamán. A megegyezést kereső Vincent és Armstrong, a NFL világában érintett Cornwell helyett egy olyan ember került a pozícióba, aki szó szerint képes mindent megtenni azért, hogy győzelemre vezesse a játékosokat és az NFLPA-t.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése