2011. január 31., hétfő

David Cornwell: Egy másik megközelítés

David Cornwell neve ismerős lehet, hiszen beszéltünk már róla korábban. Az NFLPA egyik volt elnökjelöltjéről van szó, aki ugyan alulmaradt a versengésben, de véleményét érdemes meghallgatnunk.

Cornwell szerint téves az az elképzelés, amely szerint lockout következik be, ha 2011. március 4-éig nem egyeznek meg a felek az új CBA-ról. A tulajdonosok ugyanis sokkal, de sokkal jobban járnak, ha egy másik taktikához folyamodnak.

Az amerikai szabályozások támogatják azt, hogy a munkavállalók és a munkáltatók egy alapszerződésben (collective bargaining agreement) egyezzenek meg egymással, rendezzék vitáikat. Mindkét fél rendelkezik eszközökkel, amellyel rákényszeríthetik a másik felet arra, hogy megállapodás szülessen. Bár a lockoutok (a munkáltató kitaszítja szerződéséből a munkavállalókat) és a sztrájkok (a munkavállalók együttes munkamegtagadása) a legélesebb fegyverek ebben a harcban, azonban mégis két más fegyver lehet az (impasse és decertifikáció), amelyek bevetésre kerülnek a jelenlegi CBA szituációban az NFL és az NFLPA között. Az NFL és minden sportliga számára azok a legkevésbé hasznos fegyverek, amelyek munkaleálláshoz vezetnek. 1987-ben, amikor legutóbb sztrájkoltak a játékosok, három héten át mások helyettesítették őket, de a három hét elég volt arra, hogy rájöjjenek, ezt nem bírják tovább csinálni, és hamarosan felhagytak a sztrájkkal. A végeredmény viszont az lett, hogy nemcsak a játékosok, de az NFL is veszteségeket szenvedett, és így van ez minden sztrájk és minden lockout esetén. Éppen amiatt nem lesz lockout Cornwell szerint, mert túl költséges lenne a tulajdonosok számára.

Márciusban Cornwell szerint a tulajdonosok és az NFLPA eljutnak odáig, hogy megállapítsák, hogy a tárgyalások holtpontra jutottak, és ezáltal impasse (jogi patthelyzet) lép életbe. Természetesen elképzelhető, hogy az NFL ennek kimondását egyoldalúlag kezdeményezi jogi úton, és az NFLPA "fellebbez" ez ellen a National Labor Relations Board előtt, tehát még az impasse életbe léptetése is hosszú folyamat lehet. Az impassera vonatkozó egyik fontos szabályozás szerint, ha a független szakértő előtti egyeztetések sem vezetnek eredményre, az NFL egyoldalúlag életbe léptetheti az utolsó, legjobbnak tartott CBA javaslatát, amit az NFLPA átnézett, és értékelt.

1987-ben hasonlóan jártak el a tulajdonosok, erre lépett a Gene Upshaw féle NFLPA a korábbi cikkben taglalt decertifikációval, megfosztva az NFL-t a Trösztellenes törvénnyel szembeni védelemtől, és ezzel megnyitotta az utat az NFL bírósági támadása előtt.

Az impasse után egyoldalúlag érvénybe léptetett NFL rendszer mindenképpen kedvezni fog a tulajdonosoknak, ennek keretében viszonylagosan rendezni tudják a jelenlegi CBA tárgyalásokban kívánt céljaikat, különösen annak legfontosabb pontját, hogy a játékosoknak átadott bevételek egy részét visszavegyék saját kezükbe. Egy ilyen út tehát a tulajdonosokat juttatná előnyösebb helyzetbe a vita folyamán. Ahogyan közelít a határidő, Cornwell szerint biztosan állandó eleme lesz az új CBA javaslatoknak két dolog, először is a jelenleginél kedvezőbb bevétel elosztási arány a tulajdonosok és játékosok között előbbiek javára, másrészt az NFL felkészítése a következő évek hosszú pereskedésének túlélésére.

Az NFLPA-nek erre mindenképpen lépnie kell, és meg kell választania a követendő utat. Az egyértelmű, hogy az impasset követő feltételek kedvezőtlenebbek lesznek a játékosok számára, mint a jelenlegi rendszer. Ez egészen biztosan nem fog tetszeni a játékosoknak, és vagy sztrájkolni kezdenek, vagy a decertifikációval próbálkoznak. A sztrájk a játékosok fizetésének feláldozását jelentené, és előbb-utóbb a játékosok zúgolódnának, sokan idővel szembe is mennének az NFLPA-vel. A decertifikáció ebben az esetben is a hosszútávú pénzt felemésztő viaskodást jelenti a bíróságon, de egyúttal játszhatnak is a játékosok az új feltételek szerinti bért kapva, ez pedig nagyon fontos különbség a lockouthoz képest! A decertifikáció és a jogi procedúrák sikerességének esélyével már foglalkoztunk előző írásunkban, így erre itt nem térnék ki, azok impasse vagy lockout esetén is hasonlóan alakulnak. Azt azonban megemlíteném, hogy Cornwell véleménye szerint, ha az NFLPA a bíróságon szembeszáll az NFL-lel, az legalább egy öt éves csatát jelent majd. A kérdés csupán az szerinte, hogy a játékosok által véglegesen kiharcolt előnyök megérik-e a jogi procedúrába beleölt dollármilliókat...

Végigkövetve David Cornwell álláspontját egyetlen előnyt vélünk felfedezni az impasse alapú megközelítésben a lockouthoz képest, ez pedig nem más, minthogy egy impasse után, amelyet nem követ sztrájk, a játék folytatódhatna, míg lockout esetén minden abbamaradna. Azt viszont valószínűsíti ő is, hogy – akár lockout, akár impasse – jön a decertifikáció és a jogi csata.
Cornwell mellett több belső ember úgy gondolja, hogy az impasse útját választja majd az NFL a mindenki által várt és a kifelé az NFL által is kommunikált lockouttal szemben, amely szerintük csupán blöff. Egyáltalán miért kommunikál kifelé az NFL lockoutot, ha az impasse lehetősége is rendelkezésre áll? Ügyvédünk válasza tömör. A lockout sokkal hatékonyabb fenyegető eszköz.

Hogy mi történik március 4-én megegyezés híján, azt ennek az új megközelítésnek az ismeretében még kíváncsibban várjuk... Azt még mindenképpen érdemes kiemelnünk, hogy az NFL jelenlegi kommunikációja – amely a tárgyalások hiányára utal, illetve a tulajdonosok esetében minden áron határidő előtti megegyezést hangoztat – könnyen lehet, hogy az impasse deklarálásának alappilléreit teszi le.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése